A legjövedelmezőbb nyelvek listájának tizedik helyén az olasz áll. A lista összeállítói szerint a csábításhoz és az operák élvezetéhez is jól jön, de ennél is fontosabb, hogy jó néhány szakterületen magasabb fizetést lehet olasztudással elérni: átlagosan 4%-kal (nyilván az Egyesült Államokban). A világ száz legnagyobb vállalatából hatnak van Olaszországban a székhelye, de a kormányhivataloknál, a nemzetközi kapcsolatokban, a tudományos életben is hasznos.

Talán némileg meglepő, de a kilencedik helyen az amerikai jelnyelv áll. Nem csupán a tanulásban és a tolmácsolásban hasznos, de cégek sora azért keresi a jelelni tudókat, mert így teljesítheti a fogyatékkal élő amerikaiakról szóló törvény (Americans with Disabilities Act) előírásait.

A nyolcadik helyen az orosz áll, elsősorban beszélőinek nagy száma (170 millió orosz anyanyelvű és további 120 millió, aki második nyelvként beszéli) miatt. Szintén 4%-kal magasabb fizetés érhető el orosztudással. A legjövedelmezőbb nyelvek listája is megjegyzi, hogy angol anyanyelvűek számára nem könnyű nyelv, ez a megfogalmazás meglehetősen eufemisztikusnak tűnik annak fényében, hogy a legnehezebb nyelvek listáján rögtön a harmadik helyen áll. E lista szerint „hihetetlenül nehéz” nyelv, elsősorban a rengeteg nyelvtani kivétel és a hangsúly miatt. „Szabályok vannak ugyan, de a gyakorlatban gyakran nem érvényesülnek.” A cikk szerint az ország nagy területe miatt nagy a variáció: ez valójában nem igaz, az orosz viszonylag egységes, nincsenek egymástól jelentősen különböző nyelvjárásai. A cikk még azzal is rémisztget, hogy aki még nem ismeri a cirill betűket, annak meg kell küzdenie a látvány és a hangzás szokatlan kapcsolatával, mielőtt a szókincs elsajátításának nekiállhatna...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A hetedik legjövedelmezőbb nyelv a német. Ezen is 4%-ot nyerhetünk. Európában ennek van a legtöbb beszélője, és e mögött áll a legnagyobb gazdasági erő. Csak az Egyesült Államokban hétszázezer embert foglalkoztatnak német cégek.

A hatodik helyen a spanyol áll. Minden második amerikai ezt tanulja idegen nyelvként: ugyan átlagosan csak 1,7%-kal magasabb fizetést lehet vele elérni, rengeteg munkahely áll beszélői rendelkezésére.

Az ötödik helyre a szuahéli került. Elsősorban a politikában lehet hasznos, és ez az FBI által leginkább keresett nyelv. (Ezt az urdu, a farszi (modern perzsa) és a bahasa követi, ezek azonban nem kerültek fel a listára.) Kelet-Afrikában nagyon hasznos nyelv, az oktatásban, az üzleti életben, a hadseregben és persze az FBI-ban...

A negyedik helyen az arab áll, mely az utóbbi években rendkívül népszerű, 157%-kal nőtt a tanfolyamokra beiratkozók száma. Ugyanakkor kevesen vannak azok, akik meg is tanulják, így a sikeresek számára igen jó befektetés. Mivel igen sok ösztöndíj érhető el, akár ingyen is tanulható! Minden szakmában hasznos lehet, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten beszélik. Az arab azonban felkerült a legnehezebb nyelvek listájára, igaz, csak a kilencedik helyre. Különös nehézsége, hogy bár csak 28 betűje van, mindegyiknek négy különböző formáját kell megtanulni: ráadásul mindegyiket különbözőképpen lehet kiejteni, és ezeket mind meg kell tanulni! A magánhangzók jelelölésének hiánya további nehézséget is jelent! Itt is szó esik arról, hogy a helyi változatok igen különböznek: ez ebben az esetben igaz, bár elvben a standard arabot mindenhol megértik.

A harmadik legjövedelmezőbb nyelv a francia, mellyel 2,7%-kal többet lehet keresni, viszont használható szerte a világban, Afrikában, Ázsiában és a Karib-szigeteken is.

A második legjövedelmezőbb nyelv a japán, különösen a technológiai iparban és az üzleti életben. Japán gazdasága a világon a második legnagyobb. Arról nincsenek adatok, hogy mennyivel nagyobb jövedelmet érhetünk el japántudással, de az biztos, hogy ezzel sokkal könnyebben kapunk állást olyan cégeknél, melyeknek Japánban van érdekeltségük. A japán azonban megjelenik a legnehezebb nyelvek listáján, méghozzá a negyedik helyen. A nehézségét az okozza, hogy három „ábécé”-t kell megtanulni, viszont a nyelvtan nem túl bonyolult, és kevés a kivétel. Ebben a legnehezebb az agglutinatív (ragozó) szerkezetek elsajátítása, illetve a szigorú nyelvi etikett betartása is nehézségeket támaszt.

A legjövedelmezőbb nyelv a kínai a világgazdaságban betöltött szerepe miatt. Sokan kísérleteznek elsajátításával, de csak keveseknek sikerül. Bár az angol-kínai üzleti kapcsolatok nyelve az angol, ismerete nagyot lendíthet karrierünkön. Akár 4%-kal magasabb fizetést is kaphatunk. A kínai azonban vezeti a legnehezebb nyelvek listáját, sőt, annak első két helyét foglalja el a mandarin, illetve az őt követő kantoni nevében. Mindkettő esetében a változatok, nyelvjárások közötti különbséget emelik ki. A mandarin esetében legalább 2500 „beszélt és írott írásjelet” kell megtanulni, a kantoni esetében pedig a kiterjedt mindennapi szókincs okoz nehézséget!

Nehezek, de nem jövedelmezők

A legjövedelmezőbbnek tartott tíz nyelv közül tehát öt került fel a legnehezebb nyelvek listájára, de melyeket találjuk még ott?

Meglepő módon az ötödik helyen az angol áll. (A hasonló listák általában azt veszik figyelembe, hogy az angol nyelv beszélői számára milyen nehéz egy másik nyelv: a jövedelmezőségi lista megjegyzései is ezt a szempontot érvényesítették.) Az angol nehézségeként a nyelvjárások változatosságát emelik ki, illetve azt, hogy „a szabályok csak azért vannak, hogy újra és újra megszegjék őket”. A nem anyanyelvi beszélőknek meg kell küszködniük a szókinccsel, a rendhagyó igékkel és a kiejtéssel, mert „a szavak nem úgy hangzanak, ahogy le vannak írva”. Ráadásul „több interdentális van benne, mint akármelyik más nyelvben, ideértve a németet is”. (Interdentális, azaz fogak közötti hangnak a két (zöngés és zöngétlen), írásban th-val jelölt hangot nevezik.)

A hatodik helyen a baszk áll, mely Európa legrégebbi folyamatosan beszélt nyelve. (Igen, ez is értelmetlen állítás, hiszen nincsenek öregebb és fiatalabb nyelvek.) Állítólag elszigetelten fejlődött (???), és nincs kapcsolatban egyik indoeurópai nyelvvel sem. (Szintén értelmetlen állítás: ha rokonságra utal, akkor nem lehetne kapcsolatban csak az egyik vagy néhány indoeurópai nyelvvel; ha pedig más kapcsolatra utal, hát a spanyollal és a franciával elég szoros kapcsolatot ápol.) Nehézségét agglutinatív (ragozó) szerkezete és huszonnégy esete jelenti. Mivel alapszókincsében sok a szó elején, közepében és végén megjelenő toldalék (prefixum, infixum, szuffixum), melynek mind saját jelentése van (!!!), nagyon jó memóriával kell rendelkeznünk, hogy megtanuljuk.

A hetedik helyen a koreait találjuk. A koreaihoz is meg kell tanulni vagy ezer kínai írásjegyet, továbbá a koreai írást. A koreai nyelvtana is bonyolult, agglutináló (ragozó), és szintén elszigetelten fejlődött! Szintén nagyon oda kell figyelni az udvariassági szabályok betartására.

Büszkeséggel tölthet el minket, hogy a magyar a lista nyolcadik helyén áll. Meglephet minket azonban, hogy fő nehézsége az, hogy nincs alkalom gyakorolni: Magyarországon kívül ritkaságszámba megy! (Nem egészen világos, miért lenne több lehetőség gyakorolni a csehet, a finnt, az albánt vagy a grúzt.) További nehézsége a két igeragozás (bizonyára a tárgyas és tárgyatlan ragozásra gondolnak), a mondatszerkezet és a benne megjelenő sok kivétel (???). Ráadásul meg kell küzdeni a 35 esettel is! (Ez érdekes megállapítás, mert a „legbőkezűbb” nyelvtanok sem beszélnek 25-nél több esetről.)

Végül a lista tizedik helyét természetesen a kihagyhatatlan poén, a szentineléz foglalja el: mint azt már korábban megírtuk, a Bengáli-öböl szigetein beszélt nyelvet azért nehéz elsajátítani, mert a szigetekre tévedőket az őslakosok azonnal megölik.

Mennyire vehetjük komolyan?

A legnehezebb nyelvek listájának tizedik helyén álló nyelvről a szöveg is azt állapítja meg, hogy ez a legnehezebben megtanulható nyelv. Ezek után már az sem világos, hogy a listát milyen irányból kellene olvasni.

Láthattuk, hogy már a legjövedelmezőbb nyelvek listája sem túl meggyőző, hiszen az egyetlen konkrét szám, hogy mennyivel magasabb fizetést tudunk a nyelv ismeretében elérni, az első és a tizedik helyezett esetében is 4% – a közbeeső értékek pedig hol hiányoznak, hol alacsonyabbak! Így egyáltalán nem világos, miért jövedelmezőbb a nehéznek mondott japánt vagy kínait tanulni, mint a ha könnyűnek nem is mondott, de a legnehezebb nyelvek listájára fel nem került olaszt vagy spanyolt. Az egyéb említett indokok (kevesen ismerik, bizonyos területeken szükség lehet rá) nincsenek konkrét adatokkal alátámasztva, így nehezen hihetünk bennük. Az ugyan kétségtelen, hogy az említett nyelvek bármelyikének ismerete jól jöhet, de pl. a szuahéli vagy akár az olasz ismerete tényleg csak akkor valódi előny, ha éppen a kérdéses területtel foglalkozunk.

A legnehezebb nyelvek listája még ennél is komolytalanabbnak tűnik. Igaz ugyan, hogy a rajta szereplő nyelvek azok, amelyeket általában nehéz nyelvekként szoktak emlegetni, de az indoklások gyakran felületesek, sőt, egészen téves adatokra épülnek. Azonban ne felejtsük el azt sem, hogy az ilyen nyelvek listáira a szerkesztőik elsősorban olyan nyelveket szeretnek felrakni, melyek viszonylag ismertek: kevésbé tartanák érdekesnek az olvasók, ha teljesen ismeretlen nyelvek lennének a legnehezebbek. Persze sosem árt becsempészni egy kis „egzotikum”-ot is: ebben a listában ilyen a baszk és a magyar.

Elvben azt is mondhatnánk, hogy az ilyen listák felállítása teljesen felesleges, hiszen nincs értelme a nyelvek nehézségéről beszélni. Ugyanakkor az ilyen listák, amennyiben pontos adatokat tartalmaznak, mégis jó ürügyül szolgálhatnak arra, hogy szerzőjük érdekes nyelvi jelenségekről mesélhessen az olvasónak. Ez a lista sajnos nem ilyen.

Források

The 10 Most Lucrative Languages to Learn Now

The 10 Most Notoriously Difficult Languages to Learn

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése