-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Vajon inkább tudományos kutatóintézet, vagy hivatal lesz a Magyar Nyelvstratégiai Intézet? Politikai-diplomáciai, vagy inkább oktatásfejlesztési feladatokat lát el? Vagy inkább a jó értelemben vett nyelvműveléssel, a szakszókincs fejlesztésével és nyelvi ismeretterjesztéssel fog foglalkozni? A választ valószínűleg nem csak mi nem tudjuk, hanem azok sem, akik létrehozták.
Korábban már írtunk a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról, és kifejeztük borúlátásunkat az intézmény várható tevékenységével kapcsolatban. A Magyar Közlönyben megjelent az intézet létrehozásáról szóló kormányrendelet, illetve kormányhatározat, melyekből elvileg pontosabb képet kell kapnunk arról, mivel fog foglalkozni az új intézet. Jelen cikkben azzal kívánunk foglalkozni, hogy milyen feladatokat határoz meg a dokumentum. A cikk folytatásában azzal foglalkozunk, hogy milyen feladatokat nem tudunk értelmezni, és mi az, ami a dokumentumban egyáltalán nem szerepel. Gondolatmenetünket azzal zárjuk, hogy megvizsgáljuk, mit várhatunk a Magyar Nyelvstratégiai Intézet működésétől.
Sajnos a rendelet szövege nem megnyugtató, inkább további kétségeket ébreszt. Nem világos az sem, hogy az új intézmény kutatóközpont, oktatásfejlesztési központ, diplomáciai feladatokat ellátó egység vagy más jellegű hivatal lesz-e. Ezek a feladatok nemhogy keverednek a leírásban, de gyakran egy-egy ponton belül is össze vannak mosva.
Természetesen nem zárható ki, hogy egy intézet többirányú tevékenységet is folytasson: például egy járványügyi központ végezhet kutatásokat, melyek alapjául szolgálnak bizonyos kormányzati intézkedéseknek, és akár iskolai tananyagot is kidolgozhatnak annak érdekében, hogy a járványokat megakadályozzák. Ehhez azonban pontosabban meg kellene határozni, hogy ezek a tevékenységek miként függenek össze. Sőt, úgy tűnik, a magyar államnak egyelőre nincs is semmiféle nyelvstratégiája, hiszen az első feladat rögtön ennek kidolgozása:
1. középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és szakmai felügyelete,
Érthetetlen, amennyiben nincs is nyelvstratégia, miért kell egy külön intézményt létrehozni a kidolgozására – ráadásul azonnal húsz fővel, és sürgősen, módosítva az idei költségvetést is. Mindenképpen ésszerűbb lett volna először egyetlen embert megbízni azzal, hogy szervezzen meg egy bizottságot, mely kidolgozná a nyelvstratégia alapvonalait. A fő csapásirányok meghatározása után ki lehetett volna nevezni az egyes feladatok felelőseit, ők – esetleg újabb szakemberek bevonásával – kidolgozták volna a részleteket, meghatározták volna, az adott munka milyen személyi és technikai feltételek mellett végezhető el hatékonyan.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A jelen helyzetben, úgy tűnik, hamarosan az intézményben fog dolgozni húsz ember, aki azon töri a fejét, hogy mivel is üsse agyon az időt, hogyan költse el a rendelkezésére biztosított forrásokat. A feladatok meghatározásában pedig nem az lesz a fő szempont, hogy az országnak mire van szüksége, hanem az, hogy a már kinevezett munkatársak milyen feladatokat képesek ellátni. (Ha optimistán azt feltételezzük, hogy a feleslegesnek bizonyuló munkatársaknak búcsút mondanak, és használható munkaerőt vesznek fel helyettük, az elbocsátottakkal szemben akkor is igazságtalanul jártak el – hiszen ők valószínűleg egy másik állást hagytak ott ezért a lehetőségért.)
Kutatóintézet?
A meghatározott feladatok egy része tipikusan kutatóintézeti feladat:
2. a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, kultúránk egészével való összefüggésének kutatása [...], illetve nyelvi adattárak fejlesztésének ösztönzése,
3. [...] a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása,
6. az új tudományos közelítések vizsgálata, [...]
9. [...] kiemelten a magyar szórványok, határon túli nyelvváltozatok helyzetének vizsgálata,
Ezt a feladatot a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemi kutatóhelyek ellátják. Abban az esetben, ha egy kormányzati intézménynek valamilyen okból ilyen kutatásokra van szüksége, jobban jár, ha ezeket célirányosan rendeli meg a meglevő műhelyektől. (Ráadásul ezzel a tipikusan nehéz anyagi helyzetben levő kutatóhelyeket is támogatja.)
Érthetetlen, hogy összetartozó dolgok miért külön pontokban jelennek meg. Nem világos, hogy lehet a kutatások kérdését elválasztani az új tudományos közelítésektől, vagy a határon túli terminológia kérdéseit elválasztani a magyar nyelv sajátosságainak kérdésétől.
(Forrás: Wikimedia Commons / Kobako / CC BY-SA 2.5)
A rendelet külön kiemel olyan tevékenységeket, melyek egy kutatóintézetnél természetesek, így említésük érthetetlen.
12. az 1–11. pontokban foglalt feladatok ellátásával összefüggő, valamint egyes kiemelt feladatokhoz kapcsolódó konferenciák szervezése,
13. szakmai és nemzetközi kerekasztal megbeszélések [sic!], [...] – nyári egyetemek szervezése
Itt említhetjük meg még a doktoranduszok bevonását a kutatásba.
6. [...] nyelvészdoktoranduszok foglalkoztatása ösztöndíjas pályázati és megbízási rendszerben,
Egyfelől egy kutatóintézetben természetes, hogy fiatal, kezdő kutatókat is foglalkoztatnak; másfelől viszont furcsa a kiemelésük is. Miért nem emelik ki pl. az idős, nyugdíjas kutatók bevonását – az ő tapasztalataik igen értékesek lehetnek. De kiemelhetnék a nők, különösen a családanyák foglalkoztatását, vagy esetleg a mozgássérült vagy vak kutatók foglalkoztatását is. Normális esetben nem ilyen szempontok alapján kell megválogatni a munkatársakat, hanem olyanokat foglalkoztatni, akik az adott feladatot a legjobban el tudják látni.
Oktatásfejlesztési intézmény?
Több pont arra utal, hogy az intézetnek az oktatásban, a közoktatásban használt tananyagok, tankönyvek kidolgozásában szánnak szerepet:
2. [...] kutatása és annak eredményének alkalmazása a közoktatásban, [...]
7. új magyar nyelvi tankönyvprogram nyelvészeti szakmai alapjainak kidolgozása, különösen gyermekbarát, az otthonról hozott anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése, kidolgozásának összehangolása kultúránk egységes szövetével,
Emlékezhetünk, az első pontban „a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének” kutatásáról volt szó – ezek eredményeit intézetben azonnal alkalmazni akarják a közoktatásban. Ez különösen meglepő, hiszen friss tudományos eredményeket nem szokás általános és középiskolában oktatni – a gyerekeket olyan ismeretekkel célszerű megismertetni, melyek már általánosan elfogadottá váltak a tudományban.
A 7. pont kifejezetten biztatóan indul, hogy aztán teljes értelmetlenségbe fulladjon. Hogyan lehet a nyelvtankönyvek kidolgozását összehangolni „kultúránk egységes szövetével”. Már a kultúra szövete is olyan kép, mely egyáltalán nem illik egy jogi szakszövegbe, az meg végképp érthetetlen, miért lenne kultúránk „egységes”? Még az sem világos, kinek a kultúrájáról van szó: a magyar állampolgárokéról, Magyarország lakóiéról, a magyar anyanyelvűekéről?
A megfogalmazásból úgy tűnik, hogy csupán a nyelvtankönyvekkel kívánnak foglalkozni, holott gyermekbarát, a gyerekek nyelvtudásához igazodó tankönyvekre van szükség minden esetben. Igaz, az érthetőség biztosítása, vagy akár annak alapjainak kidolgozása nem szűkebb értelemben vett nyelvészeti feladat. Ráadásul ennek intézményesen is szorosan bele kell épülnie a tankönyvfejlesztésbe, nem egy külön intézményből kell irányítani – ahogyan a nyelvtankönyvek fejlesztését sem érdemes külön intézményre bízni.
(Forrás: Nemzeti Tankönyvkiadó)
Nyelvművelő intézet?
Bizonyos célok kifejezetten nyelvművelői jellegűek, nem feltétlenül rossz értelemben. Az ezen a területen megjelölt célok azonban igen távol állnak egymástól:
3. a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különböző szaknyelvek (terminológiák) tudatos fejlesztésének koordinálása [...]
13. [...] nyelvi kulturális napok társszervezése az adott feladathoz szükséges körben együttműködve az illetékes hazai és Kárpát-medencei szervekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel,
A megfogalmazás itt is zűrzavaros, hiszen vagy kutatunk, azaz leírjuk, hogy mi van, vagy fejlesztünk, azaz megváltoztatjuk, ami van. Természetesen arra van lehetőség, hogy valamit kutatunk, majd módosítunk, sőt, a módosítást ésszerű kutatással megelőzni – ám a kutatások terén módosítani?
Míg a terminológia fejlesztése és felmérése komoly szaktudást igényel, addig „nyelvi kulturális” (nyelvi-kulturális?) napok szervezése sokkal könnyedebb műfaj. A szövegből egyáltalán nem derül ki, miféle együttműködésre gondolnak? Kutatók járnak haknizni a művelődési házakba? Poszterkiállításokat kívánnak turnéztatni szerte a magyar nyelvterületen?
Politikai-diplomáciai intézet?
Az ide tartozó feladatok is meglehetősen sokfélék:
5. szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben aközigazgatás és a közmédia részére,
9. nyelvi kisebbségvédelem, [...]
10. nyelvstratégiai külkapcsolatok ápolása, különösen a kisebbségben élő nyelvrokon népekkel,
11. a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása a Kormány számára, felhasználva a& sikeres, modern európai nyelvpolitikai – észt, lengyel, finn és izlandi – modellek tapasztalatait,
Az 5. és a 11. pont ismét jelentős átfedésben van egymással: a kormány az állam, és ezzel együtt a közigazgatás vezetése, tehát a kettő számára végzett munkát nem kell, nem is lehet kettéválasztani. Az sem világos, miért szükséges, hogy az egymástól teljesen külön működő közigazgatás és közmédia részére ugyanaz a szervezet szolgáljon nyelvi tanácsokkal. Ráadásul ilyen kérdésekkel jelenleg akár a Nyelvtudományi Intézethez, akár a nyesthez is lehet fordulni – a kisebb tanácsok ingyenesek, a nagyobb munkák ára sem olyan magas, hogy megérné inkább külön intézményt létrehozni (különösen húsz fővel).
(Forrás: iStockPhoto)
Megjegyzendő, hogy a példaként kiemelt intézmények közül egyik sem tartozik közvetlenül a miniszterelnök alá. A lengyel intézmény a tudományos akadémia szervezete (de nem kutatóintézet), a többi említett intézmény az oktatási/művelődési minisztériumok alá tartozik.
Az észt vagy finn példákra való hivatkozás különösen érthetetlen, hiszen a két ország többnyelvű, és egészen más problémákkal kell megküzdenie. Izland ugyan egynyelvű, de ott nincsenek határon túli kisebbségek, melyek nyelvével foglalkozni kellene. Ezek tehát aligha szolgálhatnak követendő példaként. Hasonlóan furcsa, hogy éppen a nyelvrokon népekkel kapcsolatban fontos a „nyelvstratégiai külkapcsolatok ápolása” (?) – az ő helyzetük szintén gyökeresen eltér a magyartól, hiszen ők sehol nem alkotnak többséget, nincs anyanyelvi közigazgatás, média, oktatás, tudomány stb. Természetesen jó lenne nekik segítséget nyújtani ezek kialakításában, de célként ez nem fogalmazódik meg.
(Forrás: Liivi Plumkvist)
Nem világos, mit is értenek nyelvi kisebbségvédelem alatt. A pontban, mint feljebb láttuk, a továbbiakban kutatásról van szó. A nyelvi kisebbségek védelmének számos formája lehet, megnyilvánulhat médiatartalom vagy -szolgáltatás létrehozásában, oktatási anyagok létrehozásában, jogi segítségnyújtásban stb. – de általános nyelvi kisebbségvédelem nincs.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet feladatainak meghatározásában vannak olyan pontok, amelyeket értelmezni sem tudunk, és vannak olyanok, melyeket hiába keresünk. Ezekre egy újabb cikk keretében térünk ki.