Pénteken négy izgalmas és szórakoztató történettel szerettük volna megörvendeztetni olvasóinkat. Azonban bármily fordulatosak és rendkívüliek is a leírt kísérletek, facebookos kommentelőinket nem ezek izgatták igazán, hanem a cikk címe:

Négy kísérlet, melyet jobb lesz nem megismételni

A cím nyelvileg több szempontból is érdekes. Egyfelől Felmerülhet az a kérdés, hogy nem lenne-e jobb a melyeket – az sem lenne rossz, hiszen az értelmi egyeztetés (a négy kísérlet az több kísérlet), de jó a formai egyeztetés is (a kísérlet szó formailag egyes számban áll). Olvasóinkat azonban a másik variációs lehetőség izgatta. Volt, aki csak kérdést tett fel.

”Nem megismételni” vagy „meg nem ismételni”? Elváló igekötő vagy sem?

Mielőtt a kérdést boncolgatni kezdenénk, felhívnánk a figyelmet arra, hogy még egy variáció elképzelhető: nem ismételni meg. Másik kommentelőnk nem kérdezett, hanem rögtön ítéletet is mondott:

Tipikus hivatalos felirati probléma. ’Az ajtó nem kinyitható.’ Brr. Mintha a Google Translator fordította volna. Tessék magyarosan fogalmazni.

Az ajtó nem kinyitható
(Forrás: Wikimedia Commons / Sgt. Joe Padula)

Ezt a vádat természetesen vissza kell utasítanunk, méghozzá nem személyes sértettségből, hanem egyszerűen azért, mert olvasónk példája egészen más szerkezetű, mint címünk. Ahhoz, hogy ezt észrevegyük, még csak különösebb mondattani ismeretek sem szükségesek. Elég, ha azt felidézzük, amit általános iskolában a két legalapvetőbb mondatrészről, az alanyról és az állítmányról tanultunk. Elemezzük a két szerkezetet!

Jobb lesz nem megismételni.

Az ajtó nem kinyitható.

Láthatjuk, hogy a két mondat szerkezete egészen más: címünkben az igekötős igenév az alany, olvasónk mondatában az állítmány. Márpedig semmiből nem következik, hogy az igekötőnek a kétféle helyzetben hasonlóan kellene viselkednie. Olvasónk mondata tehát egyszerűen nem tartozik ide.

De mi van a mi mondatunkkal? Tényleg rossz? A szerkesztőség környékén néhány emberrel leteszteltük, hogy miként ítélik meg a hasonló szerkezeteket. Példánk az alábbi volt:

okosabb nem átverni

okosabb át nem verni

okosabb nem verni át

A válaszok megoszlottak, de abban mindenki egyetértett, hogy az első, el nem váló változat mindenképpen jó. A tagadószóval megszakított, illetve a hátravetett igekötős szerkezet egyesek szerint kevésbé jó, vagy stilisztikailag inkább jelölt (archaikus, túlontúl választékos, esetleg ironikus), de felmerült az is, hogy kissé különbözik a jelentésük. Aszerint például a megszakított szerkezet olyan, mintha pontosítást kívánna: okosabb át nem verni (de valahogy azért ki kellene szúrni vele).

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Felmerült az a lehetőség is, hogy a szerkezetek között árnyalatnyi aspektuális különbség van. Eszerint az el nem váló igekötős inkább a pillanatnyi helyzetre vonatkozik: okosabb nem átverni (jobb, ha most úgy döntünk, hogy nem verjük át). Ezzel szemben a hátravetett igekötős szerkezet inkább általános, tartósabb ítéletet fogalmaz meg: okosabb nem verni át (jobb, ha soha nem döntünk úgy, hogy átverjük).

Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy ezek igen ritkán használt, periferiális szerkezetek – valószínűleg más, hasonló szerkezetek alapján értelmezzük őket, nem pedig úgy, hogy sokat hallunk ilyeneket. Könnyen lehet, hogy az egyes nyelvhasználóknak a szokásosnál is jobban eltérnek az ítéleteik az ilyen szerkezetekről. Azon sem csodálkozunk, ha esetleg olvasónknak a jobb lesz nem megismételni ugyanolyan rosszul hangzik, mint a nem kinyitható – ennek ellenére ő is kénytelen lesz elfogadni, hogy más nyelvhasználók nem osztoznak az ítéletében, és gátlások nélkül használják az ilyen szerkezeteket.