Egy nyelv nem attól lesz könnyű vagy nehéz, hogy a szavaknak hány különböző alakjuk van. Ugyan nehezebbnek látszik megtanulni egy bonyolult főnév- vagy igeragozási táblázatot, látni fogjuk, hogy az is tartogat nehézségeket, ha ezek a táblázatok rövidek. Hiszen ekkor más jelekből kell kitalálnunk, hogy egy adott szóalak épp mi akar lenni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Főnevek, melléknevek

Egy angol főnévnek jellemzően két alakja van, egy egyes számú és egy többes számú, ami egyben egyes és többes birtokos is: pl. dog ’kutya’ és dogs ’kutyák’ (a két birtokos alak, dog’s és dogs’, csak írásban térnek el a többes számú dogs-tól, ami számít, a kiejtése, mindháromnak [dogz]). Csak néhány főnévnél különbözik a négy alak: pl. child ’gyerek’, children ’gyerekek’, child’s ’gyereké’, children’s ’gyerekeké’.

A mellékneveknek még többes számuk sincs, közép- és felsőfokú alakja is főleg csak az egy- és néhány kétszótagú melléknévnek van: pl. fat ’kövér’, fatter ’kövérebb’, fattest ’legkövérebb’; happy ’boldog’, happier ’boldogabb’, happiest ’legboldogabb’.

Fat & happy
(Forrás: Wikimedia Commons / michele molinari / CC BY 2.0)

Igék

Egy magyar igének nagyon sok alakja lehet. Egyezhet az alannyal hat különböző személyben, szinte minden alany mellett kétféle, de néha háromféle tárggyal (nézek, nézem, nézlek; eszik, eszi, esz), lehet kétféle ideje (jelen, múlt), lehet kijelentő, feltételes vagy kötő/felszólító módú. Az alakok összlétszáma ezek szorzata.

Az angolban a főnevek és a melléknevek mellett az igék sem bővelkednek különböző alakokban. Alakszám szerint hatféle angol ige van: egy, kettő, három, négy, öt és nyolc alakú. Az alábbi táblázat ezeket az osztályokat mutatja be egy-egy igével. Szürkével jelöljük a nem finit igealakokat, ezeket a magyar nyelvtanok igeneveknek nevezik, nem egyeznek az alanyukkal számban és személyben, és igeidejük sincs. A szürke címkéjű oszlopokban csak segédigék lehetnek, a „rendes” igék a fehér címkéjű oszlopokban vannak. Az egyes alakok látszólagos rendezetlenségét az okozza, hogy az azonos alakokat egymás mellé tettük, hogy azután összevonhassuk a soraikat.

Rövidítések

1, 2, 3 – első, második, harmadik személy

bef. – befejezett (melléknévi igenév)

E – egyes szám

felsz. – felszólító mód

foly. – folyamatos (melléknévi igenév)

inf. – infinitivus (főnévi igenév)

j. i. – jelen idő

m. i. – múlt idő

A legtöbb alakja a be ’van’ igének van, ez egyedülálló módon megkülönbözteti jelen időben az E1 alakot (am), múlt időben pedig az egyes (was) és többes számú alakokat (were). De még a be is egyszerre lehet a finit felszólító módú alak (pl. be good ’légy jó’) és a nem finit infinitívusz (főnévi igenév, pl. to be or not to be ’lenni vagy nem lenni’, let it be ’legyen meg’).

A be, mint láttuk, sok szempontból segédigeként viselkedik. Egy „rendes” – értsd nem segéd- – ige az angolban kivétel nélkül három, négy vagy öt alakú. Ezek jelenidőben csak az E3 személyt különböztetik meg, a többi személyre, a felszólító módra és az infinitívuszra ugyanazt az igealakot használják. Lássunk példákat.

E1: I take pictures. ’Fényképezek.’
T1: We take pictures. ’Fényképezünk.’
E2, T2: You take pictures. ’Fényképezel/fényképeztek.’
felsz.: You take pictures. ’Te/ti fényképezz/-etek.’
inf.: I help you take pictures. ’Segítek neked fényképezni.’

A be-vel szemben a múlt időben sincsenek külön alakok az egyes és többes számra. Sőt, a leggyakoribb minta, a négy alakú (pl. love ’szeret’) a finit múlt időt és a nem finit befejezett melléknévi igenevet sem különbözteti meg, mindkettő loved (ahogy egyébként a magyarban is mindkettő szeretett, igaz, a magyarban aztán másképp ragozódnak).

m.i.: She loved all of us. ’Mindannyiunkat szeretett.’
bef.: the loved child ’a szeretett gyerek’

Van néhány olyan „rendes” ige is, amely három alakú: az E3 és a folyamatos melléknévi igenév külön alakjai mellett minden másra egyetlen alakot használ (pl. hit ’üt’).

j.i.: You hit the cat. ’Elütöd a macskát.’
m.i.: You hit the cat. ’Elütötted a macskát.’
bef.: a cat hit by you ’egy általad elütött macska’

Nyugalom, csak alszik!
(Forrás: iStockphoto)

Segédigék

Az igazi segédigéknek, amelyek minden szempontból segédigeként viselkednek, vagy kettő, vagy egy alakjuk van. Ezeknek hiányzik az összes nem finit alakjuk: nincs *canning, *to can, *canned. (Pontosabban vannak ilyenek, de ez nem a segédige can ’tud’, hanem egy „rendes” ige can ’konzervdobozba zár’.) Az igazi segédigéknek felszólító alakjuk sincs, sőt az E3 személyt sem különböztetik meg a többitől.

I can do it. ’Meg tudom csinálni.’
I do it. ’Csinálom.’
She can do it. ’Meg tudja csinálni.’
She does it. ’Csinálja.’

Figyeljük meg, hogy míg a „rendes” do ige különböző alakokat vesz fel az E1 és E3 alany után, a can segédige ugyanazt az alakját használja mindkét esetben. (A do a can után már nem finit, tehát az sem egyezik az alannyal.)

Szegecselős Rozi megcsinálja!
(Forrás: Wikimedia Commons / J. Howard Miller)

A go ’megy’ ige „alakhű” múlt idejét (gaed) csak Észak-Angliában és Skóciában használják. Másutt egy másik, hasonló jelentésű ige, a wend múlt ideje, a went terjedt el ebben a szerepben. A wendet ma ritkán használják, és kialakult egy másik múlt idejű alakja: wended.

A must esetében még tovább szűkíti az alakok sorát az, hogy a múlt idejű alakja megegyezik a jelen idejűvel, legalábbis azoknál a beszélőknél, akik használnak olyan mondatokat, mint we went because we must ’mentünk, mert kellett’. Más beszélők nem használják múlt időben a must ’kell’ segédigét, helyette ezt mondják we went because we had to. Nekik is egyalakú a must segédige, de a múlt ideje is hiányzik, ezért egy másik, hasonló jelentésű igének, a have-nek a múlt idejét használják helyette. Van, hogy így is tanítják: a must múlt ideje a had to.

Nehézség

A magyar ráz igének csak a kijelentő mód jelen idejében 13 különböző alakja van (rázok, rázom, rázlak; rázol, rázod; ráz, rázza; rázunk, rázzuk; ráztok, rázzátok; ráznak, rázzák). Ezzel szemben az angol shake ’ráz’ igének minden személyben, számban, időben, módban összesen öt különböző alakja van (shake, shakes, shook, shaken, shaking). Azonban ebből elhamarkodott volna azt a következtetés levonni, hogy az angol igét könnyebb megtanulni.

Az angol szavak átírásánál a mai brit kiejtést közelítjük.

Ha egy magyar igető z-re végződik és mély hangrendű, akkor mindig ugyanezek a toldalékok hozzáadásával jönnek létre az itt felsorolt alakok. A múlt idejű alakjai pedig mindig egy -t- vagy egy -ott- toldalék hozzáadásával kapjuk, hogy a kettő közül melyikkel, az attól függ, követi-e még toldalék: ráztam, de rázott. Ezzel szemben az angol shake [sejk] múlt ideje shook [suk], az igen hasonló hangalakú make [mejk] ’készít’ igéé made [mejd]. Ráadásul a befejezett igeneveik is eltérnek, a make négy alakú, tehát ez is made, a shake viszont öt alakú, a befejezett igeneve shaken [sejkön]. (Mondjuk van olyan is, akinek az is shook.)

A break [brejk] ’tör’ múlt ideje broke [bröuk], de a befejezett igeneve se nem brook, se nem broke vagy brade, hanem broken [bröukön]. Az ezekhez szintén hasonló bake [bejk] ’süt’ múlt ideje és befejezett igeneve egyaránt baked [bejkt], egyedül ez követi a szabályos mintát. Ezt bizony mind külön meg kell tanulni.

Szabályos sütés
(Forrás: Wikimedia Commons / Anders Zorn (1860–1920))

Ha kevés az igealak, és több különböző esetben használható ugyanaz az alak, annak az a következménye, hogy sokszor más jelekből kell kitalálni, egy adott ige pontosan micsoda. A the car hit the cat ’az autó elütötte a macskát’ mondatban szereplő hit ige alakja szerint akár jelen idejű is lehetne (mint például a the cars hit the cat ’az autók elütik a macskát’ mondatban), az első példánkban mégis csak múlt idejű lehet. Ezt abból kell kikövetkeztetnünk, hogy ha jelen idejű lenne, akkor az E3 alannyal egyeztetve volna: the car hits the cat ’az autó elüti a macskát’.

Kerti ösvényeken
(Forrás: Wikimedia Commons / Seattle Municipal Archives / CC BY 2.0)

Kerti ösvény

A lead down the garden path szószerint ’végigvezet a kerti ösvényen’ kifejezést ’félrevezet’ értelemben szokták az angol anyanyelvűek használni.

Kerti ösvény mondatnak (garden path sentence) hívják angolul az olyan mondatokat, amelyek esetében a mondat legvégéig az olvasó/hallgató tévesen értelmezi a mondatot. Többek között az egybeeső igealakoknak köszönhetően állnak elő ilyen mondatok. Nézzük az egyik híres példát.

The horse raced past the barn fell.

A race lehet főnév is (’verseny’) és ige is (’versenyez’). Itt egyből tudjuk, hogy az utóbbi, hiszen múlt időben van (raced). Négy alakú ige, tehát a múlt ideje és a befejezett melléknévi igeneve azonos alakú. Ebben a mondatban először múlt idejűnek értelmezzük: the horse raced past the barn ’a ló elszáguldott a pajta mellett’.

A kép a pajtából készült
(Forrás: Wikimedia Commons / Jeff Kubina / CC BY-SA 2.0)

Azonban ekkor belebotlunk a fell-be, ami lehet egy jelen idejű ige (’fát kivág’), de lehet a fall ’elesik’ múlt idejű alakja is. Az eddigi értelmezésünkhöz azonban egyik sem illik. Vissza kell mennünk a mondat elejére és más szerkezetet kell keresnünk. Az a szerencsénk, hogy sok angol ige lehet egyszerre cselekvő (break ’tör’, race ’versenyez, száguld’) és műveltető/szenvedő (break ’törik’, race ’versenyeztet, száguldat’). Így a the horse raced past the barn ’a ló, amelyet végigszáguldattak a pajta mellett’ szerkezet lehet teljes mondat helyett egy főnévi csoport, egy mondat alanya. Ezt már követheti a fell ige. Ha ez jelen idejű volna, akkor persze fells-t várnánk, hiszen egyeznie kell az E3 alannyal. De a ’fát kivág’ jelentés sem illene ide. Tehát végül rájövünk, hogy a mondat ezt jelenti: ’a pajta mellett végighajtott ló elesett’. A kezdeti félreértést a raced okozza, amelynek a két funkciójából (múlt idő és befejezett melléknévi igenév) csak az elsőre kevésbé valószínűnek tűnő második illik ebbe a mondatba.

Aki egy ilyen nyelvet könnyűnek gondol, az bizony kerti ösvényen sétál.