Érdekes helyzet, amikor az olvasók arról érdeklődnek, hogy egy-egy nyelvi jelenség ennek vagy annak minősül-e – csakhogy a két jelenséget a nyelvtudomány nem állítja szembe egymással. Zoltán például az alábbi kérdést tette fel nekünk:

Lektorként tevékenykedem egy online ifjúsági magazinnál, ahol egyre gyakrabban találkozom – leginkább a filmiparral összefüggésben – a berendel ige egy nem szokványos használatával. Értelmezésem szerint olyasmi jelentésben használják ezt a szerzők, hogy egy ’film/sorozat elkészítését megrendelik/jóváhagyják’. Érdeklődnék, hogy neologizmusról van-e szó, netán az angol to order up nem túl szerencsés tükörfordításáról.

Először is tisztázzuk, mi az a neologizmus, és mi az a tükörfordítás. Neologizmusnak nevezünk minden olyan jelenséget, ami új a nyelvben, azaz ami egy adott nyelvállapotra jellemző, de egy korábbi nyelvállapotra még nem: szavakat, toldalékokat, szerkezeteket, vagy ezek jelentését, de akár hangtani jelenségeket is, például hasonulásokat, mondatintonációkat stb.

A tükörfordításnak nevezzük azt a szóalkotást (szóképzést, szóösszetételt) stb., mely a nyelv saját eszközeivel, de idegen mintára jött létre: például a magyar káröröm a német Schadenfreude mintájára. Tükörfordításnak szokás nevezni azt is, amikor a két nyelvben a nyelvtani szerkezet nem azonos, de az új szóban (vagy szókapcsolatban)  hasonló jelentésű elemeket találunk: ilyen például a magyar kapuzárási pánik, mely a német Torschlusspanik mintájára született. Mindebből világos, hogy amikor egy szó tükörfordításként létrejön, akkor neologizmus a nyelvben, tehát a két fogalom nem állítható szembe egymással.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Zoltán talán egyszerűen azt szerette volna kérdezni, hogy a berendel ilyen használata angol hatásra alakult-e ki, vagy belső fejlemény. Erre nehéz megadni a választ. Egy példán próbáljuk meg érzékeltetni, miért. Tegyük fel, hogy elterjed egy olyan technikai megoldás, hogy a laptopokhoz egeret adnak, és a laptop házán kialakítanak egy kis mélyedést, ahová szállítás közben be lehet rakni az egeret. Ez a mélyedés a mouse hole nevet kapja. Ha ezek után magyarul egérlyuk lesz a neve, mi ennek az oka? Egyfelől az egérlyuk lehet a mouse hole tükörfordítása, másfelől valószínűleg akkor is így neveznénk, ha nekünk kellene elneveznünk.

Hasonló a helyzet a berendellel is. Ha megnézzük a történeti korpuszt, tényleg csak olyan példát találunk, amikor a berendel emberekre vonatkozik. A Magyar értelmező kéziszótár csak egy ennél jóval szűkebb, katonai értelmét ismeri:„Elrendeli, hogy v[ala]ki v[agy] v[ala]mely alakulat v[ala]mely belsőnek tekintett helyen jelenjen meg, ill. teljesítsen szolgálatot”. Ezzel szemben például szerkesztőségünkben a lehető legtermészetesebben mondjuk, hogy egy külső szerzőtől berendelünk egy cikket – anélkül, hogy bármilyen angol vonatkozás eszünkbe jutna vagy eszünkbe jutott volna valaha.

Ignotus két évtizeden át főszerkesztette a Nyugatot – vajon rendelt BE verseket?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Elképzelhető, hogy valaha a szó angol hatásra nyerte ezt a jelentését, és lehetséges, hogy ma is fordításokban gyakran azért áll berendel a megrendel helyett, mert az angol szövegben ott van az in. Ebben az esetben viszont nem tükörfordításról, hanem szó szerinti fordításról kell beszélni. Míg a szó szerinti fordítás alkalmi, addig a tükörfordítás új szó létrehozása, szókincsbővítés. Persze számos esetben a tükörfordítás szó szerinti fordításokon keresztül jön létre, és fordítás közben a fordító még nem tudhatja, hogy a szerkezet végül rögzül-e, tükörfordítás lesz-e belőle (függetlenül attól, hogy szeretné-e vagy sem).

Ugyanakkor az is lehet, hogy a folyamat enélkül is végbement volna: a be amúgy is divatos igekötő, és a berendelben teljesen hagyományos szerepében jelenik meg. Marad tehát egyetlen kérdés: számít-e ez egyáltalán?