Semmit nem lehetett tudni az évi százmillió forintból gazdálkodó Magyar Nyelvstratégiai Intézetről, miután a kormány rendeletileg létrehozta 2014. április elsején. A kormányszóvivői hivatal sokáig azt sem tudta megmondani, ki lesz a vezetője – nem beszélve arról, hogy mivel foglalkozik majd.  

Az intézetalapítás hamar botrányt kavart: elsősorban a homályos – néhol kimondottan tudománytalan – jogszabály borzolta a kedélyeket. Az sem segített, hogy a titokzatos intézet tevékenységi körei összeértek más, megalapozott és nagy múlttal rendelkező tudományos kutatóhelyek tevékenységi köreivel. Többek között az MTA I. Osztálya is aggodalmas nyilatkozatot tett közzé.

A nyest július 7-én készített interjút dr. Bencze Lóránttal, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) igazgatójával. A beszélgetést rögzítettük, a videók alatt röviden összefoglaljuk az elhangzottakat.

Semmi titok nem volt benne

Annak ellenére, hogy a nyelvstratégiai intézetről szóló jogszabály már márciusban megjelent és az intézet április elsején meg is kezdte működését, hosszú hónapokig nem állt rendelkezésre bővebb információ az intézet működéséről. Miért volt ilyen titokzatos az intézet előkészítése?

• Nem volt titokzatos az előkészítés, hiszen a nyelvstratégia jól elő volt már készítve és ezt a munkát nyelvészek végezték. Több, mint ötven nyelvész adott be a kormánynak 80-100 oldalnyi anyagot az ügyben.
• Az előkészítés során Kiss Jenő nyelvész 2012-es, a Nyelvtudományi Intézetben elmondott előadása volt mérvadó.
• Már ekkor felmerült, hogy a nyelvstratégia állami feladat, a kormánynak tennie kellene valamit, méghozzá állami pénzből.

Ha ön egyike az ötven nyelvésznek, akik részt vettek az előkészítő munkában, ne habozzon és írjon a nyestnek: örömmel vennénk beszámolóját és ötleteit!

Egymásra találás Lázár Jánossal

Ki kereste meg azzal a felkéréssel, hogy vállalja el a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vezetését? Hogy történt a felkérés? Van-e személyes munkakapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Lázár János miniszterrel? Kik vettek részt a jogszabály kidolgozásában?

• A miniszterelnökség kérte fel a feladatra. A felkérés váratlanul érte, de nem felkészületlenül.
• Míg eredetileg a miniszterelnök volt az igazgató felettese, most Lázár János alá tartozik az intézet és az igazgató is neki számol be.
• Az intézet jogállása szerint kormányhivatal és semmiképpen nem nyelvtudományi intézet.
• A megalapítás során a miniszterelnöknek nem voltak személyekre vonatkozó igényei, sőt, az intézet ügyében személyesen nem is egyeztettek vele – ez ügyben Lázár János járt el.
• Az intézet ötlete Orbán Viktortól indult ki. A miniszterelnököt a magyar nyelv szeretete, megbecsülése, tisztelete vezette – és ez egy miniszterelnöktől bőven elég. 
• A jogszabályszöveg kidolgozásában Bencze nem vett részt, nem is tudja, kik működtek közre benne (valószínűleg jogászok). A rendelet szövegével viszont tud azonosulni, úgy véli, ki tudja tölteni azt tudományos tartalommal. 
• A nyelvstratégia nemzetpolitikai kérdés. Lázár Jánossal folytatott beszélgetése során jött rá az igazgató, hogy elképzelései tökéletesen találkoztak Lázár elképzeléseivel. Ennek is köszönhető, hogy elvállalta a megbízatást.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Elveszett szívóhatás

Hogyan határozza meg a Magyar Nyelvstratégiai Intézet a nyelvstratégia fogalmát?

• A nyelvstratégia kifejezésről gyakran nem tudják az emberek, mit takar – sokféle értelemben használják. A stratégia szó a hadtudományból származik és az igazgató elsősorban a hadtudományi levezetést részesíti előnyben.
• Probléma a nyelvhasználatban, hogy felgyorsultak az életkörülmények és a beszédünk nem tudja követni ezeket.
• A stratégia hosszú távú, nagyívű, nagyszabású. A hadtudományban a tér, az erő és az idő alkalmazása.
• A magyar nyelvet illetően vesztett csata után vagyunk, mivel régen a magyar nyelvnek szívóhatása volt. Trianont követően a magyar kultúra úgy érezte, vesztett. Klebelsberg Kuno igyekezett visszafordítani a folyamatot, de oktatási reformjai ellenére az folytatódott.
• A magyar nyelv a huszadik században szorult vissza és csökkent jelentősen a beszélők száma. Az elmúlt 30-40-50 évben különösen csökkent, és nem csak a Kárpát-medencében – akár a világ akadémiai köreiben is. Az egyik hosszú távú célja a nyelvstratégiának, hogy többen beszéljenek magyarul.
• Nem tart kimondottan attól, hogy kihal a magyar nyelv, de több ember beszél angolul, mint akinek az anyanyelve az angol. Így a gondolkodás is beszűkül. Fontos, hogy a nyelv mögött álló gondolkodásmód alkalmas legyen a felfedezések megtételére.
• Még fontosabb, hogy a kommunikáció, az érintkezés, a kapcsolattartás a beszélők között hatékony, személyiségalakító legyen és erősítse a közösséget. A globalizáció közepette meg kell találni a túlélés módját.
• Nem nagy a baj, de van baj. A tisztázatlan fogalmak zavart okoznak a nyelvben. Rengeteg divatszó van, ami latinból, görögből származik, de angolból vesszük át. Másként értelmezzük e kifejezéseket és ez felesleges ellentéteket szül, definíciók hiányában összeveszünk. Ilyen kifejezések például az asszimiláció vagy az integráció. Nincs nagy baj a magyar nyelvvel, de kell dolgozni azon, hogy gazdag és világos fogalmi készlete legyen.
• Ezt a nevelést általános iskolában kell kezdeni, vagy még korábban. Nagy előnyük van a gazdag szókincsű családokban felnövő gyereknek.
• Fontos szempont a nyelv, a beszéd, a politika, a társadalom, a művészetek és a vallás okos egymást kísérése. 
• A stratégia tágabb, mint a rossz vagy jó használat, ez több mint a nyelvművelés – amit egyébként nem szabad lenézni.
• A beszélőt sem szabad lenézni, még akkor sem, ha esetleg téved a nyelvtudomány szempontjaiból nézve. Ne mondjuk az emberekre, hogy dilettáns, laikus, inkább magyarázzuk el nekik, miről van szó. Ez a hozzáállás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az intézet fellép a lingvicizmus ellen – semmi ellen nem akarnak fellépni. Meg kell nézni a nyelvhasználat körülményeit és a körülmények szerint kell értelmezni.

Megtölteni tartalommal

A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán konkrét, néhány mondatban megfogalmazható definíciója a Magyar Nyelvstratégiai Intézet által képviselt nyelvstratégiának?

• Konkrét definíciója nincs az intézet nyelvstratégiájának, hiszen az intézet célja, hogy a jogszabályt – amely egyébként felsorol bizonyos célokat – megtöltse tudományos tartalommal. 

Jó nyelvstratégia gazdasági előnyökkel jár

• A nyelvstratégiának gazdasági vetülete is van: hogy jól menjen a gazdaság, hogy a társadalom hatékony legyen, ahhoz egy jól kidolgozott nyelvi kultúrára van szükség.
• Az igazgató a modern makroökonómiát megalapozó angol közgazdász-matematikus John Maynard Keynesre utalva elmondja: van egy pont, amin túl nem fog jobban működni a gazdaság. A szív küzdőterére kell mennünk, az emberi kapcsolatok problémáját kell vizsgálnunk: az ember kizárólagos kapcsolatteremtési csatornája pedig a nyelv és a beszéd.
• Ha tehát azt szeretnénk, hogy jól működjön a gazdaság, akkor egy idő után a nyelv és viselkedés felé kell fordulnunk, hiszen a viselkedésünk elsősorban és kizárólagosan nyelvi alapon nyilvánul meg.
• Mindezek mögött elsősorban az antropológiai nyelvészet és a kognitív nyelvészet áll. Az ember számára a világ nem olyan, amilyen – hanem olyan, amilyennek a nyelve, beszéde látni engedi.
• Ez valójában egyfajta nyelvi determinizmus, ami alapvetése az intézet munkájának, de azért odáig nem mennek, hogy azt állítanák, a nyelv börtön (Benjamin Whorf). Tehát a nyelvi determinizmus elvét az igazgató nem teljesen fogadja el, mivel a nyelv állandóan változik. A stratégia mögött az is meghúzódik, hogy vizsgáljuk, miként változik, vagy hogy hogyan változzék a nyelv.

Esztelenül nem szabad

Az előzőek azt sejtetik, hogy léteznek eszközök a nyelv alakítására. Hogy létezik az, hogy bele lehet nyúlni a nyelvbe? Hogyan lehet hozzányúlni egyáltalán a nyelvhez?

• Esztelenül semmiképpen nem szabad belenyúlni, de miután nagyon gyorsak a változások, segíteni kell a beszélőt.
• Nem kell mindenbe beleszólni: a szakemberek számára nem kell lefordítani a szakkifejezéseket, de például amikor meg szeretnénk előzni a betegségeket, akkor a lakosság számára érthetően kell magyaráznunk.
• Meg kell vizsgálni, melyek lesznek azok a jövevényszavak, amik maradandók, ezeket érdemes magyarítani. 
• Felkérik a nyelvészeket, hogy magyarítsák meg az arra érdemes szavakat. Ezeket nem kell erőltetni, de be lehet vezetni őket a médián keresztül.
• Nem kell előírni semmit, de jó ha a közösség megköveteli ezt a gondolkodást. Bár a közösség stratégia nélkül is így viselkedik, annyira felgyorsultak az események, a változások, hogy kell segíteni a gondolkodásunkat annak érdekében, hogy élénkebb legyen, hogy gyorsabb legyen ez a folyamat, hogy így a gazdaság is jobban menjen – nem árt tehát, ha van nyelvész és informatikai szakember, akik csinálnak erre egy szótárt. Olyan szótár lehet ez, mint az idegen szavak szótára. Ez nem holnapra készülne el, a stratégia folyamatos munka, állandóan dolgozni kell rajta.

Biztos, hogy van nyelvi értékvesztés

Az előzőek alapján is, no és a jogszabályban is felmerül a nyelvi értékvesztés fogalma – mi az a magyar nyelvi értékvesztés? Létezik ilyen egyáltalán? 

• Biztos, hogy van értékvesztés, de az Intézetnek ezt a fogalmat is ki kell töltenie tartalommal.
• Az értékvesztés az, ahogy a nyelv és a kultúra összefügg: nem feltétlen a káromkodásról van itt szó, de jó lenne, ha társadalomban lenne igény arra, hogy például ne káromkodjanak a parlamentben.
• Nem kimondottan nyelvi feladatról van szó, de nyelvtudomány nélkül megoldhatatlan.
• Hasonlóan a nyelvstratégiához, a magyar nyelvi értékvesztésnek sincs még pontos definíciója – ez is egy kutatás, ami az Intézet feladata, és ami az emberi kapcsolatok javításáról szól, amelynek végső soron gazdasági haszna lesz.
• Nagyon kevés a hungarológus, kevés külföldi beszél magyarul (például Cambridge-ben is megszűnt a magyar nyelv oktatása), pillanatnyilag nem divat a magyar nyelv tanulása – ez is az értékvesztés kategóriájába tartozik. Az Intézetre azért van szükség, hogy ezt is a kormány figyelmébe ajánlja.

A kormány tanácsadója

Milyen intézmény az intézet? Tudományos intézet, tanácsadói központ? Hogy működik és milyen „új tudományos közelítéseket” vizsgál?

• Nem nyelvtudományi intézetről van szó – ez teljes félreértés. A Nyelvtudományi Intézetre szükség van, munkáját segíteni kell.
• A MANYSI kormánytanácsadó intézmény.
• Tágabb értelemben vizsgálja a kultúrát, akár a tánc is idetartozik.
• Új tudományos közelítések alatt elsősorban a nálunk kevésbé ismert antropológiai nyelvészetet és kognitív nyelvészetet értik.
• Ami már jól működik, vagy még nem eléggé jól, azt támogatja majd a MANYSI.
• Az intézetben feláll majd egy tudományos tanács, ami évente egy-két alkalommal gyűlik össze. Ebben nem kizárólag nyelvészek kapnak majd helyet. A tudományos tanács névsora most alakul ki.
• A MANYSI nem törekszik arra, hogy lefedje a különböző területeket, hanem együttműködik majd azokkal az intézetekkel, akik ezeken dolgoznak. Így kapcsolatban áll majd az MTA Nyelvtudományi Intézetével, a magyar nyelvi tanszékekkel a Kárpát-medencében és másutt a világban, más nyelvi tanszékekkel, általános nyelvészeti, elméleti nyelvészeti tanszékekkel is, csakúgy, mint szociológusokkal, pszichológusokkal.
• Mindennek eredményeképpen egy hálózat alakul ki. 
• A fordítás is probléma, terveznek is konferenciát erről, mivel hatalmas a kényszer: az EU évente rengeteg oldalt fordít, illetve sok fordító panaszkodik, hogy – az előírások ellenére – nem történik meg minden irat fordítása az EU-ban. Ki kell nevelni az embereket, kapcsolatba kell lépni a szakemberekkel.

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet – egyelőre ideiglenes – irodája

• Nem a fordítástudományt akarják megreformálni, de terminológiai munkát például mindenképpen kell végezni, például leülnek majd a Magyar Terminológiai Társasággal, hogy megtárgyalják, mire van szükségük.
• A pályázat sokszor nem megoldás, hiszen a kimenetele bizonytalan, és ha nyer is a kutató, gyakran később fizetik ki – gondosan át kell tekinteni, hova kell rendszeres támogatást adnia a költségvetésnek, így alakulnak majd ki a támogatott területek – az érdekeltek bevonásával.
• És hogy hogyan lehet bekerülni az érdekeltek közé? a tanácsadói, támogatotti körbe azok kerülnek be, akikkel felveszik a kapcsolatot, adott esetben felhívásokat is közzétesznek majd.
• A MANYSI nem előfinanszíroz (bár akár ez is előfordulhat), hanem tanácsot ad a kormánynak arra nézve, hogy mely területeket kell rendszeres támogatásban részesíteni. a MANYSI tehát tanácsadóként lép fel és összehangolja azokat a területeket, amelyek nincsenek összehangolva.
• Ilyen terület például az oktatás kérdése, ahol át kell tekinteni mindazt, ami az évek alatt eddig történt és tanácsot adni, hogy mi történjen – ez nagy felelősség, de ha széles körben vizsgálódunk a megfelelő emberekkel, akkor a döntés megfontolt lesz, és nem kell egy év múlva változtatni rajta.
• Míg a tudományos tanács tagjai jellemzően meghívás alapján kerülnek be ebbe a körbe, az igazgató minden véleményre számít (a kritikus véleményekre is) – az érdekli, hogy fel tudja használni a cél, azaz a stratégia érdekében.
• Az eredmény nagyon sokoldalú lesz: a társadalomban, a gazdaságban, a politikában is érezhető lesz majd a hatása
• A belpolitikában is számos összeütközés van, nyelvi alapon, amiket így el lehet kerülni. nem tudnak az emberek elvontan gondolkodni – nagy probléma a fogalmak tisztázatlansága: a fő cél, hogy megértsék egymást az emberek és ezáltal minden területen javuljon a helyzet.
• Többekkel összeállítottak egy feladatlistát, amit szeptembertől rendezni kell egyrészt fontossági sorrend szerint, másrészt lebontani évekre.
• A nyelvészek által leadott javaslatok mind jók, azonban nem lehet szemezgetni az ötletekből, a lehetőségek szerint kell megtárgyalni a lista pontjait – ebből kell stratégiát csinálni, akár öt, tíz vagy húsz évre előre tervezve. Az igazgató reméli, hogy az alapelveket, a stratégiát két éven belül ki tudják majd dolgozni.