Cikkünkben az egyes növényneveket úgy írjuk, ahogy a forrásainkban szerepeltek. Az írásmód nem mindig felel meg az akadémiai helyesírási szabályoknak.

Az már macskás cikksorozatunk 5. darabjából is kiderült, hogy az állatok nem hiányozhatnak a növényvilágból. A kutyák sem kivételek ez alól: számos növénynek a hivatalos vagy népi elnevezésében fellelhető a kutya szó. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) a kutyatej címszónál megjegyzi, hogy a kutya előtag számos gyomnövény nevében előfordul, s annak hitvány, semmirekellő voltára utal.

Kutya a növényzetben
(Forrás: Wikimedia Commons / Docco / CC BY-SA 3.0)

Mint kutyás sorozatunk első darabjában megírtuk, a kutya szó sokszor valami hitványságot, megvetést jelez, akárcsak számos más nyelvben: az oroszban, a németben és a latinban is használják a ’kutya’ jelentésű szót megvetett emberekre. Így a kutya- nevű növények sem a haszonnövények közül kerülnek ki. A kutyatalpról az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) például csak annyit közöl, hogy olyan gyomnövény, ami a búza közt is megterem. Vessük be magunkat a gyomok világába, ahol csak úgy hemzsegnek a kutyák testrészei!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Maga a gyom szó csuvasos jellegű ótörök jövevényszó a magyarban. Ezzel szemben a hasonló jelentésű gaz ismeretlen eredetű, akárcsak a sokkal ritkábban használt dudva.

Először is tisztázzuk, mit nevezünk gyomnövénynek. A feladat nem egyszerű – a Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia című szakkönyv két oldalon keresztül taglalja a definíció nehézségeit. Az egyik lehetséges meghatározás szerint azokat a fajokat tekintjük gyomoknak, melyek zavarják az emberek termelőtevékenységét – mint például a kiskertben növő gyomnövények, vagy befolyásolják egészségét, pihenését, mint az allergén parlagfű.

Káosz a kutyák közt

A gyepszőnyegben virító pitypang vagy gyermekláncfű (Taraxacum officinale) egyesek számára üdítő színfolt, másoknak gyógynövény, megint mások szerint a gyep gyilkosa. Ez utóbbi tábor örülhet, hiszen a pitypang népi elnevezései között több olyat is találunk, amely a derogáló kutya előtagot tartalmazza. A növény levelét hívják kutyanyelvnek, magát a növényt pedig kutyaszopónak vagy kutyaszopogatónak, illetve kutyatejnek. Ez utóbbi elnevezésben a tej szó arra utal, hogy ha a növény levelét megtörjük, fehér tejnedv jelenik meg a törési felületen.

Pitypang: áldás vagy átok?
(Forrás: Wikimedia commons / David Monniaux / GNU-FDL 1.2)

Azonban a kutyatej, pontosabban a farkas kutyatej elnevezés egy másik növény hivatalos neve. Az Euphorbia cyparissiasi tudományos nevű növény ugyancsak tejnedvet tartalmaz. Egyik népi elnevezése kutyafűtej. A kutyatej elnevezésért azonban még több növény áll sorba az ÚMTSz. szerint. Néhol így nevezik a közönséges gyújtoványfüvet (Linaria vulgaris), másutt pedig a sárga tejnedvet adó vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) hallgat a kutyatej névre.

Ám nem csak ez az egy átfedés van a nevek között. A pitypang levelére használt kutyanyelv szót az útifűfélékkel (Plantago) kapcsolatban is használják egyes vidékeken. Ismeretes a kutyanyelv útifű, kutyanyelvűfű, kutyanyelvű-útifű elnevezés is, mellyel a különböző útifűféléket illetik. Sőt, a zöld muhar (Setaria viridis) és a hivatalosan közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) névre hallgató borágófélék közé tartozó növény is nevezhető kutyanyelvnek.

A hivatalos kutyatej
(Forrás: Wikimedia Commons / MdE / CC BY-SA 3.0)

Végül nézzük mit takar a kutyaszőr elnevezés. Ezt nevet az őszirózsafélék közé tartozó bakszakállfajokra (Tragopogon) használják. A bakszakáll ránézésre hasonlít a pitypangra: sárga virága van, és elvirágzás után a magok fehéres színű repítőszőrök segítségével szállnak a szélben. Feltehetőleg a fehér repítőszőrökről nevezték el kutyaszőrnek.

Ezzel búcsúzunk is az árokparton virító növényektől. Cikksorozatunk következő részében nem szakadunk el még a növényvilágtól, de inkább a gyümölcsökre koncentrálunk. Kiderül majd például az is, mi az a kutyamonyú körte.

Bakszakáll
(Forrás: Wikimedia Commons / Ejdzej / GNU-FDL 1.2)

Források

A magyar nyelv etimológiai szótára

Új magyar tájszótár

Hunyadi Károly – Béres Imre – Kazinczi Gabriella (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia

Priszter Szaniszló: Növényneveink

Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára