Itt a nyesten rendszeresen foglalkozunk közkeletű tudományos tévhitekkel, legendákkal, tévedésekkel – nem csak a nyelvészethez kapcsolódóan. Némely téves elképzelés annyira elterjedt, és annyira sokszor hangzik el, hogy nem győzik újra és újra elővenni őket az ismeretterjesztő oldalak. Most az IflScience közölt egy 10 elterjedt tévhitből álló listát, amit részletekben dolgoztunk föl. Volt már szó arról, hogy igaz-e, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk ki, hogyvan-e a Holdnak sötét oldala, hogy okoz-e furcsaságokat a holdtölte, illetve hogy csaphat-e a villám kétszer ugyanoda, hogy hiperaktívvá tesz-e a cukor, hogy agyonüthetnek-e minket magas épületekről leejtett pénzérmék, hogy nőhet-e a hajunk és a körmünk a halálunk után, illetve hogy valóban hét évbe telik-e megemészteni a lenyelt rágógumit. Sorozatunk utolsó részében pedig arra keressük a választ, hogy hatásosak-e az antibiotikumok a vírusok ellen.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Amikor az ember megbetegszik, fölmegy a láza, levert, gyengének érzi magát, legtöbbször valamilyen fertőzésről van szó. A gyógyszerezés szempontjából azonban nem mindegy, hogy milyen kórokozó áll a fertőzés hátterében. Ha baktérium okozza a betegséget (vagy esetleg valamilyen gomba), akkor antibiotikumos kezeléssel megszüntethető a fertőzés. Ha azonban a kórokozó vírus – ahogyan az influenzák esetében –, akkor az antibiotikum hatástalan marad erre a fertőzésre nézve. Az antibiotikumok ugyanis nem hatnak a vírusokra.

Az antibiotikumok azonban amilyen hasznosak a bakteriális fertőzések ellen, fölösleges vagy túlzott használatuk azonban veszélyes is lehet. A baktériumok ugyanis „megtanulnak” reagálni ezekre a szerekre, így rezisztenssé, ellenálló válnak velük szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a rezisztens baktériumra már nem fog hatni az az antibiotikum. Minél több antibiotikumra válik egy baktérium rezisztenssé, annál veszélyesebb, ha megfertőzi az embert.

Nem jó mindenre!
(Forrás: Wikimedia Commons / Sage Ross / CC BY-Sa 3.0)

Ezért sem jó az a gyakorlat, hogy ha a vírusfertőzésekkor – például ha influenzánk van – antibiotikumokat szedünk. Persze egy-egy torokgyulladásról nem mindig könnyű eldönteni, hogy milyen kórokozó áll a hátterében, így az orvos „a biztonság kedvéért” a vizsgálati eredmények megismerése előtt fölírja az antibiotikumot. Ennek persze lehet előnye, de veszélyes is lehet.

Forrás

Common Science Myths That Most People Believe