Kevés olyan betegség van, amelytől jobban tartanánk, mint a rák. Mivel minden harmadik ember rákban hal meg, senki sem mondhatja, hogy őt nem érinti a téma. Ez a betegség olyannyira a múlandóságunkra emlékeztet minket, hogy a tőle való félelem miatt sokszor nem is tudunk őszintén beszélni róla; a rákról való kommunikáció tele van eufemizmusokkal, félhazugságokkal és hazugságokkal.

Mivel a betegséggel és a lehetséges gyógymódokkal való szembenézés igen nehéz, sokan lesznek a rákkal kapcsolatos tévhitek áldozatai. Nem régiben mutatott be a Channel 4 egy dokumentumfilmet egy anyáról és agydaganatos kisfiáról, Neon Robertsről You're killing my son (Megölitek a fiamat) címmel: az anya „meg akarta menteni” fiát az életmentő kezelésektől, mondván, hogy az orvosok fogják megölni a gyereket. Hosszas jogi procedúra után azonban a fiú megkaphatta a sugárkezelést – anyja meggyőződése ellenére. A nő szerint „rengeteg más lehetőségük lett volna”, amelyekről, az internetnek hála, tájékozódhatott is.

Neon története is jól mutatja, hogy mennyi hamis információ, tévhit övezi ezt a betegséget. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az internet – ahogyan Neon édesanyja is hivatkozott rá – valóban tele van félrevezető információval a rákkal kapcsolatban. Most hat közkeletű tévhitet veszünk elő a The Guardian összeállítása alapján.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. A rákosok aránya nő

Az, hogy egyre több a rákos: igaz; azonban sokan megdönthetetlen igazságként jelentik ki azt is, hogy ennek az az oka, hogy a világunkban egyre több a rákkeltő anyag. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy az életkor a legkomolyabb rizikófaktor, ami egyre valószínűbbé teszi azt, hogy valaki rákos legyen. Mivel napjainkban az átlagéletkor nő, nem meglepő, hogy a rákosok aránya is nő. Ez önmagában csak azt jelenti, hogy manapság sokkal kisebb a valószínűsége, hogy fiatalabb korunkban meghalunk valamilyen fertőzésben vagy sérülésben, mint eleink. A riasztónak ható arányok mellett nem árt azt sem hangsúlyozni, hogy a rákot túlélők száma is nő – köszönhetően az egyre hatékonyabb diagnosztikának és kezeléseknek.

2. A cápák nem lesznek rákosak

Az a hiedelem, hogy a cápák nem lesznek rákosak, olyannyira belevésődött az emberek tudatába, hogy emiatt elkezdték leölni őket, hogy az állítólagosan rákellenes porcaikat hasznosítsák. Ez azonban nemcsak a cápáknak, de az embereknek sem jó. A cápák ugyanis – mint minden bonyolultabb többsejtű élőlény – lehetnek rákosak, ahogyan a kutyák és az elefántok is.

„A cápák nem lesznek rákosak”-mítoszt Dr. William Lane kezdte el népszerűsíteni egy 1992-es könyvében. Az elmúlt évtizedben az észak-amerikai cápapopuláció 80 százalékkal csökkent, ugyanis elkezdték vadászni az állatokat, hogy a porcaikból „rákellenes” tablettákat gyártsanak. Persze a gyógyszer nem hatásos, és talán az sem meglepő, hogy Dr. Lane jó üzletet csinált a cápavadászatból és a cápaporctablettákból.

3. A rák a modern élet betegsége

Az ókori egyiptomi orvosok valamikor i. e. 3000 és 1500 között feljegyzéseket készítettek emlőrákos esetekről. Hippokratész i. e. 400 környékén megkülönböztetett jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) daganatokat. Mint azt már megírtuk, a betegség elnevezése is tőle származik: a rosszindulatú tumor alakja emlékeztette az ízeltlábú rák felépítésére. Mindezekből a szórványos történeti adatokból is jól látható, hogy a rák igen régi betegség; az is valószínűsíthető, hogy a törzsfejlődésben nem a főemlősök megjelenésével jelent meg.

4. A sugárkezelés és a kemoterápia méreg

Bizonyos szempontból ez igaz is: mind a sugárkezelés (radioterápia), mind pedig a kemoterápia károsítja a DNS-t. A rákos sejtek olyan kóros sejtek, amelyek sokkal gyorsabban osztódnak, így elburjánzanak. Ezek a „beteg” sejtek sokkal nagyobb valószínűséggel károsodnak a terápiák hatására, mint a környező, egészséges szövetek. Ebből következően egy jól megtervezett radioterápia ott fejti ki hatását, ahol a rákos sejtek találhatóak: elpusztítva a kóros sejteket és megkímélve az egészségeseket. A kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre hat: ilyenek a rákos sejtek is – meg még más is, például a csontvelő vagy a hajhagymák sejtjei (így a terápia ezekre is hat).

Mindkétféle kezelés esetében az a cél, hogy – ideális esetben – kiirtsák a kóros sejteket, és megkíméljék az egészséges szöveteket. Épp ezért hatásosak, és épp ezért vannak mellékhatásaik is. A „méreg”-mantrát éppen azok szokták ismételgetni, akik valamilyen állítólagos alternatív gyógymódot próbálnak meg eladni, amelyeknek általában semmilyen mellékhatásuk nincs. Az a rákgyógyszer azonban, amelynek semmilyen mellékhatása nincsen, valószínűleg a rákos sejtekre sem hat.

5. Megvan a rák ellenszere, csak a nagy gyógyszercégek eltitkolják

Sajnos igen gyakoriak az olyan kijelentések, amelyek szerint már megtalálták a rák ellenszerét, csak a gyógyszercégek a saját profitjuk érdekében elhallgattatják az alternatív szereket kínálókat. Szinte az összes „alternatív gyógymódot” kínáló cég ezzel érvel, amikor saját termékét próbálja eladni – kezdve a homeopátiás szerektől a gyógygombákon át a különböző gyógyító olajokig.

A rákbetegség, ugyan minden esetben a kóros sejtek elszaporodását jelenti, mégis nagyon sokféle lehet. Az, hogy egy adott ráknak milyen a prognózisa, több, egymással is összefüggő tényezőn múlik: például, hogy melyik szerv vagy szervek érintettek, vannak-e távoli áttétek, mennyire műthető, mennyire előrehaladott állapotban fedezték fel a betegséget, milyen a daganat kórszövettana (milyenek a sejtek, milyen gyorsan szaporodnak), hogyan reagálnak az adott sejtek a besugárzásra vagy a kemoterápiára, és még sorolhatnánk.

A gyógyulás és a túlélés esélye tehát nagyon sok dolog függvénye. Vegyük még számításba azt is, hogy minden egyes rákos eset egyedi abból a szempontból, hogy a beteg saját sejtjeinek a mutációjáról van szó. Mindennek fényében nagyon valószínűtlennek kell tartanunk és szkeptikusan kell kezelnünk azt, hogy egyetlen csodapirula meggyógyítja a betegség összes típusát.

A fent megfogalmazott összeesküvés-elméletre pedig egyszerű ellenérv lehet az, hogy ha meg is lenne a gyógyszercégeknek a gyógymód, miért szegényednének el miatta, miért ne próbálnák meg jó áron eladni a csodatévő szert – ha már annyira pénzéhesek.

6. A rák gyógyítható valamilyen alternatív gyógyszerrel

A rák alternatív gyógymódjainak skálája igen széles: a sárgabarackmagtól a gombákon és a szódabikarbónán át egészen a fagyöngyig. Közös bennük az, hogy a szer hangsúlyozottan természetes (szemben a mérgekkel), és – részben ezzel összefüggésben – szinte teljesen hiányoznak a rá vonatkozó klinikai vizsgálatok. (Ezeken – igen szigorú szabályok szerint – minden forgalomba kerülő gyógyszernek át kell esnie.) Ebből következően pedig nincs bebizonyítva a hatásosságuk; sőt, a helyzet sajnos rosszabb: nincs bizonyítva az sem, hogy nem ártalmasak.

Ebből következően csak olyan gyógykezelést és kiegészítőt (tápszert, vitamint stb.) érdemes használni, amit az onkológusok elismernek és ajánlanak. A többi piacon lévő – egyébként legális vagy félig legális – szer, minthogy nincs tesztelve, nem tudjuk, hogyan hat a rákra, tehát akár ronthat is a beteg állapotán vagy a kemoterápia hatékonyságán. Szerencsére ma már az interneten nemcsak a megtévesztő információk keringenek, hanem van jó néhány magyar nyelvű, a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő portál is, ezeken tájékozódhatunk:

• Rákgyógyítás magazin
• Daganatok.hu

Forrás

Six stubborn myths about cancer

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése