Lapunk a közelmúltban sokat foglalkozott áltudományos elképzelésekkel, nem csak a nyelvészet tárgykörében. A nagy érdeklődés miatt a továbbiakban is rendszeresen elővesszük a témát! Az interneten terjedő videó szerint mindenfajta rákbetegség hetek, sőt napok alatt gyógyítható? Olvasói kérésre utánanéztünk, mi lehet igaz ezekből az állításokból...

Sugárterápiás berendezés. Felesleges lenne?
(Forrás: Wikimedia Commons / Tetrazene / CC BY-SA 3 0)

Magyarul terjed

A videóban „Dr. Leonard Coldwell, a világ leghíresebb rákot gyógyító orvosa” [sic] fejti ki nézeteit, körülbelül hét percben. A tudományos érvek értékelésénél érvelési hibának számít, ha a személyt kritizáljuk a mondandója helyett, úgyhogy először Dr. Coldwell állításait elemezzük, és majd csak a cikk végén térünk vissza arra, kicsoda ő, és mit lehet róla tudni!

A magyar feliratos, angol nyelvű videó fordítása nagyjából korrekt, legalábbis abban az értelemben, hogy tényleg azt olvashatjuk magyarul, ami elhangzik angolul; az már más kérdés, hogy ennek gyakran se füle, se farka.

Egy fordítási hibát találtunk, ami viszont az interjúalany mondandóját is megváltoztatja: a vegan diet „vegetáriánus étrend”-ként szerepel, márpedig ez a két étrend sokban különbözik. A vegán étrend semmilyen állati eredetű ételt nem tartalmaz, tejet sem – a vegánok gyakran mindennemű állati terméket elkerülnek, például nem vesznek bőrből készült ruhadarabokat. (A műbőr ruhákat Amerikában újabban „vegán bőr”-ként hirdetik...) A vegetáriánusok közül viszont sokan fogyasztanak például tejet, sajtot, vagy akár tojást is, csak a húst kerülik el.

Vegán tavaszi tekercs. Állatmentes étel
(Forrás: Wikimedia Commons / jennifer / CC BY 2.0)

Önnek lúgos a kémhatása?

Ha az elhangzottak tartalmi oldalát nézzük, feltűnhet, hogy az interjúalany gyakran olyan példákat hoz, amelyeket a laikus hallgatóság tud valamihez kötni – gyakran a középiskolás természettudományos ismeretanyaghoz –, ezért logikusnak tűnnek. A lúgos és a savas kémhatás ismerős lehet kémia óráról, és ez a mondanivalót meggyőzőbbé teszi. De ha a szervezet kémhatása lúgosabb, az tényleg azonnal elmulasztja a rákot?

Már maga az az állítás is furcsa, hogy „a test lúgos lesz”. Az emberi szervezet különböző részeinek különböző a kémhatása – talán nem meglepő, hogy például a gyomorsav igen erősen savas kémhatású. A videóban elhangzó számértékek alapján konkrétan a vér kémhatásáról van szó. A vér valóban enyhén lúgos, de a kémhatása igen szűk tartományon belül változik. Az étrend megváltoztatásával nem befolyásolható – szemben a vizelet kémhatásával. (Az talán kevésbé hangzatos...)

Gyógymódként a beszélő a vér levételét, majd visszaömlesztését említi – ahogy mondja, „olyan mint egy törvényes doppingolás”. Nos, ez az eljárás a sportolók számára tiltott teljesítményfokozó módszerek közé tartozik, a vérdopping egyik fajtája – ennyit a törvényességről. Növeli a szívinfarktus, az agyvérzés előfordulását (azáltal, hogy a vérrögképződést serkenti), arra pedig nincs adat, hogy a rákot meggyógyítaná. Ráadásul a rákos megbetegedésekben amúgy is gyakoribb a vérrögképződés, ez a beavatkozás pedig még tovább növeli a kockázatokat.

Tyler Hamilton biciklista vérátömlesztéssel doppingolt, az olimpiai aranyát is elvették
(Forrás: Wikimedia Commons / richardmasoner / CC BY-SA 2.0)

A C-vitamin mint csodaszer?

A másik hivatkozott módszer a C-vitamin-injekció. Kimondottan sok tudományos vizsgálat foglalkozik azzal, hogy a C-vitamin-bevitel hatásos-e daganatos megbetegedésekben. Egyes vizsgálatok találtak ilyen hatást, de a számos mérést összegző metaanalízisek nem igazolták be a várakozásokat.

Csendben megjegyezzük, hogy a C-vitamin – azaz más néven aszkorbinsav – savas kémhatású. Ennyit a lúgosításról!

A C-vitaminnal kapcsolatban egyéb furcsaságok is elhangzanak. „A C-vitamin szintetikus lesz” és ezért hatástalanná válik. Egyáltalán mi az, hogy szintetikus? A boltokban kapható C-vitamin bizony gyárban készül, bonyolult kémiai reakciók eredményeként. Ez már az 1930-as években is így volt, nem a közeljövőben fog megváltozni! Azt szintén nem tudjuk mire vélni, hogy a „szintetikusság” egyben hatástalanságot is jelent – kézenfekvő ellenpéldák az igencsak hatásos szintetikus kábítószerek. Persze frappánsan hangzik, hogy „a vegyszerek nem hatnak, a természet hat”, de valószínűleg mindenki fel tud sorolni rendkívül hatásos vegyszereket...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Magától elmúlik?

A megszólaló egyik fő érve, hogy ismerünk olyan rákos eseteket, amelyekben spontán gyógyulás következik be. Valóban vannak ilyen esetek, de az orvostudomány korántsem igyekszik elhallgatni a témát. Spontaneous remission (spontán remisszió, spontán javulás) és spontaneous regression (spontán regresszió, spontán visszafejlődés) keresőszavakkal a nagy szakcikk-adatbázisokban publikációk millióit találhatjuk. Az előbbi kifejezés az általánosabb, mindenféle betegségre használják; a spontaneous regression kimondottan a daganatok visszafejlődésére vonatkozik.

A kérdéskört egyébiránt nehéz vizsgálni – ez nemcsak a rákra, hanem mindenféle más betegségre is áll, több okból. Ha valaki meggyógyult, kevésbé valószínű, hogy visszamegy az orvoshoz, így valószínűleg a spontán remisszió előfordulását rendre alulbecsülik. Másfelől ma a fejlett országokban szinte mindenki elmegy orvoshoz és valamilyen kezelést kap, így igen nehéz lehet kimondani azt, hogy a javulás nem a kezelés miatt történt, hanem teljesen spontán.

Orvosi vizit, Jan Steen 17. századi németalföldi festő alkotása. Régi hagyományok
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kapcsolja ki a számítógépét!

Igen magas labda a következő mondat: „Ha valami nem létezett száz évvel ezelőtt, akkor most sincs rá szükség”. Felkérjük a videó készítőit, hogy szíveskedjenek befejezni művük terjesztését, mert videó se létezett száz évvel ezelőtt. (YouTube meg még tíz évvel ezelőtt se.)

Olykor pedig teljes bizarrériába torkollik a mondanivaló: „Az asztali só nagyon gyakran egyharmad üveget, egyharmad homokot és egyharmad sót tartalmaz. Az üveg és a homok karcolja az artériákat, amelyek így vérezni kezdenek. Így aztán a koleszterin odamegy, hogy elállítsa a vérzést”. Már az sem világos, hogyan kerülne a gyomorból a véráramba az üveg... Arra pedig magyar adatokat is tudunk mutatni, hogy az étkezési só nátrium-kloridot azaz sót tartalmaz! Ha homok és üveg lenne benne, az főzéskor a fazék alján lerakódna. Naphosszat sorolhatnánk a hasonló furcsaságokat. Hogyan ajánlhatja például valaki egyszerre a vegán étrendet és a keménytojást? A többi bizarr állítás felkutatását az olvasóra bízzuk...

Keménytojásban gazdag reggeli. Nem igazán vegán
(Forrás: Wikimedia Commons / Ewan Munro / CC BY-SA 2.0)

Miért tűnhetnek mégis meggyőzőnek ezek az állítások? A tudományosnak látszó körítés mellett még azért is, mert az elhangzottak néhány olyan tanácsot tartalmaznak, amit betartva valószínűleg mindenki jobban érzi magát. Nem a vérdoppingra vagy az intravénás C-vitamin-injekcióra gondolunk, hanem az olyasféle tanácsokra, hogy a sok zöldség vagy a rendszeres folyadékpótlás jót tesz. Számos csodamódszer és divatos diéta épül erre a hatásra: amikor az ember elhagyja az egészségtelen ételeket, egyik pillanatról a másikra látványosan javulhat a közérzete. Ha ez igaz volt, akkor pedig hátha a többi is igaz... – gondolhatják sokan. De sajnos a tények azt mutatják, a C-vitamin nem csodaszer és a rákot nem mulasztja el, ha sok nyers zöldséget eszünk.

De kicsoda Dr. Coldwell?

Az állítólagos doktorról legnagyobbrészt csak saját weblapjáról szerezhetünk információkat. Ezek szerint Coldwellnek négy doktorátusa van és több, mint harmincezer rákos beteget gyógyított meg, de már nyugdíjba vonult. Ha mindez igaz, annak valahol nyomának kell lennie. De mi ilyet nem találtunk. (Német weblapok szerint a Coldwell álnév és egy német szélhámost takar, de ezt nem igazán tudjuk leellenőrizni. Coldwell mindesetre valóban német akcentussal beszéli az angolt.)

Ami viszont azonnal látható tény: 2002-ben Coldwell weboldala még önsegítő tanácsadóként szólt a későbbi állítólagos csodadoktorról. „Európa legnagyobb önsegítő hírlevelének szerzője”! Ekkor még szó sem volt arról, hogy orvos lenne, habár a reklámszöveg kiemelte, hogy orvosoknak is ad tanácsokat. A rákról csak annyi szó esett, hogy Coldwell édesanyja rákos beteg volt, de meggyógyult, nagyanyja viszont mellrákban meghalt; ebből Coldwell állítása szerint sokat tanult, és hasznos tanácsokat tud adni azoknak, akiket az orvosuk a közelmúltban szembesített hasonló diagnózissal. Mi inkább messzire elkerülnénk...

További olvasnivaló

Az Armstrong-csapat vérdopping-ügyéről

World Anti-Doping Agency: Questions and Answers about Blood Doping

C- és E-vitamin rákban – 38 tanulmány metaanalízise (angolul)

Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban