@rofia: 21

Gondolom így már érthető, hogy a cím helyesírása teljesen korrekt, annak ellenére, hogy a helyesírási szabályzat mást mond.

@mederi: összegzés

Véleményem az, hogy eredetileg az "á" mint hosszú magánhangzónak a magyarban nem az "a" mint rövid magánhangzó a megfelelője (lásd a korábbi példákat), bizonyos szabályok szerint, vagyis ha egy szó elején hosszú (kettős, teljesen hasonult) mássalhangzó követi a magánhangzót, akkor a magánhangzó rövid, vagy ha a hangsúly áthelyeződik a szó elején lévő hosszú mássalhangzóról egy toldalékra, az első magánhangzó lerövidül, sőt át is billenhet elől képzett hangról hátul képzett hanggá (pl. tó-->tavas).

(A lefordítást igénylő szakszavakat szerintem érdemes magyarul körülírni, mert az olvasóknak úgy "kényelmes"..)

-A kálcium á-val írása nem véletlenül van/lenne szinkronban a magyar nyelvvel, mert mások a "szabályok" mint a latinban.

Ugyanez fennáll a szótagolásra is, mert magyarul kál-ci-um lenne a korrekt annak ellenére, hogy maga a szó nem magyar eredetű.

@mederi: kiegészítés

A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom:

A magyar nyelvben további példák a jelöletlen hosszú a és á-ra, és hasonlókra amik jelölve vannak:

szaaar/szaros ( á-val szááár/száras)

szaaarv/szarvas

faaal (=eszik)/falat (=etet, ehető méretű étel darab)

nyááál/nyálas (e-vel nyeeel/nyelés)

maaar/marás

Jelölt hosszú és rövid magánhangzókkal:

szűl/szülés

kőr/körös körül

ló/lovas

Átbillenő magánhangzóval:

hó/havas

tó/tavas (vidék)

hő/hév//heves

:

@bm:

Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak az a, hanem az á hangok rövid és hosszú változatának sincs megkülönböztethető írásjele, miközben a magyar beszédben tökéletesen elkülönül, és megvan a saját íratlan, de élő szabályrendszere ugyanúgy, mint pl. az ő-nek..

Mindig a szöllő kontra szőlő írásmód jut eszembe ilyenkor.

Én mindig szöllőt mondok, és spontán úgy is szeretném írni.. (Talán a kacsokra gondolok, amiknek ha még nem volt saját külön elnevezése, szőrnek is hívhatták, és akkor "szőrt lő--->ször()lő--->szöllő" az elnevezés, pontosan ahogy ejtjük, és pontosan úgy, ahogy a kacsok "működnek".)

@rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.

"A mi latinunk

Nátrium, kálium, bárium, de nem kálcium, hanem kalcium – legalábbis a helyesírás szerint. Olvasónk csodálkozik, házi szakértőnk pedig megmagyarázza az eltérést, melynek természetesen kultúrális okai vannak."

Kálmán László|2014. július 21"

KULTÚRÁLIS?

@Sultanus Constantinus: De ezek nem fonológiai szavak, hanem proklitikumok, önállóan nem fordulhatnak elő. Meg akkor már román példát is hozhatsz: francia l’, d’, s’, de ezek is mind proklitikumok.

@szigetva: Ez sem igaz: egyes szláv nyelvekben ott vannak pl. a [s] és [v] elöljárószók, amelyek egy-egy mássalhangzóból állnak.

@bloggerman77: „Nálunk a matematika-kémia szakos tanár a bunkóság szinonímájaként tartotta számon azt, ha valaki a kalciumot kalcium-nak és nem kálciumnak mondta” Na, ez az igazi bunkóság! Meg még lásd a bónusztrekket itt: www.nyest.hu/hirek/napjaink-tiz-legnagyobb-nyelvirtasa

Nálunk a matematika-kémia szakos tanár a bunkóság szinonímájaként tartotta számon azt, ha valaki a kalciumot kalcium-nak és nem kálciumnak mondta, vagy ha matematikai egyetlen megoldásánál az a ismeretlent a-nak mondta, és nem á-nak.

Ezt az alábbi rendőrviccel illusztrálta:

Felvételi a rendőriskolában..

- Olvassa ki ezt: A!

- Á

- Alkalmatlan! Következő!

- Olvassa ki ezt: A!

- A-a-aa

- Alkalmas, felvéve!

@Sultanus Constantinus: „de én már ugyanezt nem mondanám az [l], [n], [m] hangokra” Az lehet, hogy te nem mondanád, de az akusztikus fonetikusoknak jobban hiszek.

„Ugyanakkor az nem teljesen igaz, hogy ezek nem tudnak önmagukban szótagot alkotni” Nem azt mondtam, hogy önmagukban szótagot nem tudnak alkotni, hanem azt, hogy szót.

@szigetva: Elfogadom, ha ez hagyományosan így van, bár azért szerintem ez kicsit szubjektív is. Az oké, hogy a sima réshangokat, mint az [f], [s] stb., fel lehet ismerni magánhangzó nélkül is, sőt, még az [r]-t is, de én már ugyanezt nem mondanám az [l], [n], [m] hangokra, legalábbis nagyon határeset. Ugyanakkor az nem teljesen igaz, hogy ezek nem tudnak önmagukban szótagot alkotni, a szláv nyelvekben az [l], [r] pl. lehet szótagalkotó, sőt, az indoeurópai alapnyelvre az [m], [n] hangokról is feltételeznek ilyet. Ebből a szempontból pedig tényleg a magánhangzókhoz állnak közelebb, mint a mássalhangzókhoz.

Egyébként hagyományosan ezeket félmagánhangzóknak is nevezték: lema.rae.es/drae/?val=semivocal (2.).

@Sultanus Constantinus: „ még nem igazán tudták pontosan, hogy mi az a zárhang meg a réshang, lehet, hogy ezért kerülhetett közé az [f], nem?” Hogyne tudták volna. A zárhangok azért muták, némák, mert önmagukban nem hallatszanak, csak úgy tudjuk őket azonosítani, ha előttük vagy utánuk van valami. A magyar „mássalhangzó” megtévesztő megnevezés (ahogy a latin consonans is az), hiszen csak a zárhangokra igaz, hogy csak mással együtt hangzanak, az [f]-t, [m]-t, [l]-t önmagában is lehet ejteni. Viszont önmagukban nem tudnak szót alkotni, ezt csak magánhangzó tud.

@szigetva: Akkor ezt rosszul tudtam. Mindenesetre, szerintem amikor ez a fogalom megszületett, még nem igazán tudták pontosan, hogy mi az a zárhang meg a réshang, lehet, hogy ezért kerülhetett közé az [f], nem?

"Az angolban egyébként [tl] és [dl] előtt sem szokott hosszú mgh állni: atlas, medlar"

A [tl] és a [dl] a spanyolban is elvileg külön szótagokhoz tartoznak, kivétel a [tl] a Mexikóban használt azték jövevényszavakban, mivel az aztékban eredetileg egy hangot jelöl (zöngétlen laterális affrikáta), de spanyolul persze sima [tl] szekvenciának ejtik.

Viszont az atlas, atleta stb. szavakon kívül nem is nagyon fordul elő máshol [tl] és [dl], az utóbbi legfeljebb szóhatáron, pl. adlátere, kb. 'valakinek a seggnyalója', decidle 'mondjátok meg neki'.

@El Vaquero: „Ezt a kalciumos problémát már nem egy hozzászólásban felvetettem, de arra szartak” Sokszor jeleztük már, hogy a kommenteket nem tudjuk mindig követni. Kérdést fel lehet tenni e-mailben, Facebookon, az oldalon keresztül. Ha valakit komolyan érdekel valami, tegye fel a kérdését a megfelelő helyen.

Egyébként olvasóink igen nagy százalékban köszönik meg a választ, vagy ha lemaradnak róla, újra érdeklődnek.