-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Se szeri, se száma a legnehezebb nyelvek rangsorolásának. Ismerkedjünk meg egy újabb listával! Ráadásul egy képletet is kapunk, mellyel kiszámíthatjuk bármilyen nyelv nehézségét!
A legnehezebb nyelvek listáinak összeállítói általában óvatos mérlegeléssel kezdik, leírják, hogy milyen nehéz meghatározni, melyik nyelv mennyire nehéz. Mark Biernat azonban 2007-es listájában nem lacafacázik, belecsap a lecsóba.
Úgy véli, a legnehezebb nyelv, mely a „különösen nehéz” kategóriába kerül a lengyel. Nehézségét az okozza, hogy van benne hét eset (ez igaz), hét nem (ez nem igaz, a lengyelben három nem van), és nagyon bonyolult a kiejtése. Míg egy átlagos angol anyanyelvű 12 éves korára tanul meg folyékonyan beszélni, addig egy átlagos lengyel csak 16 éves kora felett. (Ebből semmi nem igaz. Na jó, azt elismerjük, hogy a lengyel kiejtés nem éppen könnyű.)
Valamivel könnyebbek a „nagyon nehéz” nyelvek. Ide tartozik a finn, a magyar és azt észt, melyeket a szerző nagyvonalúan ugor nyelveknek nevez. (Valójában ezek közül csak a magyar az, a magyaron kívül pedig a hanti és a manysi. A finn és az észt a finnugor nyelvek finn-permi ágába tartoznak – igaz, ennek semmi köze a nehézségükhöz.) Ezekben a nyelvekben „számtalan” eset van (valójában a legvadabb számítások szerint is jó, ha két tucat), és ezek olyanok, mintha az angol elöljárószókat a szótő végéhez ragasztanánk (egyszerűsített magyarázatnak ez elmegy). Biernat szerint aki szerint az ázsiai nyelvek, mint a koreai nehezebb, mint ezek az uráli (!) nyelvek, jobb, ha kicsit utánajár a dolgoknak (ezt azért nehéz meggyőző érvnek elfogadni).
Ezt követik az „egyszerűen nehéz” nyelvek, mint az orosz vagy az ukrán. Biernat szerint tévedés lenne azt hinni, hogy csupán azért, mert ezeket cirill betűkkel írják, ezek nehezebbek, mint a lengyel: egy ábécé „mondjuk 26 betűből áll” (nem nehéz utánajárni, hogy mindkét ábécé 33 betűt tartalmaz), a nehézséget pedig sokkal inkább az határozza meg, hogy milyen a kiejtés és hogyan használják a nyelvet. Az ukránban és az oroszban nehézséget jelent a nyelvtan és az eltérő ábécé, de könnyebb a kiejtés. (Biernat azt is hozzáteszi, hogy a latin ábécé nem igazán illik a lengyel nyelv hangjaihoz – ebből annyi igaz, hogy a lengyel hangjelölés rendszere valóban nem egyszerű.) Hozzáteszi, hogy a szláv nyelveknek kifinomult eset- és nemrendszerük, illetve idő- és aspektusrendszerük van.
:Az oldal az ajánló után folytatódik...
Negyedik kategóriaként „kihívóként” jelöli meg az arabot, melynek ugyan csupán nevetséges három esete van, de szokatlan kiejtése és „a nyelv folyása” (?) nehézen tanulhatóvá teszi, és kitartás szükséges az elsajátításához. Ezt követik az „elég nehéz” nyelvek, mint a máshol listavezető kínai és japán. Ezekben nincsenek esetek, nemek, igeidők, nem ragozzák az igéket (a japánra ez nem egészen igaz), rövid szavak (ez is inkább csak a kínaira igaz), nagyon könnyű nyelvtan (talán a nyelvtant összekeveri a ragozással?). Igaz, az írás nehéz, de beszélni nagyon könnyű. Biernat hivatkozik egy nyelvtanárára, aki szerint a kínait nagyon könnyű megtanulni – ugyanez az ember, bár sok nyelven beszél, a lengyellel nem tudott megbirkózni. Biernat állítása szerint maga is próbálkozott a kínaival, és egyáltalán nem találta nehéznek.
Ezt követik az „átlagos” nyelvek, mint a francia, melyben sok igeidő van, de ezeket nem használják (?), és nem túl bonyolult a nyelvtana; de ide tartozik a német is, melyben csak négy eset van és „talán öt kivétellel” természetesen minden logikus. Könnyű viszont a spanyol és az olasz, csak úgy ragad az emberre, akár könyvelők vagy műszaki érdeklődésű emberek is megtanulhatják.
A legegyszerűbb nyelv persze az angol, melyben nincsenek sem esetek, sem nem (!). A helyesírás persze nem egyszerű, és az igeidők is nehézséget okozhatnak, de sokat segít, ha a perfectet nem hasznájuk – legfeljebb nem brit, hanem amerikai angolt fogunk használni. Biernat szerint alapfokon az angol könnyű, de anyanyelvi szinten a „dinamikus idiomatikus természetének köszönhetően” nehéz.
(Forrás: claritaslux.com)
Biernatnál találunk valami olyat is, amilyennel az eddigi listákban nem találkoztunk: képletet, mely meghatározza egy nyelv nehézségét:
nyelvnehézség = O*(G+V+(W*.1)+(A*2.0)+S+V(1.5))
Ahol:
O = a nyelv beszélőinek hajlandósága arra, hogy az idegennel az angol helyett anyanyelvükön beszéljenek
G = a nyelvtan, különösen a kivételek száma az esetek között (???)
V = az igeragozás bonyolultsága
P = kiejtés és fonológia
W = az írott nyelv bonyolultsági foka, beleértve az írásrendszert és az ábécé variálódását (?)
A = a szavak szótagszámának átlaga
S = a nyelv sebessége
V = a beszéd „vokalizáltsága” (ezt egyáltalán nem magyarázza)
A helyzet abszurditása, hogy a nyelv nehézségének számszerűsítéséhez olyan kiinduló adatokat nevez meg, melyke maguk is nehezen számszerűsíthetőek. Milyen számot adjunk például a magyar igeragozás bonyolultságára? Ehhez semmilyen támpontot nem kapunk, pedig az eredmény nyilván ettől függ.
Angolul tudóknak szórakozásképp ajánljuk Biernat további írásait, például arról, hogy miért érdemes éppen lengyelül tanulnunk, vagy hogy milyen összefüggés áll fenn a nyelvek nehézsége és az azt beszélő nők szépsége között. Aki pedig nem tud angolul, hát tanuljon meg – ennél könnyebb nyelv nincs is!