Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) mely feladatai értelmezhetetlenek számunkra. A magyarországi nyelvstratégia történetével foglalkozó cikksorozatunk előző részében pedig azt mutattuk be, hogy milyen nyelvstratégiai gondolatai, javaslatai voltak Balázs Gézának 1995-ben. Most a kettő összekapcsolódik: az alábbiakban a nyelvstratégia Balázs Géza által kijelölt irányvonalát, feladatait elemezzük és hasonlítjuk össze a MANYSI-nak kormányrendeletben rögzített feladataival.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A javaslat

Cikksorozatunk első részében említettük, hogy már a 90-es évek közepén körvonalazódik egy nyelvstratégiai intézményre való igény Tolcsvai Nagy Gábornak egy 1995-ös vitaindítója révén. Balázs Géza Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai című munkájában hasonlóan vélekedik. Úgy gondolja, szükségünk lenne magyar nyelvstratégiára, és természetesen ehhez egy nyelvstratégiai intézet is dukálna. Csupán annyi a különbség, hogy nem intézetről, hanem elsősorban nyelvunióról beszél. Erről egy korábbi tanulmányában (Nyelvgeopolitika) már írt, amelynek A magyar nyelvi geopolitka 12 pontja című részében a következő olvasható:

(1) Fontos feladat a Kárpát-medencei nyelv- és ökológiai (kommunikációs) rendszer helyreállítása. A nyelvi kérdések tehát nem szakíthatók el kulturális, ökológiai meghatározóiktól.

(2) Ennek végrehajtására szolgálna a magyar nyelvstratégia, amelynek alapelveit az alkotmányban is rögzíteni kellene. Nem erőszakoltan és nem politikai alapon fokozatosan létrehozható lenne a nyelvtervezési feladatokat ellátó, s a Magyar Tudományos Akadémiához rendelt magyar nyelvunió vagy stratégiai-taktikai nyelvi bizottság.

12 pont: mit kíván a magyar nemzet? És a magyar nyelvi geopolitika?
(Forrás: Wikimedia Coommons)

Az Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai című munkájában pedig Balázs a nyelvunió gondolatát egy kicsit ki is egészíti az intézményesültség gondolatával:

a nyelvunió nemcsak egy tekintélyes testület, hanem egy nem bürokratikus hivatal is lenne, amely segítséget nyújtana a hozzá fordulóknak.

És lám, szépen fokozatosan valóban létrehoztak egy nyelvtervezési feladatokat ellátó stratégiai-taktikai bizottságot, egyféle nyelvuniót. Bár nem a Magyar Tudományos Akadémiához rendelték (ez bizonyára zavarta is az MTA-t), hanem a miniszterelnök irányítása alá. Bár nem alkotmányban (ma: alaptörvényben) rögzítették az alapelveit, hanem kormányrendeletben írták le a feladatait. Az azonban mindenképp igaz, hogy nemcsak egy (tekintélyes?) testület lett, hanem egy (nem?) bürokratikus hivatal is, amelyről nem tudjuk, hogy segítséget nyújtana-e a hozzá fordulóknak.

Vajon segítséget nyújt-e majd a MANYSI?
(Forrás: Wikimedia Commons / Das Robert / CC BY-SA 3 0)

Nyelvstratégiai feladatok akkor és most

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet feladatait már ismerjük, tudjuk például, hogy a legelső pont a „középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és szakmai felügyelete”. Az már kevésbé nyilvánvaló, hogy mi alapján rögzítették ezeket a feladatokat. Ám annyi bizonyos, hogy Balázs Géza vitaindító írása akár ötletadóként is szolgálhatott a rendelet létrehozói számára. A következőkben ez utóbbi tanulmány és az 55/2014. (III. 4.) Kormányrendelet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról összevetése következik. Pontonként haladunk, előbb a kormányrendelet (KR) szövegét, majd Balázs Géza (BG) munkájának hasonló részeit idézzük, amelyben ugyan nem feladatokról, hanem módszerekről, eszközökről, területekről és irányokról van szó, de lényegüket tekintve nagyfokú hasonlóságot mutatnak a kormányrendeletben rögzített feladatokkal. Lássuk hát!

(KR) 1. középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és szakmai felügyelete

(BG) A nyelvi tervezés legfontosabb feladata a tudományos, tudatos nyelvi stratégia kidolgozása.

Ez az egybeesés egyáltalán nem meglepő, hiszen mi más is lehetne a nyelvi tervezés legfontosabb, elsődleges feladata, mint egy nyelvstratégia kidolgozása. A kérdés csak az, hogy ha nincs nyelvstratégia, akkor miért kell ahhoz egy egész intézet, hogy kidolgozza azt. A következő pontokban pedig már jóval meglepőbb hasonlóságokat is találunk.

(KR) 2. a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, kultúránk egészével való összefüggésének kutatása és annak eredményének alkalmazása a közoktatásban, [...]

(BG) Nyelv és kultúra, nyelv- és kultúrökológia, magyar, illetve Kárpát-medencei nyelv- és kultúrökológia, vagyis „szervesség” jegyében történő gazdasági, társadalmi, szellemi újraalakítás, építkezés

A Balázs-tanulmány A főbb magyar nyelvstratégiai módszerek és intézmények című részében pedig kétszer szerepel az oktatás:

(BG) [A főbb magyar nyelvstratégiai módszerek és intézmények]: 3. Oktatás (alap-, közép- és felsőfok, valamint közművelődési szinten); 9. Oktatás (iskolarendszerű és iskolán kívüli)

Van ilyen. Hasonlítanak, pedig semmi közük egymáshoz
(Forrás: képtelenség.hu)

Ugyan a kormányrendeletben összekapcsolódik az, ami Balázs Gézánál külön részekben szerepel, mégis kissé gyanús lehet ez a hasonlóság. Elsősorban a kultúrával való összefüggés a szembetűnő, de még talán erre is ráfogható, hogy – akárcsak az előző pont – teljesen átlagos gondolat. Miért ne juthatott volna eszébe ezen kormányrendelet megírójának néhány évvel később?

(KR) 3. […] a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása

(BG) [A főbb magyar nyelvstratégiai módszerek és intézmények]: 13. A magyar és más (nemzetiségi) nyelvek találkozásából adódó feladatok

Ennél a pontnál a kormányrendelet írója azért jóval egyértelműbb volt, jobban körülhatárolta, amit Balázs Géza kevésbé. Míg Balázs Géza csak a „magyar és nemzetiségi nyelvek találkozásából adódó feladatokról” beszél, addig a kormányrendeletben a konkrét feladatok is deklarálva vannak. Nem beszélve arról, hogy Balázs Géza bármi más egyébre is gondolhatott. Például a szlovákiai magyarok nyelvi alapú diszkriminációjára.

(KR) 5. szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás és a közmédia részére

(BG) [A főbb nyelvstratégiai eszközök]: 5. Állásfoglalás

[A főbb magyar nyelvstratégiai módszerek és intézmények]: 8. A nyelvi ismeretterjesztés, tanácsadás, segítés alapvető, mindenki által hozzáférhető fórumai: telefonos szolgáltatás, adatbank, tömegtájékoztatási formák

Hasonlóságok a természetben is előfordulnak, vagyis természetesek
(Forrás: Wikimedia Commons / Koshy Koshy / CC BY 2 0)

A sorszámozás nyilvánvalóan nem mérvadó. A helyzet hasonló, mint az előző pontnál. A kormányrendelet jól körülírja, hogy miféle állásfoglalásról van itt szó. Ám abban az esetben, ha Balázs Géza 5. pontjához hozzávesszük A főbb magyar nyelvstratégiai módszerek és intézmények részben található 8. pontot, már jóval egybecsengőbb a két szöveg. Természetesen ettől még nem tudjuk, hogy Balázs Géza ugyanígy vélte-e 1995-ben. Talán ő csak nyelvműveléssel kapcsolatos kérdésekben történő állásfoglalásra gondolt.

(KR) 7. új magyar nyelvi tankönyvprogram nyelvészeti szakmai alapjainak kidolgozása, különösen gyermekbarát, az otthonról hozott anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése,

(BG) [A főbb magyar nyelvstratégiai irányok és területek]: 2. Anyanyelvoktatás, különösen tankönyvkiadás (színes, változatos tankönyv-választék), anyanyelvi tananyagok

Egészen kísérteties hasonlóságot fedezhetünk fel a kormányrendelet 7. pontja és a vitaindító írás idézett része között. A tankönyvkiadás valóban nagyon fontos feladat, valószínűleg ez lehet az oka a szövegek közötti átfedésnek.

(KR) 8. a nyelvi gazdagság megőrzése, különös tekintettel a magyar nyelvjárásokra és a rétegnyelvekre,

9. nyelvi kisebbségvédelem, kiemelten a magyar szórványok, határon túli nyelvváltozatok helyzetének vizsgálata,

(BG) [A főbb nyelvstratégiai irányok és területek]:

6. Társadalmi rétegek, csoportok, kisközösségek (egyesületek, szervezetek, mozgalmak).

7. Határon túli magyarok, a magyar nyelv mint nem hivatalos államnyelv.

8. Diaszpórában élő, az első, második, harmadik stb. nemzedékű magyarok, nyelvi identitás

9. Magukat magyar identitásúnak vallók, de más nyelvet beszélők.

Amit a vitaindítóban négy pontban olvashatunk, azt a kormányrendelet két pontban írja le. Ez célszerűnek tűnik, hiszen így a gazdaságosságra való törekvés elve is megvalósul. Furcsa, hogy a „nyelvi gazdagság megőrzése” Balázs Gézánál nem jelenik meg, bár elképzelhető, hogy ennek az az oka, hogy ő több pontot ír le, ezzel jelezvén a nyelvi gazdagságot.

Majdnem ugyanaz, de az egyik előrébb van
(Forrás: Wikimedia Commons / Brian Snelson / CC BY 2 0)

(KR) 11. a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása a Kormány számára, felhasználva a sikeres, modern európai nyelvpolitikai – észt, lengyel, finn és izlandi – modellek tapasztalatait

(BG) [A főbb nyelvstratégiai irányok és területek]: 13. Nemzetközi szervezetek, más államok nyelvpolitikai munkájának figyelemmel kísérése, ekvivalenciák kérdése.

Itt csupán a más államok nyelvpolitikai modelljei jelennek meg mint egyezések. A kormányrendelet ráadásul szűkíti a kört, megnevez konkrét államokat. Kár, hogy pont olyan példákat hoz, amelyeknél az érintett társadalmak nyelvi helyzete alapvetően más (pl. nincsenek határon túli kisebbségek), mint a magyar társadalomé.

Hasonlítanak? Persze, mert ikrek
(Forrás: Wikimedia Commons / Hans Jacob Oeri)

(KR) 13. szakmai és nemzetközi kerekasztal megbeszélések, nyári kurzusok és – kiemelten határon túli magyaroknak, finnugor kisebbségnek – nyári egyetemek szervezése, nyelvi kulturális napok társszervezése az adott feladathoz szükséges körben együttműködve az illetékes hazai és Kárpát-medencei szervekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel

(BG) [A főbb magyar nyelvstratégiai módszerek és intézmények]: 17. Meglévő nyelvművelő, nyelvstratégiai fórumok kapcsolata: az MTA nyelvi bizottságai, a TIT magyar nyelvi szakosztályai, a Magyar Rádió nyelvi és mikrofonbizottsága, a határokon túli magyar kulturális, nyelvművelő társaságok, Magyarok Világszövetsége (Anyanyelvi Konferencia), magyar intézetek (hungarológiai központok), magyar és külföldi egyetemek és főiskolák magyar tanszékei (legalább 100 szerte a világon), Magyar Nyelvtudományi Társaság, Anyanyelvápolók Szövetsége, Hungarológus Oktatók Nemzetközi Társasága, Kazinczy Napok (Kassa), Szarvas Gábor Napok (Ada), Erdélyi Nyelvművelő Napok (Marosvásárhely), A Magyar Nyelv Hete, Egyetemi Anyanyelvi Napok (ELTE), Kazinczy-versenyek, Beszélni nehéz-körök, Verseghy Ferenc Nyelvművelő Napok, Kresznerics Ferenc Anyanyelvi Verseny, Implom József Helyesírási Verseny, Nagy J. Béla Helyesírási Verseny, nyári egyetemek, A magyar nyelv hete stb.

Az idézetekben megtartottuk az eredeti helyesírást. Az összehasonlítás során már másodszor volt Balázs Géza munkájában bőbeszédűbb, mint a kormányrendelet írója. Olyannyira, hogy amit a kormányrendelet csak egy gyűjtőfogalommal (hazai és Kárpát-medencei szervek, szervezetek, felsőoktatási intézmények; nyelvi kulturális napok) jelöl, azt Balázs Géza 1996-ban többé-kevésbé ki is fejti. Továbbá érdemes megfigyelni a szóhasználatot is, ami ugyancsak sok egyezést mutat (pl. nyári egyetemek, határokon túli magyar). De ez csak természetes, hiszen ezek olyan kifejezések, amelyeket egyrészt mindenképp érintenie kell a nyelvstratégiának, másrészt általában így használjuk.

A valóság...
(Forrás: Jánk István)

Egyértelműen tehát nem állíthatjuk azt, hogy a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról szóló kormányrendelet Balázs Géza Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai című munkájának parafrázisa. A talált egyezések könnyen lehetnek véletlen egybeesések is. Ezt alátámasztaná az is, hogy dr. Bencze Lóránt a nyestnek adott interjúban nem utal ilyesmire, sőt, úgy nyilatkozik, hogy a szöveget jogászok fogalmazták, illetve az is, hogy a kormányrendeletben sincs feltüntetve Balázs Géza neve. Így könnyen lehet, hogy az egyezések csupán a szerző írói fantáziájának szüleményei...

Felhasznált irodalom

55/2014. (III. 4.) Kormányrendelet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról

Balázs Géza – Marácz László (1996): Nyelvgeopolitika. Magyar Nyelvőr 120/1, 31–47.

Balázs Géza (1996): Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai. Magyar Nyelvőr 120/3, 237–263.

Kontra Mikós (2010): Hasznos nyelvészet.

Kontra Miklós (2005): Mi a lingvicizmus és mit lehet ellene tenni?