Miért mályka?
Miért írunk le egy szót ly-nal, ha soha senki nem tanította? Több oka is lehet, bár ez esetben a válasz nem egyértelmű. A legjobb ok pedig valószínűtlen.
Már lelkesedtünk a hello90 szlengtérképén, de egy ideig bizonyára még lelkesedni fogunk, addig bizonyosan, amíg anyagot szolgáltat nekünk, azaz amíg van miről írnunk. Márpedig egy darabig még biztos lesz. Első kiszemeltünk az Ukrajna területén használt mályka ’atlétatrikó’.
A térképen szereplő szavak jelentős része nem szlengszó. Kárpátalján a mályka szót is széles körben használják, nem rétegnyelvi elem.
A szó eredete nem igényel különösebb kutatást: a
майка [majka] az oroszban és az ukránban is hasonló jelentésben használatos. A térképen a négy Ukrajnából adatolt kifejezés közül három, a
mályka mellett a
bulocska ’zsemle’ és a
magazin ’bolt’ is orosz-ukrán jövevényszó. Kérdés viszont az, hogy miért szerepel a szó
ly-nal...
Mályka?
(Forrás: hello90 Szlengtérkép)
Köztudott, hogy a magyar helyesírásban az ly ugyanazt a hangot jelöli, mint a j: ezt a hangot pedig alapesetben a j-vel jelöljünk: a [májka] ejtésű szó írásmódja tehát alapesetben májka lenne. Azt, hogy mely szavakat kell ly-nal írnunk, külön meg kell tanulnunk. Mivel azonban a szó nem tartozik bele az irodalmi szókincsbe, ennek írását aligha tanították az iskolában. Az ly-os írásmódot egyébként az indokolná, ha korábban a szóban [ly]-t („lágy l-t”) ejtettek volna (a nyelvjárástanok szerint Kárpátalja területén a magyarból az [ly] hang már kihalt, tehát biztosak lehetünk abban, hogy nem így ejtik), vagy ha az oroszban/ukránban ilyen hang lenne (*малька). Mivel nem erről van szó, a megoldást a magyar nyelvben kell keresnünk. Mi készteti a magyar anyanyelvű lejegyzőt arra, hogy itt az ly-t használja?
Az első tippünk az analógia lenne. Ha sokkal több a ...lyka végű szó, mint a ...jka végű, akkor a nyelvhasználó joggal érzi úgy, hogy a ritkán leírt szó is az ly-osak közé tartozik. Ez a tippünk azonban nem jött be: A magyar nyelv szóvégmutató szótára szerint jóval több szó végződik ...jka-ra (kacabajka, dajka, pufajka, balalajka, kalamajka, sajka, csajka, trojka – ezek jelentős része szintén orosz eredetű), mint ...lyka-ra (királyka, pulyka, fuszulyka). Számolhatnánk az analógia hatásával akkor is, ha ugyan kevesebb ...lyka végű szó lenne, de ezek gyakoribbak lennének. Lehet, hogy ez igaz is (a pulyka szóra a Google közel kétmillió találatot ad, míg a dajkára alig több, mint kétszázezret), de ez még nem megnyugtató eredmény.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egy cseh cég Májka nevű májkrémét Magyarországon is forgalmazzák. A termék neve a magyar vásárló számára megtévesztő, hiszen nem a magyar, hanem a cseh máj szóval függ össze, melynek jelentése ’május’.
A következő tippünk az lenne, hogy az
ly – tudatosan vagy tudattalanul – annak elkerülése céljából került a szóba, hogy azt az olvasója ne kapcsolja össze a
máj szóval. A -
ka kicsinyítő képző ma már ugyan nem produktív (a
máj kicsinyítő-becézett formája
májacska), de nem kizárható, hogy a
vonalka, asztalka és néhány hasonló szó mintája alapján a szót nem ismerő olvasó mégis ezzel kapcsolná össze – ezt megakadályozza, ha
ly-nal írjuk le.
Egyébként kutakodásunk alapján úgy tűnik, hogy a neten a szó mindig májka alakban fordul elő, a mályka alak a hello90 szlengtérképén kívül egyszer bukkan fel (de ott sem ez a szó).
Mályka
(Forrás: Wikimedia Commons / David Shankbone / GNU-FDL 1.2)
Ami az egészet igazán pikánssá teszi, hogy a az ly-os írásmód a szó történetének korábbi szakaszait nézve etimológiailag is igazolható. Az orosz майка ugyanis az olasz maglia [malya] szóból származik, melynek jelentése többek között ’kötés, kötöttárú, mellény, póló, atléta, pulóver stb.’. Ennek forrása pedig a latin macula ’folt’. (Ez a szó egyébként a magyarba is bekerült, bár ma inkább csak a makulátlan melléknévben él tovább.) A latinban tehát még [l], az olaszban [ly] volt a szóban – azt azonban alig hihetjük, hogy a szlegtérképre is ezért került mályka.
Hozzászólások (25):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
25
Avatar
2014. március 28. 17:04
@Krizsa: Persze, mivel az egy kereső. Beírod, hogy "origin of languages" és kiad egy halom linket, ami többé-kevésbé tudományos (de az alap webes guglizás eredményeinél biztosan komolyabb) találatot. Persze nem mind lesz nyelvészeti szakirodalom, más tudomány művelőinek írásaiban is szerepelhetnek ezek a szavak.
De ha épp Magyarországon járnál beülhetnél ide is:
www.nyest.hu/hirek/a-kezdetek-kezdete
És ámulhatnál, hogy nem csak az utóbbi 6000 évről, hanem bizony az ősidőkről beszél az előadó. Ha lemaradsz róla, megnézheted majd itt (az előadássorozat korábbi részeit már most is):
videotorium.hu/hu/events/details/1303,Nyelvkeletkezes_es_evolucio
24
Krizsa
2014. március 20. 14:30
Ez a link (közvetlenül) nem vitt sehova.
Természetesen ismerem a főbb elképzeléseket az emberi nyelvek kialakulásáról, amik között nem találtam egyet sem, amelynek a "darwini / krizsa-féle" nyelvelmélethez köze volna.
S megismétlem a gyöknyelvészet lényegét. Az emberi, a HANGOS nyelvek kialakulása előtt, már az állatvilágtól kezdve megvolt a természeti jelenségeket kísérő hanghatások jelentősége az (állati / előemberi) agyakban.
A mélyre szállt (a beszédképes) gége és a laposabbá váló arc lehetővé tette ezek utánzásait is, kb. az előemberi kortól. A főbb HANG-JELENTÉSEK - Krizsa szerint - azóta is megmaradtak az emberi beszéd "vázaként" - elvileg bármely nyelvben.
De nem baj, ha nincs a nyelvészetben ehhez hasonló irányzat. Arról vitatkozzunk, amit Te idetartozónak tartasz, tehát az se baj, ha bármilyen más felfogásból.
23
Avatar
2014. március 20. 11:01
22
Krizsa
2014. március 19. 18:58
21
Avatar
2014. március 19. 18:28
@Krizsa: "A nyelvek kialakulását tehát NEM LEHET az ősidőktól, hanem max. 6000 évtől kötelező kutatni. Aki ettől eltér, az nincs benne a nyelvészet paradigmájában."
Amikor ilyen (és néha még sokkal ilyenebb), a nyelvészetet ócsároló kijelentéseket teszel, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, akkor elgondolkozom, hogy direkt hazudsz-e, vagy csak fogalmad sincs róla, hogy tonnányi nyelvészeti szakirodalom foglalkozik a beszéd kialakulásával (is).
20
Krizsa
2014. március 19. 17:52
Már most is megteheti. Rengeteg kísérletet lehet tervezni: pl. a kül. természeti jelenthez, képhez, zörejekhez passzítsál egy sor rövid IDEGEN nyelvű szóból, ami szerinted azt jelentheti. (De direkt nem adni olyan szavakat, amik nyíltan hangutánzók. 70%-os találatot jósolok.
Ugyanezt fordítva: hallja az idegen szót, és meg se kell szólalnia a kísérleti alanynak, csak vizsgálják az agyát, hol jelenik meg ingerlés.
Ez ilyen egyszerű. Hiszen a mindennapi életben is így működünk. Persze az IND-finn nyelvészet erre sem reagálna, mert a tények eddig sem érdekelték őket. A megoldás: párhuzamos nyelvészetet kell beindítani. Amellett elsatnyul és hamar kiürül a "megélhetési nyelvtudomány".
19
mederi
2014. március 19. 16:09
@Krizsa:
Valami ösztönösség szerintem is van legalábbis szleng kifejezések esetén, mert néhányszor találkoztam meglepően találó, valóban hihetetlenül "mély gyökerű" magyar szleng kifejezéssel..
-Ha a szlengre igaz, akkor lehet abban valami, hogy ahogyan az állatoknál létezik egyfajta születéskori, az adott fajra jellemző "intelligenciai túlélő csomag, ami gondolom genetikai program szerint fejlődő agyi huzalozás lehet", amit állati ösztönnek neveznek, akkor igaz lehet az emberre vonatkozóan is egy hasonló "csomag", amellyel születünk, gondolom bonyolultabb mint az állatoké..
(Talán az agykutatás a génkutatással karöltve idővel kibogozza ezt a "csomó halmazt" is és alátámasztja gyökelméletedet.. :))
18
Krizsa
2014. január 17. 07:41
@mondoga által megadott előfordulás (kösz): "Papagei (papagáj), ófr. papegai, 01. pappagallo, szárm. az arab babagha szóból.
Igen, az arab az ibériai félszigeten hódított, tehát közelebb lehetett az újfranciához. A nyelvészet által kierőszakolt "szomszédhatás", csak a legközelebbi érintkezés lehetőségét engedik meg. A földrajzilag távoli nyelvekből való eredeztetést megtagadják.
Csakhogy az arab nyelv a latinnál is fiatalabb. Még az óarab is. S az arabban (észak-afrikai nyelvek hatására) minden ési P hang B-re változott.
Az a "szabály", hogy csak közös alapnyelv fikciójából (semmivel nem bizonyított), VAGY csak jövevényszóként kerülhet be egy nyelvbe bármely szó, TÖKÉLETESEN TUDOMÁNYTALAN, semmivel nem bizonyított feltételezés,
amelynek csak oka van: a már kikiáltott nyelvcsaládok (a "nyelvtudomány") védelme.
A nyelvek kialakulását tehát NEM LEHET az ősidőktól, hanem max. 6000 évtől kötelező kutatni. Aki ettől eltér, az nincs benne a nyelvészet paradigmájában.
Tehát a francia az ősi P-vel kapta, és nem az arabból:( babagáj), a papagájt.
S én mivel tudom bizonyítani, hogy a hangok megjelenésének időbeli sorrendje van a világ nyelveiben?
Általában a hangok statisztikai előfordulásával. S konkrétan pl. a finn nyelv 6 mássalhangzójának hiányával.
17
mondoga
2014. január 17. 02:14
@Fejes László (nyest.hu):
Hogy mindenki számára világos legyen, miért tettem be a hivatkozást: megadtam a "papagály" szó egy előfordulását.
16
Fejes László (nyest.hu)
2014. január 16. 18:54
@mondoga: Már kész az erről szóló cikk, remélhetőleg holnap megjelenik.
15
Krizsa
2014. január 16. 18:44
Mikor -xj a végződés?
A héber biluj = szórakozás, balál = összekeverte – balalajka (orosz)
cijud = felszerelés, céjda = útravaló – csajka (orosz)
daján = felszolgáló, dajéka = már elég! – dajka
pijap’aá = terjengett – pufajka (püffed)
kilá/j/im = kevert – kalamajka (zűrzavar, kavarodás)
masza = tömeg, maszój = teher, maásze = cselekvésre bír – muszáj. A német (gót), cseh, lengyel, svéd, stb. is ugyanonnan vette, ahonnan a héber:-).
saját = evezős (csónak) – sajka
tor = sor, sorozat, füzér – tar-aj, tar-ja, ter-jed – trojka (orosz hármasfogat).
Az Ly = Li/j A következő szavakat Vas megyében L-lel mondják:
A héber aszasz = kipréselte – aszal, aszál (aszály)
aszón = baj, szerencsétlenség, tvuszá = bukás, W! veszél, viszál
d’gilá = gyülekezés (dag = hal), digel =magasztalta – dagál, dagálos (beszéd)
sirá = ének (sír) – sirál
karuj = meg van hív(v)a, kóren = sugárzás – királ. Miért nem kiráj? Mert ez a „köröl-körül” belső képzésű magyar szava (kerek korona van a fején).
A héber pipija = szájacska – pápa, papol, papagál.
puszál = nyesett – P/F: fuszulyka (vagdalt zöldbab) – ezt nem hallottam Vas megyében.
Ellentét a magyar helyesírási szabály és a vasi kijtés között csak az idegen eredetű szavaknál lehet (s még akkor sem mindig):
píjah = kormos (fekete a tolla) – pulyka. Vas megyében ezt is pujká-nak mondják.
Honnan „tudják” a Vas megyeiek, ha sosem tanulták, hogyan kell megkülönböztetni a J-t az Ly-tól? Ösztönös (régi) magyar nyelvérzékük van.
14
mondoga
2014. január 16. 18:07
13
Fejes László (nyest.hu)
2014. január 16. 15:52
@blist: Itt egyértelműen az analógia működik, az [áj] végű szaval szinte kivétel nélkül ly-osak: király, sirály, dagály, aszály, viszály stb.
A msuzáj egyébként a muss sein szókapcsolatból ered.
12
blist
2014. január 16. 13:40
Én, ha nem figyelek oda, a "muszáj"-t írom ly-nal. Bár gyanítom, hogy a német müssen-ből ered és ezért nem lehet az, de olyan ly-os hangzása van :)
11
Fejes László (nyest.hu)
2014. január 16. 09:31
@siposdr: Nyilvánvalóan egyedi leírásról van szó, ettől független érdekes a kérdés, hogy miért tesz így. Feltehetően nem egy félanalfabétáról van szó, aki össze-vissza ír mindent.
@Sultanus Constantinus: Nem az újlatin l palatalizációjáról beszéltem, hanem arról, hogy általában hogyan elemzünk hangváltozásokat.
Az összes hozzászólás megjelenítése
