Az ember ősidők óta végez állatkísérleteket – hisz tulajdonképpen a tudatos párosítás is kísérletnek tekinthető. Később természettudományos célból egyre több állat került a kísérletezők asztalára. Luigi Galvani (1737–98) az elektromosság hatását vizsgálta egy békacomb segítségével. A XX. században az állatkísérletek száma ugrásszerűen megnőtt. Nem csak az anatómiai ismereteket bővítették, hanem például a pszichológusok is egyre több kísérletet kezdtek végezni. A legtöbb állatot azonban a kozmetikai és tisztítószerek, a gyógyszerek és az élelmiszer-adalékanyagok kifejlesztése során használják. Állatok hadászati kísérletekben is szerepelnek – gondoljunk csak Lajka kutyára vagy a Robert Merle Állati elmék című könyvére, mely ugyan írói fikció, de igen közel járt a valósághoz.

Ham – az űrhajós csimpánz
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

Míg az etológusok bármilyen állat viselkedését vizsgálhatják, más tudományágakban és az iparban szűkebb az általánosan használt állatok köre. Számos alacsonyabb rendű állattal is végeznek kísérleteket, azonban cikkünkben csak néhány gerinces állattal foglalkozunk.

Az első klónozott emlős
(Forrás: Wikimedia Commons / Mike Pennington / CC BY-SA 2.0)

A pszichológusok olyan állatokat használnak, melyek például jól taníthatók, mint a patkányok, vagy amelyek valamilyen szempontból nagyon hasonlítanak az emberre. Az emberhez rendszertanilag legközelebb álló emberszabású majmok is gyakran élnek laboratóriumban: az Egyesült Államokban több mint 1000 csimpánzt tartanak ilyen célból fogságban. Az iparban főként az a követelmény, hogy olcsó, szapora és könnyen tartható legyen az állat – így népszerűek az egerek, patkányok és nyulak is. A genetikai kutatásokhoz is számos állatkísérletre van szükség.

Az ember legjobb barátja

A kutya szó hangutánzó állathívogató szóból keletkezett. Először valószínűleg kölyökkutyát jelentett, ennek vinnyogó hangját utánozhatta. Hasonló hangalakú elnevezése több más nyelvben is megtalálható, így például az udmurt kucsapi ’kutyakölyök’szóban (a -pi a magyar -fi, fiú megfelelője), ám hangtani okokból kifolyólag ezt nem tarthatjuk a magyar kutya szóval azonos eredetűnek.

A ma már ritkábban használatos eb viszont ugor eredetű, [emp], [ámp] és hasonló alakokban fordulnak elő a hanti és manysi nyelvjárásokban.

1889-ben Oskar Minkowski és Joseph von Mering egy egészséges kutyából kioperálta a hasnyálmirigyet. Ettől a kutya vizeletében megnőtt a cukortartalom. Így jöttek rá, hogy a cukorbetegség és a hasnyálmirigy között összefüggés van. A hasnyálmirigy által termelt inzulint 1922-ben használták először emberek kezelésére, de csak az 1960-es években sikerült először mesterségesen előállítani. 1982 óta kapható a mesterséges humán inzulin. Addig sertés- és marhahasnyálmirigyből vonták ki az emberek gyógyítására használt enzimet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A tanulási és más, gondolkodási folyamatok megismeréséhez a pszichológusok számos állaton végeznek – olykor sebészi beavatkozást is igénylő – kísérleteket. Pavlov (1849–1936) kutyákkal kísérletezett, és ennek eredményeként írta le a feltételes reflex kialakulásának folyamatát. A tanult tehetetlenség létezését is kutyás kísérletekkel bizonyította Martin Seligman (1942–) amerikai kutató. A szív betegségeinek vizsgálatára is használnak kutyákat például a detroiti egyetemen.

Spontán kísérlet a kutya-macska barátságra
(Forrás: Wikimedia Commons / Claudio Matsuoka / CC BY 2.0)

A macska szó egy szláv nyelvből került a magyarba. A szerbben, a horvátban, a szlovákban és a szlovénben egyaránt ma is mačka [macska] az állat neve. Más szláv nyelvekben az ószláv kotъ ’kandúr’ tőből keletkeztek az állat elnevezései, például az orosz кот [kot] és кошка [kóska], a cseh kočka [kocska] és a lengyel kot [kot]. Maga a kotъ feltehetően a vulgáris latin cattus ’macska’ átvétele, ez viszont egy afroázsiai nyelvből származhat, és csak az időszámításunk kezdete körül kerülhetett a latinba, néhány száz év alatt kiszorítva az eredeti feles ’macska’ szót. Ma ennek a folytatásait találjuk az újlatin, de a germán nyelvekben is.

A kutyák ősi ellenségének számító macskákat nem csak gondolatkísérletekben alkalmazzák, hanem megkísérlik gondolataikat, vagy legalábbis az agyműködésüket vizsgálni elektródák segítségével. Az 1930-as években Francis Pottenger is szerteágazó kísérleteket végzett a macskákkal. Kutatta a hormonok és a táplálék minőségének hatását is.

Ős patkány terjeszt kórt...

A patkány szó vándorszóként került a magyarba. A hajós népek szókészletében élő alak végső forrása a bizánci görög müsz pontikósz ’pontuszi egér’ lehetett, melynek jelzője vált az állat önálló nevévé. Maga a Pontus vagy Pontos a Fekete-tenger neve volt a görögben és a latinban, tehát tulajdonképpen a patkány azt jelenti ’fekete-tengeri’. A pontuszi szót főként a Fekete-tenger északi, keleti és déli partjáról származó növényfajokkal kapcsolatban szokták használni: ezek eredendően a pontuszi flóraterület növényei.

A patkányok labirintusokban szaladgálnak vagy gombokat nyomogatnak a világ számos laboratóriumában. Ezek a kísérletek például a tanulási mechanizmusok megismerését szolgálják. Egy patkány volt az egyik főszereplője annak az amerikai kísérletnek is, melyben azt bizonyították, hogy a kisgyerekekben is lehet feltételes reflexet kialakítani. Hazánkban is használnak gyógyszerek kifejlesztése során patkányokat. Kapható már például patkányfarok-vérnyomásmérő is, mellyel a gyógyszer adagolását követően figyelik az állat vérnyomásásnak változását.

Mi történik velem?
(Forrás: Wikimedia Commons / Oskila / CC BY-SA 3.0)

Miért nyúl a nyúl?

A nyulak igen szapora állatok – megfelelő körülmények között egy üregi nyúl évente 30 utódot is felnevelhet. Tartásuk viszonylag egyszerű, nem igényelnek speciális táplálékot, így ideális kísérleti alanynak számítanak. A szintén igen gyorsan szaporodó egerekkel együtt gyakran használják őket tesztállatnak – kenőcsök és gyógyszerek hatását vizsgálják például rajtuk.

Nyúl egy állatkísérleteket ellenző plakáton
(Forrás: Wikimedia Commons / Carlos Latuff)

Az egér szó a finnugor korig vezethető vissza, melynek alapalakja a *šiŋere (kb. [singere]) lehetett. A béka szó pedig valószínűleg az ótörökből került a magyarba *baka alakban.

1927-ben fedezték fel például azt, hogy ha egy terhes nő vizeletét nőstény egérbe vagy nyúlba fecskendezik, akkor néhány nap múlva az állat petefészkében változás áll be. Az eredményt csak úgy ellenőrizhették, ha az állatot megműtötték, melynek következtében a kísérleti nyúl vagy egér elpusztult. Később inkább békákat használtak, hisz a terhes nő vizeletében található HCG-hormon hatására a béka peterakásba kezd. A ma használatos terhességi tesztek is ezt a hormont mutatják ki – állatok közbeiktatása nélkül.

A nyulakat ma főként oltóanyagok kifejlesztésénél, a gyógyszeripar más ágazataiban és a kozmetikai iparban alkalmazott Draize-teszt során használják. Ekkor a megkötözött fehér nyúl szemébe vagy bőrére juttatott anyagra adott reakciókat figyelik 14 napon keresztül. A szer kiürülése után újabb próbákat is végeznek az állaton.

A nyúl szó a magyarban ősi, ugor örökség. Ebből a magyarban keletkezett a nyusz-nyusz állathívogató szó, mely a nyuszi szó alapját képezte. A magyar nyúl szónak más nyelvekben általában nincs egyetlen megfelelője. A két nyúlcsaládot – a rövid lábú, földbe fészkelő, az Ibériai-félszigeten őshonos nyulakét (Oryctolagus) és a hosszú lábú, felszínen fészkelőkét (Lepus) – ugyanis más-más szóval illetik. A finnben viszont három különböző szót használnak: a mezei nyúl rusakko [ruszakko], az üregi nyúl kaniini [kaníni], a havasi nyúl pedig metsäjänis [metszejenisz].

Nyelv	Lepus (mezei, havasi)	Oryctolagus (üregi, házi)
angol	hare [heö]	rabbit [rebit]
német	Hase [háze]	Kaninchen [kaninchen]
norvég	hare [hórö]	kanin [kanin]
svéd	hare [háre]	kanin [kánün]
orosz	заяц [zájac]	кролик [królʲik]
szlovák	zajac [zajac]	králik [králʲik]
cseh	zajíc [zajíc]	králik [králik]
horvát	zec [zéc]	kunić [kunity]
francia	lièvre [lievrö]	lapin [lape]
olasz	lepre [lepre]	coniglio [konilʲo]
spanyol	liebre [liebre]	conejo [koného]
portugál	lebre [lebre]	coelho [kwelʲu]

Állatvédelem

A történelem talán első állatvédelmi rendeletét Asóka (i.e 304 – i.e 232) indiai császár hozta. A törvényeket bráhmi írással kőbe vésték. Az uralkodó védetté nyilvánított számos állatfajt, például a denevéreket, a vadszamarakat, a hangyakirálynőket és halakat, valamint az összes hasznot nem hajtó és nem ehető négylábú állatot. Ezen felül megtiltotta a kicsinyeit nevelő anyaállatok és a 6 hónapnál fiatalabb haszonállatok leölését, valamint az állatok szakrális célból való feláldozását és az állatok ellen elkövetett erőszakot, például az ivartalanítást.

Betiltották
(Forrás: Wikimedia Commons / jsmjr / CC BY-SA 2.0)

Hazánkban a jelenleg hatályos Állatvédelmi törvény 2012. január 1-jén lépett életbe. A törvény tiltja többek között az állatok fülének és farkának megkurtítását. A törvény első változata 1998-ban jelent meg. Már ekkor betiltották a kozmetikai és dohánytermékek, valamint fegyverek kifejlesztése során az állatokon végzett kísérleteket. Az állatkísérleteket elsősorban gyógyszerek és élelmiszerek kifejlesztése során lehet végezni, abban az esetben, ha más módszerrel nem várható hasonló eredmény. A kísérleteket csak engedéllyel, a hasonló kísérletek eredményeinek ismeretében lehet végezni, a lehető legkisebb számban.

Angliában 1875-ben alapították meg a Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaságot (National Anti-Vivisection Society). Az egyesülés célja az állatkísérletek elleni harc volt – habár akkoriban évente mindössze körülbelül 300 ilyen kísérletet hajtottak végre. Ez a társaság kezdeményezte 1979-ben, hogy külön emléknapot tartsanak a kísérleti állatoknak. Április 24. Szent György napja a keresztény kultúrkörben. A magyar néphagyományban ez volt az állatok első kihajtásának a napja, és számos tejhozamot és szaporaságot fokozó termékenységvarázslat és hiedelem kapcsolódott ehhez a naphoz. Az alkalomra április 24-ét jelölték ki, ami az egyesület korábbi vezetőjének, Hugh Dowding (1882–1970) repülőtisztnek volt a születésnapja.

Az állatvédelmi mozgalom széleskörű támogatottságát mutatja, hogy manapság Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban április végén már egy egész hetet szentelnek az állatkísérletek számának csökkentéséért folytatott harcnak. Ez a World Lab Animal Liberation Week, azaz ’a laboratóriumi állatok felszabadításának világhete’.

Felhasznált irodalom

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára