Tudjuk, hogy a nyelvek nehézsége relatív, és nincs megfelelő mód a különböző nehézségi fokok összehasonlítására – nyelvtan, kiejtés, írásmód, szókészlet –, év végi számában a nagyhírű The Economist gazdasági magazin mégis tett egy kísérletet a cím kiutalására. Nem tudományos jelleggel, pusztán szórakoztatásként. A hivatásos nyelvészek reakciója azonban meglehetősen elutasító és humort nélkülöző volt.

A magazin az igeragozás és a főnévi osztályok (például európai nyelvekben a nyelvtani nemek) bonyolultsága mellett tette le a voksot, és a kelet-amazonasi tuyuca nyelvet hozta ki győztesként. A cikk mindeközben számos érdekes adatot is az olvasók elé tárt a nyelvekkel és a nyelvészettel kapcsolatban. A tuyucának például több mint száz főnévi osztálya van, köztük olyan is, mint „a fatörzshöz félig lelógó kéreg” osztálya, amibe a buggyos nadrág és a hirdetőtáblákról lemálló poszterek is beleillenek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A cikkre reagáló nyelvészek többsége félreértette az alapvetően ismeretterjesztő írást, és tudományos felháborodással fogadta azt. Igaz, hogy egyetlen élő nyelvet sem lehet egyértelműen a legnehezebbként megnevezni – kivéve talán a mesterséges nyelveket, amelyeknek minden paraméterét a végtelenségig lehet bonyolítani. A John Quijada által kidolgozott ithkuil nyelvet például a mai napig sem sikerült még senkinek elsajátítania – beleértve a nyelv alkotóját.