Köszönöm szépen a válaszokat.

@ovninauta: "Engem érdekelne, hogy voltak-e a kutatások a szlengek szavainak eredetéről." -- Voltak. A magyar etimológiai szótárak (TESZ.) is írnak néhány régebbi szlengszóról, és volt olyan nyelvész (Zolnai Béla), aki nagyobb mennyiségben készített nyelvészeti folyóiratokba etimológiákat. Továbbá a szlengszótárak egy része is ad magyarázatot a szavak eredetére. A legnagyobb szótár, amiben (nem okvetlenül megbízható) etimológiák találhatók, kéziratban érhető el (pl. az OSZK-ban): Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A magyar fattyúnyelv szótára. I–XXIV. füzet. (Kézirat). Budapest, 1945–1962, 1967.

"A megérzésem, hogy a szlenget (a fiatalok szlengjét) az is jellemzi, hogy általában idegen, leginkább valamilyen etnikai kisebbség (Magyarországon a cigányok) nyelvéből vesz át főleg szavakat." -- Hogy a szleng nagyobb mennyiségben venne át idegen nyelvekből, közkeletű téves vélekedés. Bizonyos csoportok nyelvére ez jellemző lehet, de összességében nem. (Ahogy a 19. sz-i bp-i tolvajnyelvben pl. feltűnően sok volt a német-jiddis elem, ugyanúgy ez nem volt igaz a vidéki tolvajnyelvre.)

Az viszont igaz, hogy az átadó nyelvek között vannak kitüntetettek, pl. napjainkban a cigány. Ennek az oka az, hogy a szlenget használók szívesen fordulnak olyan társadalmi csoportok (a társadalom peremén élők, lecsúszottak, bűnözők) nyelvéhez, amelyeket a többségi társadalom megvet, amelyekkel az nem kíván (szoros) kapcsolatot fenntartani. (Tekinthetjük ezt egyfajta nyelvi polgárpukkasztásnak is.) Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy az európai szlengekben jelentős mennyiségben találni zsidó (héber-jiddis) és cigány nyelvi elemeket. (A magyarban a héber-jiddis réteg elsősorban a monarchia utolsó évtizedeiben volt jellemző, 1945 után a cigány nyelvből származó elemek sűrűsödtek meg.)

"Kérdésem, hogy ez egyedi eset-e, vagy általában más országok/nyelvek szlengjére is ugyanez jellemző." -- Hogy általában mi a helyzet, nem tudom, de a cseh, német, francia, orosz szleng kapcsán foglalkoztak a cigány szóréteg kérdésével, ezekben a nyelvekben bizonyos mértékig jellemző.

A cikkben felsorolt linkekhez még egy adalékul (itt teljes könyvek, szótárak, tanulmányok és még sok minden elérhető): mnytud.arts.klte.hu/szleng/

továbbá egy szlenggel foglalkozó könyvsorozat: mnytud.arts.klte.hu/szleng/szl_kut/index.php

@ovninauta: Nem értem, mire gondolhatsz. Egyrészt bizonyos szlengszavak eredetéről mi is írtunk:

www.nyest.hu/hirek/ratyi

www.nyest.hu/hirek/honnan-jon-a-strici

www.nyest.hu/hirek/kinzo-bringas-kerdes

www.nyest.hu/hirek/bugrisok-es-buzik

www.nyest.hu/hirek/miert-melegek-a-melegek

www.nyest.hu/hirek/szlav-szo-e-a-punci

A szlengszavak eredete alapvetően nem különbözik a többiétől: lehetnek jövevényszavak, vagy eredetileg más stílusértékű szavak alakulhatnak át szlenggé. Legfeljebb annyit mondhatunk el, hogy a szlengben a szokottnál élesebb jelentésváltozások is előfordulhatnak, gondoljunk pl. a sirály szóra...

@ovninauta: A középiskolás, már tizenöt éves tankönyvem szerint azért, mert a "diákok" is ugyanúgy a periférián kezdik meg életüket, mint az általad említett társadalmi csoportok, illetve gyakrabban érintkeznek velük (és van átfedés is: lásd Villon életét vagy a márciusi ifjakat). Sok társadalomban a fiatalok, harcosok által alapított "titkos társaságok" (Afrika, Amerika stb.) külön "nyelvet alakít ki, ez valahogy ennek öröksége.

Na igen, az eredet...de ez az, amihez én nem szólhatok itt hozzá:-).

Miért nem? Kérdezzétek meg a szerkesztőséget.

Jó, akkor csak szleng nélküli szavakat, és csak magyarul:

KÚP, kepe (gabonacsomag), köp, kapu, köpü, kupé, kopáncs, kupac, kupak, kopoltyú, koponya, kuporog, koporsó, kopasz, káposzta:-))).

Engem érdekelne, hogy voltak-e a kutatások a szlengek szavainak eredetéről. A megérzésem, hogy a szlenget (a fiatalok szlengjét) az is jellemzi, hogy általában idegen, leginkább valamilyen etnikai kisebbség (Magyarországon a cigányok) nyelvéből vesz át főleg szavakat. Kérdésem, hogy ez egyedi eset-e, vagy általában más országok/nyelvek szlengjére is ugyanez jellemző.