A Facebook mára nemcsak az eredeti funkcióját vesztette el, amire kitalálták, hanem teljesen ellehetetlenítette a tudományos tartalmak terjesztését is, így a tízezres napi forgalmú hírportálok kivételével más tudományos oldalak, blogok híreinek gyakorlatilag semmi esélyük eljutni egy szélesebb közönséghez. És az a baj, hogy ez egy ördögi kör, semmit sem lehet tenni ellene, mivel eleve a Facebookot olvassák a legtöbben. Régebben sokan azzal próbálkoztak, hogy feltették a Facebookra, mit kell beállítani ahhoz, hogy mindenki lássa az oldal bejegyzéseit. Igen ám, csak éppen ez az üzenet is csak azokhoz kézbesült, akik minden bizonnyal addig is látták az oldal bejegyzéseit, tehát semmit sem lehetett vele elérni. Ráadásul a Facebook különösen ügyel arra is, hogy a képet, hivatkozást nem tartalmazó, csupán szöveges bejegyzések még annyira se terjedjenek, mint más típusúak. Így aztán ma pl. egy 1500-as oldal bejegyzései átlagosan eljutnak mondjuk 2-300 felhasználóhoz, kivétel, ha a Facebook szerint népszerűek, akkor mondjuk akár 1000-hez is.

De ez csak a probléma egyik része. A másik, hogy mára teljesen megváltoztak az internetezési szokások. Mondjuk 10 éve még az emberek látogatták maguktól is a weboldalakat, fórumokat stb. és ezekről mentek át a közösségi oldalakra. Ma már ez teljesen megfordult: az internetezők már szinte kizárólag a közösségi oldalakat látogatják, és csak onnan mennek át más weboldalakra a megosztott hivatkozásokon keresztül -- a Facebook pedig pontosan ezt a lehetőséget kaszálta el teljesen, ami által az utolsó és egyetlen esélye is elveszett a kevésbé népszerű (divatos kifejezéssel nem "mainstream") tartalmak terjesztéséhez. S mivel a tudomány, főleg a nyelvészet, is egyértelműen a nem népszerű tartalmak közé tartozik, így gyakorlatilag az összes ezzel foglalkozó blog bezárhatná a kaput, mert a Facebooknak köszönhetően teljesen el fog tűnni (illetve már el is tűnt) az olvasótáboruk.

Persze ott vannak még a keresőszolgáltatások, amelyeket a közösségi oldalak mellett még használnak az emberek, így ezek maradtak mint a forgalom elsődleges forrásai (valójában inkább _egyetlen_ forrásai, mivel a többi arányaiban teljesen elhanyagolható). Na de ki fog pl. arra rákeresni a Google-ben, hogy "újlatin diftongizáció"?? Persze, hogy senki, tehát gyakorlatilag a keresőszolgáltatásokkal is ugyanott vagyunk a tudományos tartalmakat illetően.

Én az egyedüli megoldást abban látnám, ha kifejezetten a tudományos tartalmak terjesztésére hoznának létre egy Facebook-stílusú nemzetközi közösségi oldalt, ahol az összes tudományos tárgyú weboldalt, blogot stb. lehetne _korlátozások nélkül_ terjeszteni (a korlátozások nélkül arra vonatkozik, hogy aki feliratkozott pl. egy oldalra, az _minden esetben_ lássa az újdonságokat).

@kergezerge: Köszönjük az ötletet, már magunk is gondolkodtunk arról, hogy a Readerről írjunk. Ugyanakkor sok olyan kedvencünk van, akik éppen a fácsén teszik közzé a rájuk vonatkozó híreket, ezért bosszantó a probléma, és ezért írtuk meg a megoldását olvasóink számára is.

Nem hiszem, hogy a fácse éppen a nyest reklámjára szorulna, és ez a cikk éppen hogy egy fácsés problémáról szól, tehát aligha tekinthető reklámnak. De hogy egy kicsit spoilerezzek is: hamarosan lesz cikkünk a fácse egyik konkurenséről is!

Ilyesmire nem fácsét, hanem guglirídert kellene használni, inkább arra tanítanátok a népet.

Miért reklámozza a fácsét mindenki olyan veszettül?

@qsoe: igen, ha megtaláljuk az adott képet valahol, szép, nagy méretben, akkor könnyebb dolgunk van.

mindezzel együtt azonban az az általános vélemény, hogy a dizájnerünk nem csinált rossz munkát, ergonomikus, könnyen átlátható oldalakat hozott össze. általában ez a vélemény. gikszer bármikor akadhat... ezeket ki kell javítani. megtesszük, szépen, lassan ide is eljutunk :)

Van az oldalon saját oldal létrehozása ha megvan baloldalt a kép alatt vannak gombok szerkesztés, hírdetési lehetőség és közte van a javasold ismerőseidnek gomb is. Ami részben működik csak kiválasztom az ismerősöket bejelölöm elküldöm az ajánlást ki is írja hogy siker de a valóság az hogy nem csinált semmit régebben semmi gond nem volt ezzel most halott. Más oldalát sem tudom tovább ajánlani az én ismerőseimnek mert ott viszon eltüntették a gombot, már én is régen kaptam oldal javaslatot.

@zolipapa: Sajnos nem értjük a kérdést. Pontosan hol, milyen gomb nem működik, milyen saját oldal, és honnan tűnt el?

@Kincse Sz. Örs: Kedves Szabolcs!

Webprogramozóként túl sokszor láttam, hogy a dizájn oltárán feláldozták a használhatóságot. Sejtettem, hogy nem a szerkesztő döntése, de ettől még hibás döntés szerintem.

Persze lehet, hogy dizájnerként máshogy gondolkodnék.

Mindenesetre örömmel láttam, hogy a mai diaszpórás cikkben már link a térkép:

www.nyest.hu/hirek/milyen-nyelven-beszel-a-zsidosag

Üdv

qsoe

Tudja valaki hogy lehetne a javasold ismerőseidnek /oldalnál/ gombot működésre bírni, nem tudom a saját oldalaimat elküldeni, más oldalánál pedig eltült ez a funkció.

Kedves qsoe!

Ebben a cikkben szerintem éppen nem zavaró a képméret. Pontosan látszik, mit kell tenni, és hogyan.

Más kérdés a méret. A képméret megválasztása és definiálása elsősorban dizájneri feladat; ez az oldal specifikációja - majd tervezése - során esztétikai és ergonómiai szempontok figyelembe vételével történt. Kétségtelen, hogy a kellemes külcsín okozhat bizonyos praktikus kellemetlenségeket a napi munkánkban. Ez történt a kínai cikkel kapcsolatban is. Természetesen nem a szerkesztő választotta meg a képméretet, hiszen az egy előre definiált adat.

Folyamatosan dolgozunk azon, hogy az oldal célszerűbben működjön, így ezzel a problémával is tisztában vagyunk. Reméljük, rövidesen ezt a problémát is megoldjuk.

Üdvözlettel:

Kincse Szabolcs

Amikor vicces képek vannak benn a monotonitás megtörésére, akkor is elég zavaró, de ilyenkor kifejezetten káros a képméret korlátozása.

1) miért keskenyebbek a képek, mint a hasáb?

2) ha tényleges információ van a képen, mért nem lehet link, hogy kattintásra bejöjjön nagy méretben?

Az első két képen alig olvashatóak a betűk.

Az eddigi legrosszabb a www.nyest.hu/hirek/kina-egy-nemzet-szamtalan-nyelv cikkben volt, itt a méret ügyes megválasztásával sikerült minimálisra csökkenteni az első kép információtartalmát. :(