Zsuzsa nevű olvasónk is azok közé tartozik, akik szeretnék, ha valamit elítélnénk. A Facebookon érkezett levele maga is rejtvény, hiszen nem sok támpontot ad arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen mit is kifogásol.

Ha ajánlhatok egy témát: Igekötők használata. Ha az igekötő az ige előtt áll............ szabályt, mintha már nem is tanítanák. Tíz esetből kilencszer rosszul alkalmazzák.

Az igekötőkről már számtalanszor írtunk: jelentésükről és mondatbeli viselkedésükről, annak elhatárolásáról, mi igekötő és mi nem stb. „Ha az igekötő az ige előtt áll” kezdetű szabályt nem ismerünk, de feltételezzük, hogy Zsuzsa A magyar helyesírás szabályai (AkH.) 131. a) pontjára gondol, mely így hangzik:

Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeszállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. [...]

Elbizonytalanít azonban minket olvasónknak azon állítása, hogy az esetek 90%-ában ezt a szabályt rosszul alkalmazzák: tapasztalataink szerint a 10% is igen erős túlzás lenne, az igekötő különírása ilyen esetekben csak a nagyon rossz helyesírású nyelvhasználókra jellemző. Természetesen vannak esetek, amikor nehéz eldönteni, hogy egybe vagy külön kellene-e írni a szerkezetet, de ezekben az esetekben is inkább az okozza a bizonytalanságot, hogy mindkét írásmód elfogadható.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Sokkal több nehézséget szokott okozni e szabály c) pontjának betartása:

Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van [...]

– különösen, ha az igekötő és az ige közé segédigeszerűen használt elem ékelődik. A szabályzat példáival:

[...] Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt, de: meg tudták javítani; stb.

A jobb helyesírásúakkal is időnként megesik, hogy az ilyen szerkezeteket rosszul írják:

meg van töltve

meg fogom nézni

le szokott utazni vidékre

bele szeretett volna szólni

el leszek fáradva

meg tudták javítani

Az ilyen hibák egyrészt azért fordulhatnak elő, mert ha az igekötőt ige követi, az általában – az AkH. fogalmazásával élve – a „saját igéje”, és ilyenkor egybe kell írni. Ennek analógiája pedig írás közben hathat. A másik ok, hogy ilyenkor az igekötőt éppúgy „egyben ejtjük” a segédigével, mint a megfelelő főigével. Az a magyar helyesírás furcsasága, hogy amikor az igekötő közvetlenül az ige előtt áll, akkor nem veszi figyelembe az egyébként önálló természetét, hanem a kiejtésre hagyatkozva egybeíratja – amikor viszont a segédige előtt áll, akkor szemantikai okokra hivatkozva a kiejtést figyelmen kívül hagyja. Ez a megoldás nem egészen alaptalan, de magában hordozza a hibázás lehetőségét – úgyhogy ne csodálkozzunk, ha a nyelvhasználók hibáznak. Igaz, a 90%-os hibázási arányt itt is nagyon erős túlzásnak érezzük, de nem tartjuk kizártnak, hogy egy nagyobb informális szöveganyagot (például egy fórum hozzászólásait) vizsgálva az esetek 10%-ban is hibás írásmódot találunk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)