-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Igazán nem mondhatnánk, hogy még a csapból is a csap folyik. Már régen sort keríthettünk volna rá, de most egycsapásra tiszta vizet csapolunk a pohárba. Arra azért senki nem számítson, hogy a térdét fogja csapkodni a nevetéstől.
Egyes esetekben az ugyanúgy hangzó, különböző szófajú, jelentésükben pedig egymáshoz hol messzebb, hol távolabb álló szavak történetileg hol összetartoznak, hol nem. Az összefüggés meglétét firtattuk már a fej, a fog, a nyúl, a szív, a dob, a fél vagy az él és az ég szavakkal kapcsolatban is. Irma nevű olvasónk kérésére most a csap szót vesszük górcső alá.
A csap ige jelentése ’üt, lendít’ ám a csap főnévvel jelölt tárgyakat inkább tekergetni szoktuk. Igaz, a hordó csapját beverik. Esetleg mégis lenne összefüggés?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a csap főnév a 14. század végén jelenik meg a magyarban ’folyadékkieresztő cső’ jelentésben, és csak majd száz évvel később ’dugó’ jelentésben, ám mégis a középnémetből eredeztetik, ahol ’dugó, dugasz’ jelentésben volt meg. A ’folyadékkieresztő cső’ jelentése csak a régi bajor-osztrák nyelvjárásokból ismert. A középnémetben [cap], [cop] volt az ejtése, feltehetően még a 12-13. században került a magyarba, amikor még nem volt [c], és [cs]-vel helyettesíthették. A TESz. megjegyzi, hogy a szláv nyelvekben is előfordulnak hasonló (főként ’dugó’) jelentésű, [csep] ~ [csap] ~ [csop] hangalakú szavak, de ezek nem a németből származnak, és a magyarba nem ezek kerültek be. Hogy mi szól a magyar szó szláv származása ellen, arra nem tér ki. Az Új magyar etimológiai szótár a szláv párhuzamokat nem is említi. (Mindkét szótár kitér viszont arra, hogy a nyelvjárási ’fenyőgally’ jelentésű csap nem tartozik ide: az román jövevényszó.)
A csap ’üt’ ige viszont hangutánzó eredetű, de talán finnugor kori örökség. Mint ilyen, igen sajátos, hiszen általában a hangutánzó szavakat kizárjuk a rokonításból. Ugyanakkor a csap megfelelői hasonló jelentésben egy sor finnugor nyelvben megvannak, és a hangtani megfelelésekkel sincs probléma. Így aztán a rokonság erősen valószínűsíthető.