Ki ne hallott volna arról, hogy a kínai nagy fal az űrből látható egyetlen emberi építmény? Sok ilyen és ehhez hasonló, sokszor abszurd tévhit kering szerte a világban. Vannak köztük nyelviek is. Lássuk a tévhitek top 10-es listáját!

1. Sokan hiszik, hogy minden ember évente nyolc pókot nyel le álmában. Az igaz, hogy az ember alvás közben néha nyitva felejti a száját, és ebben az öntudatlan állapotában akár be is mászhatnának a száján a pókok. De a pókoknak eszük ágában sincs ilyesmit tenni, hiszen köztudott, hogy ők inkább a száraz sötét és nedves helyeket kedvelik. Évi nyolc pók? Számuk valószínűleg alá van becsülve!

Jó étvágyat!
(Forrás: Wikimedia Commons / L. Shyamal / CC BY 2.5)

2. A pókoktól tehát annyira nem kell tartanunk. De kell-e félnünk attól, hogy a ventilátor halált okoz? Ez a tévhit Dél-Koreából származik, ahol elterjedt az az elképzelés, hogy ha sokat tartózkodunk olyan helyiségben, ahol állandóan megy a ventilátor, megfulladhatunk. A jelenség magyarázata, hogy a ventilátor egy idő után elhasználja az oxigént a szobában. Állítólag ez az elképzelés azért terjedt el, hogy a ventilátorokat ne használják az emberek túl hosszú ideig.

3. De – még a fulladás előtt – pirosra festi-e a vért az oxigén? Elterjedt ugyanis az az elképzelés is, hogy a vénákban áramló vér kék színű, és csak akkor válik pirossá, amikor oxigénnel telítődik. Az igaz, hogy a vénákban (vagy más néven gyűjtőerekben) oxigénben szegény a vér, míg az artériákban (vagy más néven verőerekben) oxigéndús vér áramlik. Az is igaz, hogy a biológiakönyvekben a keringési rendszer ábrázolásakor pirossal szokás jelölni az artériákat és kékkel a vénákat. Sőt, még az is igaz, hogy ha megnézzük az ereinket (vénáinkat), a bőrünkön keresztül kéknek látszanak. De mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a vénáinkban kék vér áramolna (származástól és társadalmi rangtól függetlenül). Aki nem hiszi, menjen el vérvételre, ahol az ember vénáiból vesznek vért, és nézze meg, milyen színű a minta.

4. És ha már emberi szervezet: Igaz-e az, hogy a gumi hét év alatt ér végig az ember emésztőrendszerén? Ezt az állítást bárki könnyen cáfolhatja, ha lenyel egy rágógumit. Erre a kísérletre azonban kevesen vállalkoznak…

Az oldal az ajánló után folytatódik...

5. Kérdéses azonban, hogy mivel öblítsük le a lenyelt gumit. Igaz-e, hogy a csapvíz egészségtelen, a palackozott víz pedig egészséges? Ez az állítás lehet igaz például az olyan területeken, mint Szomália, ahol polgárháború dúl. De az olyan országokban, ahol különböző szigorú egészségügyi előírások vannak érvényben, egyáltalán nem igaz az, hogy a csapvíz egészségtelen vagy ihatatlan lenne: a szabályozások mind a palackozott, mind pedig a csapvíz minőségére érvényesek. És ne legyenek illúzióink: a palackozott víz sokszor nem más, mint tiszta csapvíz szép üvegbe töltve és ellátva egy csinos felirattal vagy jól hangzó szlogennel. Ja, és persze ilyen kiszerelésben sokkal drágább is.

6. Ha már tudjuk, hogy bátran ihatunk csapvizet, felmerülhet a kérdés, hogy mennyit is igyunk belőle. Elterjedt az a nézet, mely szerint az embernek napi nyolc pohár vízre van szüksége. Az biztosan jó, ha több vizet iszunk és kevesebb lónyálat (kólát, energiaitalt stb.); de az, hogy éppen nyolc pohár (ráadásul mekkora pohár?) lenne az ideális mennyiség, nincs tudományosan bizonyítva. Azt viszont tudhatjuk, hogy a túl sok víz valóban nem egészséges, létezik ugyanis a túlhidratáltságnak nevezett állapot, ami akkor jöhet létre, amikor túl sok vizet fogyasztunk.

7. Van azonban, aki a vizet szinte csak fagyos formájában ismeri. Állítólag az eszkimóknak több száz szavuk van a hóra. Ez valójában igaz, de így megfogalmazni nagyon félrevezető. A német nyelv híres a hosszú összetett szavairól, de más nyelvekben is működik az összetétel mint szóalkotási mód. Például abból a két szóból, hogy sárga + hó könnyű szerrel csinálhatunk egy összetett szót: sárgahó. De ezzel valójában nem alkottunk új szót, csak alkalmaztunk egy nyelvtani szabályt. Az eszkimók ilyen értelemben képesek több százféleképpen leírni a hót: elsőhó, mélyhó, jegeshó stb. De ezt más nyelveken is megtehetnénk (magyarul meg is tettük).

8. Ha a nyelvben ilyen egyszerű szabályok működnek, nem lenne meglepő, ha igaz lenne az az elképzelés, amely szerint az emberek az agyuknak csupán tíz százalékát használják. De nem kell ahhoz Dr. House-fannek lenni, hogy tudjuk, hogy az orvosok ma már olyan készülékeket használnak, amelyekkel tudják vizsgálni az emberek agyi aktivitását. Megrajzolható a térkép, hogy mely agyi területeket mikor használjuk. Ezeken a képeken azt láthatjuk, hogy az agyunk maradék kilencven százaléka sem lustálkodik naphosszat. A tudósok ma még nem tudják teljesen pontosan megmondani, hogy melyik agyterület miért felel, de abban teljesen biztosak, hogy minden egyes kis neuron számít.

9. Mi a helyzet az ízületekkel? Valóban ízületi gyulladást okoz a kézropogtatás? A kézropogtatás valóban tünet, méghozzá az idegességé, de a sors nem bünteti a stresszes életűeket ízületi gyulladással.

10. És végül nézzünk valami nagyobb horderejűt! Elterjedt nézet, hogy a kínai nagy fal az egyetlen olyan emberi építmény, amely látható az űrből, bár ezt valószínűleg keveseknek volt lehetőségük tesztelni. Ahhoz, hogy valami jól látható legyen az űrből, meglehetősen nagynak kell lennie, ami végül is igaz a kínai nagy falra. Az építmény hosszúsága körülbelül tízezer kilométer. De a rendkívüli nagyság már nem igaz már a szélességére nézve, ami hét-nyolc méter a talapzatánál, és négy-öt méter a tetején. Ha a nemzetközi űrbázis ablakából készítünk egy képet a Földről, akkor könnyen összekeverhetjük a nagy falat egy hosszabb folyóval. Tehát a nagy fal valójában nem látható. Viszont a kivilágított metropoliszok éjszaka igenis láthatóak az űrből.