Sorozatunk korábbi darabjai:

1. A zsákbamacskától a futómacskáig

2. Macskakő macskanadrággal

3. Szemtől szemben a macskánkkal

4. Macskakörömpörkölt

5. Macska ellen macskafű

6. Macskák a víz alatt

7. A medvemacskától a macskamedvéig

A macska összetételi tagot tartalmazó szavaink tárháza úgy tűnik, kiapadhatatlan. A helyesírási és etimológiai szótárak ilyen adatait már végigzongoráztuk korábbi cikkeinkben. Ám az Új Magyar Tájszótár (ÚMTsz.) még bővelkedik macskás nyelvjárási szavakban. Most ezek közül először azokat vesszük sorra, amelyek valamilyen mintát jelentenek. Vegyük be magunkat a kelme- és tojásfestők közé, de ne lepődjünk meg akkor se, ha a konyha felé kanyarodunk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mintázatok

A macska lábnyomát a legtöbben ismerik, hiszen macskák lépten-nyomon előfordulnak. A frissen esett vékony havon különösen jól megfigyelhetők a lábnyomok. Középen a talppárna lenyomatát látjuk, melyet négy kisebb ovális koszorúz, az ujjak nyoma.

Macskanyomok a hóban
(Forrás: Wikimedai Commons / Thesupermat / GNU-FDL 1 2)

Az azsúr ’szálhúzásos kézimunka’ szó az ugyanilyen jelentésű francia à jour [á zsúr] kifejezés átvétele. A szó feltehetőleg német közvetítéssel került a magyarba. Az azsúrban van ’napra készen áll, lemaradás nélkül van’ kifejezés is a franciából ered, itt a jour [zsúr] ’nap’ jelentését fedezhetjük fel az être à jour [étr á zsúr] ’naprakész’ kifejezésben.

A macska nyomára emlékeztető motívumot textíliákon, fazekastermékeken, sőt, tésztákon is felfedezhetjük. Debrecen környékén egy, a reszelő belső oldalának segítségével formázott levestésztafélét hívnak macskanyomnak. A cserépedényeken az egy kör mentén egyforma pöttyökből álló mintát nevezik macskanyomosnak, míg a hímzéseken a hét lukból álló körkörös mintát hívják így, vagy macskatalpasnak. A macskanyomot nem csak hímezték, hanem egyes esetekben festették is a textíliákra. Sőt, macskalábnyomra emlékeztető mintát szövéssel vagy azsúrozással, azaz szálhúzásos technológiával is állítottak elő. A macskanyomos mintát a kutatók török eredetűnek tartják, legalábbis a hímzésmintákon. A húsvéti tojásokra Észak-Magyarországon néhol macskanyerges mintát festenek. Azt sajnos a rendelkezésre álló forrásainkból nem sikerült kideríteni, pontosan milyen ez a motívum. Talán a macska feldomborított hátára emlékeztet.

Változatok azsúrmintákra
(Forrás: Wikimedia Commons / Irongirls / CC BY-SA 3 0)

Macskák az asztalon

Míg egyes házaknál a macskáknak egyértelműen az udvaron a helye, másutt az állatok a házban laknak. Bizonyos házaknál pedig a macskák kedvük szerint ki-be járnak az ajtóra vágott macskajárón, macskalyukon vagy macskaajtón. A padlásra pedig vagy urasan a lépcsőn, vagy egy odatámasztott deszkán, a macskafeljárón mehetnek fel egerészni a macskák. Az asztalra azonban általában nem mehetnek fel a házi kedvencek.

Nem a macskaabrak az egyetlen macska előtagot tartalmazó ételnevünk. Korábbi cikkünkben már volt szó a macskanadrág, macskanadrágleves nevű kásaszerű ételekről. Ugyancsak egy búza- vagy rozslisztből készült, kásás étel a macskakása.

Az asztalon is találunk azonban olyan dolgokat, amiknek a nevében benne van a macska szó. A fent említett macskanyomos cserépedényekből mi mást ehetnénk, mint macskaabrakot? Az ÚMTsz. szerint ezt a szót Kiskunhalas környékén a reggelire fogyasztott tejeskávéra használták. A kis méretű cseréptálakat pedig macskatányérnak vagy macskacsészének hívják sok helyütt. Emellett azt a bármilyen méretű és alakú edényt, amiből a macskák esznek, szintén macskatányérnak hívják. Kerekegyházán pedig macskakufnak nevezik azt a kisebb dézsát, amibe a macskáknak és kutyáknak szánt ételmaradékot gyűjtötték egybe.

Macskatányér macskával
(Forrás: Wikimedia Commons / Carsondelake / CC BY-SA 3 0)

Macskák a tetőn

A háztetők, padlások kedvenc helyei a macskáknak. Talán ezért nevezték el a tetőszerkezet bizonyos elemeit róluk. Például Hódmezővásárhelyen macskaháznak hívják a szélmalom tetején levő kis nyílást, amin a kerék mozgását szabályozó fék rúdja kilóg.

Első ránézésre nyelvészeti szakkifejezésnek is tűnhet a macskarag szó. Ám a macskarag egy rúd a tetőszerkezetben. Ez köti össze a szarufát, azaz a háromszöget formázó nagy tetőelemeket a körbefutó koszorúgerendával. A macskarag szerepe az, hogy stabilizálja a szarufát, meggátolja annak oldalirányú elmozdulását.

Szarufák
(Forrás: Wikimedia Commons / Historic American Buildings Survey / PD)

A rag szó A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az 1500-as évek közepe óta adatolható ’szarufa’ jelentésben. A 19. században pedig a padlásnak azon részét is így nevezték, ahol a tetőszerkezet összeér a falakkal, illetve a kútban levő oldalirányú járatot is így nevezték. A szó szláv eredetű a magyarban, de közelebbi forrását nem tudták meghatározni. Az általában ’szarv, tülök’ jelentésű szónak a szerbből és a horvátból (rog) és szlovákból (roh) tudták kimutatni a ’szarufa’ jelentését is. A TESz. megjegyzi, hogy a szó főleg a Dunántúl délnyugati részén él. Az ÚMTSz. a macskarag szót a mai Szlovénia területén levő Dobornik (régebben Lendvavásárhely) községből adatolja.

A ’toldalék’ jelentésű rag szó nyelvújításkori fejlemény. A ragaszt, ragad szavak alapszavának főnevesítésével alkotta meg Kresznerics Ferenc (1766–1832) akadémikus. Kresznerics nevéhez fűződik A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című, mintegy 80 ezer szót tartalmazó szótár elkészítése, amelyben a szavak a szótövük szerint vannak csoportosítva. Így a toldalék megnevezésére használt rag szónak semmi köze a tetőszerkezet egyik elemét jelölő raghoz. Ez azonban a macskákat teljesen hidegen hagyja, és szívesen lesnek egy egérre a macskarag mögé bújva.

A macskák mindenféle tetőn otthon érzik magukat
(Forrás: Wikimedia Commons / Dwight Sipler / CC BY 2 0)

Források

Új magyar Tájszótár (ÚMTSz.)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)