-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyar nyelvészek többsége azon a véleményen van, hogy nekünk nincs szükségünk a Magyar Nyelvstratégiai Intézetre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy kik azok, akiknek van. Kis európai nyelvstratégiai körkép következik.
Megnyugodhat végre mindenki, aki félti a magyar nyelvet a végső romlástól, most már van nyelvstratégiai intézetünk. Úgy tűnik, hogy az MTI nem áprilisi tréfát űzött velünk, mikor azt a hírt közölte, hogy az intézetet a miniszterelnök irányítja majd. Elvi irányításról van ugyanis szó, az intézet operatív vezetője Bencze Lóránt nyelvész lesz. A Magyar Nyelvstratégiai Intézetről indulásáig, és azóta sem sok derült ki. Tudjuk, hogy éves költségvetése százmillió forint, és húsz főt fog foglalkoztatni.
Már korábban megírtuk, illetve az ügyben eddig megkérdezett nyelvészek nagy része is úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelvnek aligha van szüksége nyelvstratégiára.
Nyelvstratégiára szükség lehet olyan országokban, ahol összetett a nyelvi helyzet. Ilyen például Írország, ahol az egyik államnyelv a kihalás szélén áll. Ilyen Észtország vagy Lettország, ahol egyfelől az államnyelvet nem vagy nem megfelelő szinten beszélő tömegeket kell integrálni a társadalomba, miközben védeni kell az államnyelv nyelvjárásait (vagy ha úgy tetszik, közeli rokon nyelveit). Magyarországon nincs ilyen helyzet.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban mi a helyzet, indokolt esetben dolgoztak-e ki nyelvstratégiát, és vannak-e még rajtunk kívül olyan országok, ahol bár nincs rá szükség, mégis van kormányzati irányítású nyelvi intézet. Elsősorban az Európai Unió országaiba küldünk e-mailt, megkerestük a kormányok sajtóirodáit, és a legtöbb helyről 1-2 munkanapon belül meg is kaptuk a kért tájékoztatást, amin meg is lepődtünk, hiszen még a magyar kormányszóvivői hivatal válaszadási dinamikájának hatása alatt voltunk.
Fontos különbség a nyelvstratégiák között, hogy leíró vagy előíró jellegűek-e. Nem mindegy például, hogy az államnyelv védelmére nyelvrendőrség működik-e az országban, vagy „csak” szótárak szerkesztésével, a nyelvhasználat monitorozásával, publicisztikák megjelentetésével foglalkoznak az állami fenntartású nyelvtudományi intézetekben.
Nincs, de nem is kell
Németországnak nincs kidolgozott nyelvstratégiája, sem tisztán kormányzati fenntartású nyelvi intézete, viszont van egy Leibniz Association nevű, nem egyetemi kutatóintézeteket összefogó szervezet, ők támogatják a Német Nyelvi Intézetet (Institut für Deutsche Sprache). Az intézet fő feladatai leíró jellegűek: nyelvhasználati kutatásokat folytatnak. Anyagi támogatást a kormánytól és egyéb helyekről is kapnak. Alkalmazottaik száma elég magas, 227-ből 105 kutató.
Csehországból sincs hír nyelvstratégiáról, a Cseh Tudományos Akadémia irányítása alatt működik a Cseh Nyelvtudományi Intézet, melynek munkatársai kutatnak, szótárakat, könyveket adnak ki, publikálnak, tanácsadó szolgálatot üzemeltetnek és előadásokat tartanak.
Van, és kell is
Finnországban két hivatalos nyelv van: a finn és a svéd, de jó néhány kisebbségi nyelve is van. A Magyar Nyelvstratégiai Intézet felállításáról szóló rendeletben példaként emlegették többek között a finn nyelvpolitikát. Nem tisztázott, hogy a két ország nyelvi helyzetét miért hasonlítják össze. A finn lakosság nagy része többnyelvű, vagy mindennapi kapcsolatban van az anyanyelvén kívül más nyelvvel is, ez a magyar lakosságról a legkevésbé sem mondható el.
A finn Oktatási és Kulturális Minisztérium pártfogásában működik a Kotimaisten Kielten Keskus (röviden Kotus, Hazai Nyelvek Központja), mely a vezető nyelvtervezési hatóságnak számít. Feladatai között a nyelvtervezés, szótárkészítés, különböző kutatási projektek, archívumok és korpuszok fenntartása szerepel. 2012-ben 74 alkalmazottjuk volt. A Kotuson belül működik egy 4-8 fős csoport, a Suomen Kielen Lautakunta (Finn Nyelvi Tanács). Balázs Géza nyelvész a Hír24-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy habár a tanács független, a tagokat, szerinte tizenötöt, politikusok nevezik ki. Ez tévedés, ugyanis a tagokat három évente a Kotus elnöke választja ki, és kéri fel. A tanács létszáma négy és nyolc között változik.
2009-ben a Finn Nyelvi Bizottság és a Kotus kezdeményezésére létrehozták a Suomen kielen tulevaisuus (A finn nyelv jövője) nevű nyelvpolitikai programcsomagot, de – ahogy erre Johanna Laakso idevágó cikkében felhívja a figyelmet – az anyagi támogatást nyújtó finn kultuszminisztérium a csomag tartalmába nem szólt bele semmilyen módon, ráhagyta ezt a tudományra.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Észtországban szintén van értelme a dolognak, hiszen az országban magas azoknak a száma, akik a hivatalos nyelvet, az észtet alig, vagy egyáltalán nem beszélik. 1995-ben elfogadták az észt nyelvtörvényt, amit azóta többször is módosítottak. Az észt Oktatási és Kutatási Minisztérium irányításával két nyelvstratégiát dolgoztak ki, egyet annak biztosítására, hogy az észt nyelv mint államnyelv be tudja tölteni funkcióját az élet minden területén, egyet pedig a nem észt lakosság észt nyelvtanulására. Több nyelvvel kapcsolatos intézet és szervezet is részt vesz a munkában. Észtországban is van egy Nyelvi Tanács, melyet a kormány hoz létre, és feladatai között van, hogy tanácsot adjon nyelvpolitikai kérdésekben. Érdemes megemlíteni például a Nemzeti Nyelvfelügyelőséget, mely az állami alkalmazottak észt nyelvtudását méri fel, és ha valamit nem talál rendben, pénzbírságot szab ki. Az Észt Nyelvi Tanács pedig konzultál a kormánnyal a nyelvstratégia fejlesztéséről és kivitelezéséről, erre évente 1,5 millió eurót (450 millió forintot) szán az észt kormány.
Az ír nyelv erősen veszélyeztetettnek számít, írtunk is róla, hogy indokolt lenne a védelmére nyelvstratégiát kidolgozni. És van is, húsz évre dolgozták ki azzal a céllal, hogy növeljék az ír beszélők számát. Az ír nyelvstratégia tervezése és kivitelezése egy úgynevezett Strategy Unit (Stratégiai Egység) dolga, amit a Department of Arts, Heritage and the Gaeltacht hozott létre.
A norvég kormány is fenntart egy nyelvi tanácsot, melyet Språkrådetnek hívnak. A tanács munkájának célja, hogy a norvég nyelvhasználatot kiterjessze a társadalom minden szegletére, és megakadályozza, hogy az angol kiszorítsa a norvégot. 2014-ben a norvég kormány 33,4 millió koronát (1 198 058 000 forintot) költ a norvég nyelv megőrzésére és fejlesztésére.
Svédországban kevésbé egyértelmű a helyzet. A Kulturális Minisztérium irányítása alatt működik az Institutet för språk och folkminnen (Nyelvi és Folklórintézet). Ennek feladatai között szerepel a nyelvi tervezés (hogy ez alatt pontosan milyen intézkedéseket értenek, nem tudni), de hivatalos svéd nyelvstratégiáról nincs hír. Az intézetnek szintén van egy Språkrådet (Nyelvi Tanács) nevű részlege, de az ő feladataik között inkább deskriptív, vagyis leíró dolgok szerepelnek: figyelik az írott és beszélt svéd, illetve a kisebbségi nyelvek használatát és helyzetét, a helyes svéd nyelvhasználatra buzdító kézikönyveket adnak ki, illetve együttműködnek más tudományos szervezetekkel , mert félnek, hogy az angol kiszorítja bizonyos területekről. Húsz alkalmazottal működnek.