-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Ha két szó összecseng, az nagy valószínűséggel véletlen. Ha hasonló jelentésű szavak különböző nyelvekben összecsengenek, az aligha véletlen. Vagy mégis. Legalábbis részben.
János nevű olvasónk ügyes megfigyelő:
Rejtélyes kapcsolat az anya és az anyag között? Magyarban csak egy betű (hang) a különbség. Sok más nyelven is összecsengenek, többnyire a mater, materia egyik változataként. Pl.: mother, matter. Az számomra különösen érdekes hogy noha nálunk teljesen eltérő alakúak, mégis ugyanúgy hasonlítanak egymásra. Van ezek között kapcsolat?
Kapcsolatnak kapcsolat, de azért annyira nem rejtélyes. Kezdjük az angollal, ahola véletlenek összjátékáról van szó. Az angol mother ’anya’ indoeurópai eredetű, sok megfelelője közül az egyik a latin mater. Ezzel szemben az angol matter ’anyag’ ófrancia jövevényszó, kb. 800 éve került át az angolba. A két szónak tehát semmi köze egymáshoz, az összecsengésük véletlen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Illetve nem egészen az. A francia szó ugyanis a latin materia szóból származik. Már ennek jelentése is ’anyag’, de jelent ’faanyag’-ot és ’forrás, eredet’ jelentésben is használatos. A szónak ez utóbbi a legkorábbi jelentése: az ’anyag’ jelentés is ebből fejlődött, tudniillik azt, hogy valami miből készült (mi az anyaga), úgy kérdezték, hogy mi az eredete, mi a forrása (a magyar miből van? kérdés hasonlóan kétértelmű). (Mivel pedig az egyik leggyakoribb anyag a fa volt, a kérdés úgy is értelmezhető volt, hogy ’mi(lyen) a fája?’.)
Mindez pedig azért érdekes, mert az ’eredet, forrás’ jelentésű materia szót a már említett mater ’anya’ szóból kérdezték. Azt, hogy az ’anya’ és az ’eredet, forrás’ jelentés hogy függ össze, aligha kell hosszan magyaráznunk. A latinban tehát az ’anya’ és az ’anyag’ szavak összecsengése nem véletlen. Az azonban véletlen, hogy az angolba bekerült a latin eredetű ’anyag’ jelentésű szó, illetve a közös alapnyelvből mindkettőben tovább öröklődött az ’anya’ jelentésű szó, ráadásul hangalakjuk nem változott annyit, hogy ne tűnjön szembe a közöttük levő összefüggés.
(Forrás: Wikimedia Commos / PAR, Cprompt, Adrien' / CC BY-SA 2.0)
Szó sincs azonban véletlenről a magyarban: az anya szó uráli eredetű (jelentése ’idősebb férfirokon felesége’ lehetett, hasonló jelentésben az ángy használatos, mely eredetét tekintve azonos), az anyag pedig – ahogy Szily Kálmán írja A magyar nyelvújítás szótárában – Barczafalvi Szabó Dávid szóösszerántása az anyai dolog szókapcsolatból. Természetesen Barczafalvinak a latin szolgált mintául. Szily azt is megjegyzi, hogy Széchenyi a Hitelben anyag helyett gyakran agyagot írt. (Egyébként elképzelhető, hogy az anyag megszilárdulásához az egyik legfontosabb anyag, az agyag hasonló csengése is hozzájárult.) Szilytől azt is megtudjuk, hogy a materia magyar megfelelőjeként a tárgy (eredetileg ’pajzs’, illetve ’cél’) és az alak (eredetileg ’baba, bábu’) is ajánlották a nyelvújítók.
Tehát valahol mégiscsak véletlen, hogy a magyar anyagot latin mintára képezték, illetve hogy a több versengő változat közül éppen ez győzött.