-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Egyesült Államok Külügyi Szolgálata színes tájékoztató plakátot adott ki arról, hogy melyik nyelv mennyire nehéz.
A nehézség megállapításakor természetesen az angol anyanyelvűeket vették figyelembe, az ismertetett adatok – amennyire megbízhatóak – rájuk érvényesek. A csoportosítás alapja az, hogy egy átlagos nyelvtanulónak mennyi ideig kell tanulnia a nyelvet ahhoz, hogy olvasási és beszédkészsége elérjen egy bizonyos (közelebbről meg nem határozott szintet).
Az ábra három csoportba sorolja a nyelveket: könnyű, közepes és nehéz. A könnyű nyelveket egy fél évig sem kell tanulni, elég 575-600 órát venni ahhoz, hogy egy angol anyanyelvű elérje a társalgási szintet. A közepesen nehéz nyelvek esetében ehhez csaknem egy év, összesen 1100 óra szükséges. A nehéz nyelvek esetében több mint másfél évre, 2200 órára is szükség lehet. A nyelvek angol neve és saját elnevezése mellett ott látjuk a legfontosabb országot, ahol beszélik, ill. azt, hogy a világon összesen hány beszélője van.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legkönnyebb nyelvek közé kizárólag germán és újlatin nyelvek kerültek, ami nem csoda, hiszen az angol maga is germán nyelv, melyben igen erős újlatin (ófrancia) hatás érvényesül. (A felirat szerint ezek az angol közeli rokonai, ami azért az újlatin nyelvekre nem igaz.) Érdekes kérdés, hogy miért kerül bele a táblázatba a norvég vagy az afrikaans, miközben nem szerepel a német.
A közepesen nehéz nyelvek között fele-fele arányban szerepelnek indoeurópai, ill. más nyevcsaládokba tartozó nyelvek. Az indoerópaiak a görög és a hindi mellett három szláv nyelv (egy keleti, az orosz, egy nyugati, a lengyel és egy déli, a szerb) hivatott képviselni. Érdekes módon kimarad a perzsa, mely az egyik legjelentősebb indoeurópai nyelv. A másik öt nyelv mind különböző nyelvcsaládokba tartozik: a török a török nyelvcsaládba, a finn az uráliba, a héber az afro-ázsiaiba, a vietnami az ausztroázsiaiba, a thai a thai-kadaiba.
A legnehezebb nyelvek közé az arab, a japán, a kínai és a koreai került. Ezek ugyan nem rokonok, de a négy közül három kelet-ázsiai nyelv. Érdekes módon ezekben az esetekben indoklást is kapunk. Az arab azért a legnehezebb, mert kevés szava emlékeztet az európai szavakra, és az írott arab kevesebb magánhangzót használ (minél?), ami megnehezíti az olvasást. A kínai azért nehéz, mert tonális nyelv, és nagyon nehéz a többezer jelből álló írás elsajátítása. Ez utóbbiért nehéz a japán is, ahol a kínai jelek mellé még két szótagírást is meg kell tanulnunk. A koreaiban a fő nehézséget az eltérő mondatszerkezet és igeragozás okozza, továbbá a koreaiak is használnak kínai betűket.
Ezeket az indokokat aligha vehetjük komolyan.Az arab írás nehézségei hasonlóak a héberéhez. Tonális nyelv a könnyűek között felsorolt norvég vagy a közepesen nehézként felsorolt szerb is – igaz, ezekben a tónusok kisebb szerepet játszanak, mint a kínaiban, de ugyanez a szintén közepesen nehézként felsorolt vietnamiról már nem mondható el! A mondatszerkezet és az igeragozás – különösen ez utóbbi – pedig gyakorlatilag minden felsorolt nyelvben erősen különbözik az angolétól. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a felsorolásban ne lenne valami igazság, de azért meglehetősen leegyszerűsíti a képet.
Forrás