-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szólások és közmondások nagy kedvencek a magyar írásbeli középiskolai felvételin. Sőt, a február második felétől esedékes szóbelin is előfordulhat, hogy szóba kerül egy-egy mondás. Macskás szólásaink és közmondásaink közül válogatunk.
A macskáktól nehéz szabadulni, furton furt visszatérnek. Tízrészes macskás sorozatunkat ugyan már a macskás mondókákkal lezártuk egyszer, és most mégis itt a ráadás. A felvételiken ugyanis igen gyakran kérdeznek szólások, közmondások jelentéséről. Kutyás mondásokat már összegyűjtöttünk korábban, most pedig a macskáké lesz a terep!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az időjós
Február meglehetősen esősen indult. Sajnos, nem végeztünk megfigyeléseket a közelünkben előforduló macskákon, hogy a nedves idő befolyásolta-e a viselkedésüket. Pedig egyes szólásaink arra utalnak, hogy a néphit kapcsolatot lát az eső érkezése és a macskák viselkedése, különösen mosdása között.
Érzi, mint a macska az esőt.
Sejti, mint a macska az esőt.
Gondolja, mint a macska az esőt.
Képzeli, mint a macska az esőt.
A fenti mondásokat O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyve szerint akkor használhatjuk, ha valaki megsejt vagy megérez valamit, ami be is következik. A Magyar szólások és közmondások című munkában ugyanez a szerző ugyanehhez a mondáshoz az árnyalatnyival különböző ’nem tudja biztosan, csak sejti vagy képzeli’ jelentést adja. Ezekhez a szólásokhoz szorosan kapcsolódik a Mosdik a macska, eső lesz közmondás. O. Nagy Gábor megjegyzi, hogy bizonyos források szerint a macska szőrzete érzékenyen reagál a légkör változásaira. Esetleg ez magyarázhatja a hiedelem eredetét.
Akinek nem megy minden flottul
Bár a nagyon szerencsés, minden nehéz helyzetből gyorsan és jól kijövő emberekre azt szokták mondani, hogy talpára esik, mint a macska, nem csak a szerencsés flótásokat kapcsolják össze a macskákkal.
Ha például valaki ügyetlenül lovagol, akkor könnyen megkaphatja, hogy úgy ül a lovon, mint a macska a köszörűkövön. Úgy tűnik, a köszörűkő nem csak a macskáknak, a majmoknak sem túl kényelmes. A furcsán előregörnyedve ülő emberre azt mondják néhol ugyanis, hogy ül, mint majom a köszörűkövön.
Azok sem menekülhetnek a macskák elől, akik például betegség miatt igen soványak, beesett arcúak. Rájuk mondhatjuk azt, hogy olyan, mint a nyúzott macska. Be kell látnunk, ez a szólás mégis csak szalonképesebb, mint modern változata, az olyan, mint a mosott szar.
Ha valaki bajban van, akkor benne van, mint macska a dézsában. S ha esetleg a sok gondtól bajtól, vagy valami mástól szinte elmegy valakinek az esze, akkor azt mondják rá: megzavarodott, mint a macska a fiadzás után.
Lelki mélységekben
Néhány közmondásunk egész mély meglátásokat közvetít az emberi jellemről. Például miben hasonlítanak a macskák az olyan emberekre, akik úgy szeretnék megkapni az élet örömeit, hogy nem sokat tesznek értük? Nos, a közmondás így szól: a macska is szereti a halat, de kerüli a vizet.
(Forrás: Wikimedia Commons / Lucie Provencher / CC BY-SA 2.0)
Másrészt a macskák arra intenek bennünket, hogy ne nyíljunk meg teljesen a világ előtt, bizonyos titkos gondolatokat jobb, ha megtartunk magunknak – önmagunk és társaink védelmében. Kettőt nem jó a macska farkára kötni: az álmot és a gondolatot.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára azt írja a lakik1 'lakmározik' igéről, hogy bizonytalan eredetű. Feltehetőleg a lakik2 'valahol él' szóból jelentéselkülönüléssel jött létre. A lakik1 ige szolgál feltehetőleg a lakmározik, lakoma, lakodalom szavak töveként is. Az egérlakozás szó jelentése 'egerek lakomája, lakodalma, mulatozása'.
Az emberi jellem megváltoztatásáról is tanulhatunk a macskás közmondásokból. Arra ugye könnyű rávenni önmagunkat vagy a másikat, hogy olyan dolgot tegyünk, amit amúgy is szívesen végzünk. Azaz könnyű macskát egérre szoktatni. A másik oldalról nézve ugyanezt a problémakört pedig azt mondhatjuk, hogy nehéz arra szoktatni a macskát, hogy egérlakozásban gyertyatartó legyen. Azaz nehéz valakit olyasvalamiről leszoktatni, amire természeténél fogva hajlik – mint például a macskát az egérfogásról. Vagyis azokat a dolgokat, amikhez valakinek hiányoznak a képességei, nehéz megtanulni: körmetlen macskának nehéz fára mászni.
Végül egy jó tanácsnak beillő bölcsességgel búcsúzunk a macskáktól. Néha hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy azokat ócsároljuk, akik jót tettek velünk. A macskák tudják, hogy ez nem visz előre. A jó macska tisztán tartja a kamarát.
Források
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások
O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Bárdosi Vilmos: Magyar szólástár
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára