Bocsánat, javítok:

Az 1/-ben nem helyes a "tárgyatlan" , hanem "általános tárgy", mert úgy a mennyiségtől, mint a minőségtől függetlenül megtörténik pl. az evés.

Az eszik igével kapcsolatos TÁBLÁZATOT korrigálnám (csak az "ő"-re vonatkozóan írom le, az oszlop többi része mindenütt értelemszerűen megmarad:

1/

Az eszik "valamit" mellé beírnám a (meg)eszik "mindent" (ami féleség van/ rendelkezésre áll).

Ha tárgyatlan megeszi "mindet" (az összeset/ a teljes mennyiséget amit csak lát).

2/

Az eszi "azt/őt" mellé beírnám az eszi "magát" is (nyilván mellőzném a "meg-" előtagot, mert magamat nem lehet megenni..)

3/

Az utolsó két oszlop fejlécében a titeket és a minket kihagynám, mert az ő "eszik valamit, megeszik mindent" -ben ugyan bele tartozna a "mindenkit/ titeket/ minket", de a mai világban nincs realitása (hacsak nem emberevésről lenne szó egy nagyon súlyos katasztrófa kapcsán).

"betintés" ==> "betekintés".. kitalált pl. "szó tömörítésre" :)

Szerintem a cikk nagyon jól megmutatja a példákban, hogyha átgondoljuk azokat, hogy adott "drájv" miért éppen úgy van a magyarban helyesen ahogyan.

-Szerintem a mondatok tömörülése jellemző, ami a példák alapján is látszik.. Valószínűleg azért történik, hogy gondolatainkat, amik gyorsak, megpróbáljuk szinkronba hozni a beszéd lassúságával, vagy éppen fordítva..

Ma a "Gyorsuló világ, gyorsuló beszéd" jellemző..

Vagy hadar valaki, vagy kihagy mondatrészeket, és a lerövidült egységeket "drájvként" kezeli, nehezen érthetően.

Ha "precizen" (sztenderd nyelven), lassan beszél valaki, unalmas. Azt gondolhatják, hogy nehéz felfogású, aminek sokszor az ellenkezője igaz..

-Helyenként sikerülhet a tömörített nyelv alkalmazása, de a "nyelv betintése" szituációkba és a bennük rejlő relációkba (amit valóságnak nevezek), egyre halványul, ködösül a többség előtt..

Nem biztos, hogy mindenki úgy értelmezi a mondatot, ahogyan a beszélő gondolja, és szeretné..

Az előnynek sokszor jelentős hátránya is lehet, amit úgy gondolom érdemes mérlegelni.

@cikk:

A "mély folyók" és "a folyók mélyek" értelmezése a magyarban nagyon eltérő..

-Abban az esetben ha jelöljük az állítmány lét igét,

"van/ vannak":

Pl.

1/

MÉLY FOLYÓK VANNAK a hegyekben. (pl. ..mert gyors a folyásuk).

a/ Általános megállapítás *"a folyók mélyek vannak" más típusú szórend, amit a magyar nyelv ugyan nem használ, de szemléletes..

b/ A magyar nyelvben használatos "általános" szórendben "MÉLY FOLYÓK" esetében a határozottság a helyre (hegyekben) vonatkozik és nem a folyókra, mintegy mellérendelt megállapítás az, hogy ott olyan folyók vannak, amiknek közös (egységes!!) jellemzője a mélység. Ezért nincs többes számban a "mély".

Ha nem jelöljük:

2/

a/ A FOLYÓK (egységesen) sík vidéken akkor vannak olyan állapotban, hogy MÉLYEK, ha pl. rendszeresen kotorják a folyómedret.

b/ Vagy egyenként magyarázva a folyómedret:

"a medrüket" azért többes számú, mert több folyóról van szó, de mindegyiknek egyenként egy db. medre van.

A birtok viszony itt Tsz, 3.sz.-ű, ami láthatóan magyarázatként szolgál.

Ami nyilvánvaló, hogy a második esetben nem jelöljük a lét igét.

@szigetva:

Kezdem értelmezni az esetet..

A senki, ami a példa mondatban kutyára "cserélődött" további dolgot is rejteget..

Szituáció. Valaki belép az ajtón:

"Egyeske vendég" felteszi a kérdést.

-Ki ez "a senki" (=az ismeretlen) ember, ismeri valaki?

Itt az "a senki" ismeretlent jelent, és a mondatban a "senki" jelző, a határozottság "a" jele nem a "senkire", hanem az emberre vonatkozik!

"Ketteske vendég" válaszol:

-Na na, vigyázz mit mondasz, mert aki most belépett egy "nagy kutya", ő az igazgató.

-Ja, a (nagy) kutyát (és engem) nem érdekel (ebben a helyzetben ="érint"), mert láthatóan nem hallotta amit mondtam..

Itt is lazaság (szó lehagyás, vagánykodás..) látható.

A választ adó feltehetően rövidítési okból két szót egyszerűen kihagy, túl finomnak gondolja az "érint" szót) és a szituációra bízza azt, hogy egyértelműsítse a mondatát.

-Magyarázó helyzet nélkül "a kutyát nem érdekel" szerintem továbbra is értelmetlen.

-Úgy gondolom ebből is látszik, hogy a nyelvhasználó nem merev nyelvtani vázra, sokkal inkább szituációra alapozza helyesnek vélt mondatát.

Feltehetően így keletkeznek a merev nyelvtani vázba nem illeszthető "drájvok", amik kizárólag adott helyzethez kötötten, vagy esetleg a későbbiekben létrejövő átvitt értelemben működnek.

@szigetva: 56

Rendben van amit mondtál, de én egy kicsit tovább mentem a 2/b mondattal a "magam" szó tárgyesetének "lekopása" miatti félreérthetőség okán:

A mondat második része kétféleképpen érthető abban az esetben, ha Esz.1sz.-ben csak az "eszem" tárgyas alakot használják akkor is, ha a határozatlan, vagy általános "eszek"-et kéne használni és a tárgy "-at" toldalék is lemarad kényelmi okok miatt.) Igaz, ezt így nem részleteztem..

Az "ezért *eszem *magam nap mint nap" a fenti kettős "lazaság esetén jelentheti azt, hogy :

1/ "ezért eszek egyedül nap-mint nap",

2/ "ezért eszem magamat (=rágódok magamban valamin) nap mint nap".

@aphelion: Hát lehet, most hirtelen se mellette, se ellene nem látok érvet.

@szigetva: Igen, most hogy figyelmesebben elolvastam, tényleg a cikk is kitér ugyanezekre az esetekre. Én csak annyit akartam hozzátenni, hogy a névelőtörlés miatt homályosodhatott el az idiomatikus változatban, hogy a kutya itt eredetileg határozatlan volt.

@aphelion: Dehát pont ez van leírva a cikk utolsó részében, nem?

@szigetva: Én arra gondoltam, hogy valami ilyesmi történhetett: "egy kutyát sem érdekel" -> "egy kutyát nem érdekel" -> "kutyát nem érdekel" -> "a kutyát nem érdekel".

Igazgatóval ennek nincs analógiája, illetve ha az igazgató helyett egy konkrét kutyáról van szó, akkor az utóbbiban ugyanúgy kötelező az egyeztetés, hangsúlytól függetlenül:

- Ez érdekli a macskát. Hát a kutyát?

- A kutyát NEM érdekli.

- A macska és a kutya közül melyiket nem érdekli ez?

- A KUTYÁT nem érdekli.

vs

- Kit érdelel ez a téma?

- A kutyát nem érdekel.

@mederi: A két jelentés abban különbözik, hogy az első esetben a "magam" az alany része, a másodikban pedig a tárgy. Ebből fakad a kétfajta egyeztetés.

Ezt minden beszélő implicite tudja, mert így egyeztetnek.

@cikk:

"..határozottnak számít: esz-em magam, esz-ed magad, esz-i magát stb.)"

Kiegészíteném a "magam" körüli szó két lehetséges értelmezését és az eszik igéhez kapcsolódásának mondattani két esetét más más jelentéssel Esz.sz.1sz.-ben.

1/

Ha a magam jelentése "egyedül" (amik egymással helyettesíthető szavak):

a/ Magam (=egyedül) vagyok, és kenyeret eszek.

b/ Egy-magam(ban) eszek kenyeret.

c/ Magam eszek kenyeret a konyhában.

2/

Ha a magam tárgyas alakját használom:

a/ Aggódok, és magamat eszem egész nap.

b/ Aggódok magam miatt, ezért eszem magam(at) nap mint nap.

-A 2/b példa jól láthatóvá teszi, hogy tárgy esetben a "magam"-ról ha lekopik a tárgy jele "-(a)t", zavaróvá válik a mondat értelmezhetősége.

Erre fel kéne hívni a nyelvhasználók figyelmét még kisiskolás korban, hogy spontán beépűlhessen a "drájvok" közé..

Szerintem ez a példa is alátámasztja, hogy szükséges az Akadémia nyelvhasználati ajánlása, és természetesen a sztenderd nyelv időnkénti aktualizálása is.

Hiba javítás: helyesen, "..egy jópofa ember.." :)