Olvasói kérdésre most egy epidemiológiai témát járunk körbe. Mit lehet tudni a rákos megbetegedések statisztikáiról, nemzetközi összehasonlításban? Hogyan viszonyul a gyerekek halálozása a felnőttekéhez? Adatújságírás sorozatunkban nemrégiben a nyilvánosan hozzáférhető adatok elemzéséről írtunk, most pedig azt is megmutatjuk, hogy egy konkrét esetben mire lehet jutni nyilvános adatok felhasználásával...

Színes répák. Miben áll az egészséges életmód?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Veszedelmes oksági viszonyok

Korábbi, a rákkal kapcsolatos tévhiteket soroló cikkünk kapcsán több hozzászóló részvételével zajlott beszélgetés a rák rizikófaktorairól, az életkor és az életmód szerepéről. Mielőtt azonban belevágnánk a konkrét adatok vizsgálatába, tisztáznunk kell néhány alapkérdést! BPE olvasónk a következőket írja:

2011-ben másfélszer annyian haltak meg rák miatt, mint 1960-ban. Ezzel szemben a várható élettartam növekedése 5 ill. 8 év volt... […] Ezért hoztam fel számokat arra, hogy a „tovább élés” egyjegyű százalékkal nő, a rákos halálozások száma viszont 50-nel, ezért az életkorbeli növekedés nem tűnik a kézenfekvő magyarázatnak.

Ha van két változónk, A és B, és A csak egészen kicsit nő, B pedig nagyon, attól A változása még okozhatja B változását. A változás méretéből az oksági viszonyra nem lehet levonni következtetést. Ez így nagyon absztrakt, úgyhogy vegyünk egy konkrét példát...

Gondoljunk az árvízre! Legyen A változónk a vízszintnövekedés centiméterben, B pedig az árvízkárok forintban. Tegyük fel, hogy a védművek tíz méter magasak. A vízszint szépen lassan növekszik, de az árvízkárok nem túl nagyok, legfeljebb a pincékben itt-ott feltörő belvíz a probléma. A vízszint eléri a 998 centit, majd az 1000-et, és átbukik a védművek fölött. Az árvízkárok hirtelen nagyon megugranak és forintmilliárdokra is rúghatnak, pedig a vízszint nem is változott olyan nagyot – csak éppen átcsapott a víz a gátakon és elmosta a várost. (Ha százalékban nézzük, hasonlóra juthatunk – lehet, hogy a vízszint a megszokott két méternek csak ötszöröse, de az árvízkárok több milliószorosak lesznek.)

A Mississippi nagy áradása 1927-ben
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ártatlan vitaminok?

Az árvizes példából az is látszik, hogy sokszor olyan tényezők is befolyásolhatják a változóink időbeli alakulását, amikkel eredetileg nem foglalkoztunk. A döntő változást az okozta, hogy a vízszint magasabb lett a védműveknél. Az epidemiológiai vizsgálatoknál ennél még sokkal nehezebb lehet kitalálni, pontosan milyen tényező milyen hatást fejt ki és mi okoz mit, közvetve vagy közvetlenül. Sajnos emiatt a konkrét vizsgálatok gyakran olyan bonyolult modelleket használnak, amiket nehéz szemléletesen bemutatni, és olyan eredményekre jutnak, amelyek nehezen hihetőek – épp mint a jelen esetben.

A tudósok olykor igen nehezen tudják eldönteni azt is, hogy milyen változókat mérjenek. Olvasónk kérdésében szerepelt, hogy az életmód valószínűbb rizikófaktornak tűnik, mint az életkor. Igen ám, de hogyan mérjük azt, hogy valaki mennyire folytat egészséges életmódot, sőt mi számít egészséges életmódnak? A gyakorlatban vannak erre bevett változók, például egyszerűen számszerűsíthető az, hogy valaki mennyit dohányzik és mennyi szeszes italt fogyaszt, mennyit mozog naponta és mit eszik. De még így is lehet, hogy valamilyen döntő fontosságú tényező elkerüli a kutatók figyelmét, vagy valami, ami egészségesnek tűnik, mégsem az.

Akkor most ne együnk répát? Vigyázat, kerüljük a túláltalánosítást – a mérés eredménye pusztán annyit jelent, hogy ha sokat dohányzunk vagy azbeszttel dolgozunk, ne szedjünk béta-karotint és A-vitamint egyszerre.

Megfigyelték például, hogy azok az emberek, akik béta-karotinban és A-vitaminban gazdag gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztanak, kevésbé lesznek tüdőrákosak. Ugye egyszerű gyógymódnak tűnik? Egy amerikai vizsgálatban béta-karotint és A-vitamint adtak olyan személyeknek, akik tüdőrák-veszélyeztetettek voltak (vagy erős dohányzás, vagy azbeszttel szennyezett munkahelyük miatt). A vizsgálatot azonban idő előtt félbe kellett szakítani, mert a kísérleti csoportban a kontrollcsoporthoz képest annyival nagyobb volt a tüdőrákos megbetegedések aránya, hogy etikátlan lett volna folytatni a beavatkozást! Pedig azt gondolnánk, hogy némi ártatlan vitamin igazán csak jót tehet...

A répa béta-karotinban gazdag
(Forrás: Wikimedia Commons / Babinet Damien / GNU-FDL 1.2)

A különböző rizikófaktorok nem zárják ki egymást, egyszerre is érvényesülhetnek. Összeadódhatnak, vagy egészen bonyolult viszonyban is lehetnek egymással: javíthatják vagy ronthatják egymás hatását. Ha a kutatók azt mondják, hogy az idősebb életkor rákban nagy rizikófaktor, az nem jelenti azt, hogy fiatalon akármilyen egészségtelenül élünk, nem leszünk rákosak! (Megjegyezzük, az öröklődés is rizikófaktor.)

Mire való az ENSZ?

Most nekiláthatunk az adatok vizsgálatának! A hozzászólásokban a rákos megbetegedések földrajzi eloszlása és a gyermekkori rákos megbetegedések aránya került elő, úgyhogy ezeket nézzük meg kicsit közelebbről.

Ha nemzetközi összehasonlító adatokat szeretnénk, nem igazán célravezető minden ország statisztikai hivatalát egyenként felkeresni – már csak azért sem, mert valószínűleg különböző módszerekkel rögzítették az adatokat, és kérdés, mennyire összehasonlíthatóak. Szerencsére azonban az ENSZ tagszervezeteként működő Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemcsak elemzi a számára rendelkezésre álló adatokat, hanem az internetre fel is teszi őket.

A WHO címere és székháza régi magyar bélyegen
(Forrás: Wikimedia Commons)

A WHO az európai országok összesített kórházi megbetegedés-adatbázisát bocsátja rendelkezésünkre. Ez nem ideális, de jelen esetben megfelelő lehet, hiszen rákkal valószínűleg előbb-utóbb megfordul az ember valamilyen kórházban. (A kérdés a megbetegedésekre vonatkozott, de ha valakit inkább a halálozások érdekelnek, azzal a témával kapcsolatban még több adatot találhat a WHO honlapján.)

A WHO ráadásul nemcsak a nyers adatokat teszi közkinccsé, hanem böngészőben működő alkalmazásokat is üzemeltet, amiknek a segítségével mindennemű programozói és statisztikai tudás nélkül gyárthatunk grafikonokat. Idegennyelv-tudásra azért szükségünk lesz, mert az alkalmazások csak angol nyelvű változatban elérhetőek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Arányaiban nagy?

Először lássuk a megbetegedési arányokat (1000 főre vetítve) országonként és életkor szerint! Magyarországot leginkább a szomszédos országokkal érdemes összevetni. Sajnos Ukrajnából, Szerbiából és Romániából nem állnak rendelkezésre kórházi adatok, de a többit meg tudjuk mutatni. A grafikonokon 2011-es adatok szerepelnek, kivéve Horvátországot, ahol 2012-esek. Ezeket az illusztrációkat LibreOffice-szal készítettük, nem a webes alkalmazással, mert az kevésbé testreszabható:

Rosszindulatú daganat okán fekvőbetegek életkor és ország szerint
(Forrás: WHO)

Látható, hogy habár a különböző országok között jelentős különbséget találtunk, az életkorral a megbetegedések aránya mindenhol nagy mértékben megnövekszik – olyannyira, hogy a gyermekkori rákos megbetegedéseket csak úgy tudjuk megnézni, ha rájuk közelítünk. Ez ugyanaz az adatsor, mint feljebb:

Életkori csoportok 12 év alatt
(Forrás: WHO)

Azt a látottak alapján valószínűsíthetjük, hogy az életkor tényleg nagy kockázati tényező. Habár megjegyezzük, ezt egy tudományos kutatásban nem „ránézésre” állapítják meg, hanem komoly számítások után, de szemléltetésnek talán ez is megfelel.

Hogyan változnak a megbetegedések időben? Sajnos összehasonlítható adatok mind az öt országból csak 2004-től vannak:

Rosszindulatú daganat okán fekvőbetegek aránya, 2004 óta
(Forrás: WHO)

Ennyi idő alatt nem történt jelentős változás. Valószínűleg hosszabb időtávú mérésre van szükség; annál is inkább, hogy Ausztriából 1990 óta vannak adatok, azok pedig növekedést mutatnak.

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

European Hospital Morbidity Database

WHO Mortality Database

Omenn GS et al. (1996): Risk Factors for Lung Cancer and for Intervention

Effects in CARET, the Beta-Carotene and Retinol Efficacy Trial

J Natl Cancer Inst, 88 (21): 1550–1559.