A macskás összetételekre és egyéb nyalánkságokra 10+1 cikket szántunk. Ki tudja, mennyi lehetőséget rejtenek azok a szavak, amelyeknek elő- vagy utótagja a kutya szó? Most induló cikksorozatunk végére ez is kiderül. Most olyan szavakkal foglalkozunk, amelyek kutyára végződnek..

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mielőtt azonban rátérnénk magukra az összetételekre, vizsgáljuk meg magát a kutya szót! Mint erről már korábban írtunk, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) amellett foglal állást, hogy a kutya szó hangutánzó eredetű. Feltehetőleg a kölyökkutya vinnyogását volt hivatott először utánozni, majd állathívogató szóvá vált, és később főnevesült.

Azt sem haszontalan megnéznünk, mi mindent jelent a kutya főnév. Fellapoztunk néhány szótárat. Az alábbi jelentések közül az első öt az értelmező szótárakban is szerepel (A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.), Magyar értelmező kéziszótár (ÉKSz.)). A többi jelentést kizárólag a TESz. sorolja fel. Ezek mára elavultak vagy csak nagyon korlátozottan használatosak.

1. ragadozó háziállat (Canis familiaris)
2. szolga, kiszolgáltatott személy Hát a kutyája vagy te neki?
3. megvetést érdemlő vagy ravasz személy Józsi nagy kutya.
4. jelentéktelen személy vagy dolog Ez se kutya.
5. indulatos beszédben A kutya mindenségit!
6. különféle eszközök neve
7. hajdú
8. kerékkötő saru
9. egy kártyajáték
10. parasztok lábára csavart lábszárvédőféle
11. összehajtogatott bankjegy
12. csille
13. egyfajta lakat
14. suttyó legény
15. csizmahúzó

Kutya kutya hidegben
(Forrás: Wikimedia Commons / Rainer Spickmann / CC BY SA-2.5)

Együtt szép az élet

Vegyük elő most azokat az összetételeket, amiknek második tagja a kutya szó. Természetesen sokféle kutya van, például vadászkutya, farkaskutya, juhászkutya, rendőrkutya és pásztorkutya. Ezekre nem is vesztegetünk sok szót, hiszen elég könnyű kiszámolni a jelentésüket.

Sokkal érdekesebb összetett szó a fakutya. Tudják, mit takar? Nem, nem egy szimpla fából faragott kutyát. A TESz. a szónak nyolc jelentését sorolja fel.

1. fából készült csizmahúzó
2. búgócsiga
3. kerékvető, útszéli ferde cölöp
4. bognárok cifra, faragott cégére
5. kerék megkötésére használt kis favályú
6. egy fajta gém (madár)
7. szántalpakra erősített szék, amelyet két bot segítségével taszítva lehet a jégen hajtani
8. kas kötésére használt szerkezet

Fakutya. Vigyorog?
(Forrás: Wikimedia Commons / Gerhard Elsner / GNU-FDL 1.2)

Mi ebből egyet ismertünk, a székből készített szánkót. A TESz. meg is jegyzi, hogy a többi jelentés csak nyelvjárásokban fordul elő. Emellett ismerősen csengett még a vigyorog, mint a fakutya szóláshasonlat is. Ebben valószínűleg a fakutya szó 1. jelentése szerepel: a csizmahúzó sarokfogó része, és a nagy, tátott szájjal nevető ember szája közötti hasonlóság alapján keletkezhetett a mondás.

Ezek után mi lehet az a vaskutya? A szó jelentésére a TESz.-ben meglepő módon a vasmacska címszónál bukkantunk rá. Eszerint a vaskutya ’síneken haladó tárnakocsi’. Az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) két újabb jelentést is felsorol. A másodikban újabb kutyás kifejezésre is bukkantunk:

1. nyitott tűzhelyen használt, vasból készült, kampókkal ellátott állvány, amelyre a nyársakat fektetik
2. vasból készült eszköz, melyhez a nyitott tűzhelyen a fahasábokat támasztják, hogy alulról levegőt kapjanak; tűzikutya, vasmacska

Úgy tűnik tehát, hogy az egykutya, hogy a tűzhelyen vaskutyára, tűzikutyára vagy vasmacskára támasztjuk a hasábokat. De mit jelent az, hogy egykutya? Ezt a kifejezést akkor használjuk, ha két vagy több dolog nagyon hasonló, mindegy, melyiket választjuk. Az ÉrtSz. a rosszalló címkét is megadja a szóhoz, és a definíciót így kezdi: „Olyan rossz, mint a többi, mint a másik”. Bár ma már nem feltétlenül van meg a szónak ez a negatív mellékzöngéje , valószínű, hogy a kifejezés a kutya szó valamilyen rosszalló jelentéséből alakult ki – például a cikk elején megadott 3. ’megvetést érdemlő vagy ravasz személy’ jelentésből.

Vaskutya
(Forrás: Wikimedia Commons / National Museum Wales / CC BY SA-3.0)

Állati szavak

Az állatokról eddig alig-alig volt szó. Pedig több olyan állatfaj is van, aminek a nevében szerepel a kutya szó, ám nem kutyákról van szó, hanem rágcsálókról. Amerikában élnek a különböző prérikutyafajok, melyek üregekben élnek. Hatalmas üregrendszereik szinte föld alatti városokat alkotnak, melyekben szagjelekkel különítik el az egyes territóriumokat. Hazánkban is él a végveszélyben lévő apró, szem nélküli állat, a földikutya (Nannospalax leucodon). Ezzel a szerencsések Magyarország délkeleti felében találkozhatnak.

Földikutya
(Forrás: Wikimedia Commons / Lajos.rozsa / CC BY SA-3.0)

Cikkünk végére természetesen a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) maradt. Ez az állat a kutyafélék közé tartozik, és Ázsia keleti részén őshonos, ám egyre terjeszkedik kelet felé. Több helyre be is telepítették. Emellett szökött példányok a tenyészetekből is kikerülhetnek, hiszen az állatot értékes prémjéért farmokon tartják. Hazánkban 1961-ben láttak először vadon nyestkutyát. Ma szabadon vadászható faj.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)

Papp Ferenc: A magyar nyelv szóvégmutató szótára

A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.)

Magyar értelmező kéziszótár (ÉKSz.)