Hogyan nevezték és nevezik ma is a sötét bőrű embereket? Az előző részben láthattuk, hogy a nyugati kultúrkör olyan alapszövegei, mint például a Biblia, még egészen más értelemben használták a fekete szót, és jóval gyakoribb volt a származás vagy szülőhely megnevezése, mint a bőrszíné. A helyzet a gyarmatosítással változott meg, mert ekkor nagy tömegben kerültek fekete bőrű emberek messze szülőföldjükről, olyanok közé, akiket nem érdekelt az etnikai hovatartozásuk, csak az, hogy Afrikából jöttek.

A Niger folyó. Miért hívják éppen így?
(Forrás: Wikimedia Commons / Roke / CC BY-SA 3.0)

Negro és niger

Mint azt legutóbbi cikkünk végén említettük, a ’fekete’ jelentésű negro szót a portugál és spanyol kereskedők, majd gyarmatosítók kezdték el használni a tizenötödik-tizenhatodik század környékén. A szó maga a latin nigerből ered. Csábító a gondolat, hogy innen származik Nigéria és Niger afrikai államok neve is, de a kapcsolat nem ennyire világos. Ezeket az országokat a rajtuk áthaladó Niger folyóról nevezték el, de elképzelhető, hogy a folyó neve  nem latin eredetű! Hasszán al-Vazzán, ismertebb nevén Leo Africanus tizenhatodik századi marokkói földrajztudós, utazó és szótárszerkesztő használta először a Niger nevet nyomtatásban. De honnan vette?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A folyamot a környékén lakó népek számos különböző névvel illették - legészakabbi részén, Timbuktu városánál a tuareg Egerew n-Igerewen, ’folyók folyója’ nevet viselte. A Niger mentén található települések közül Timbuktuba érkezett a legtöbb európai kereskedő, mert ez a nagyváros volt számos, a Szahara-sivatagot átszelő karavánútvonal végállomása; Leo Africanus is megfordult itt. (Timbuktu a kultúra fellegvára is volt: már a tizenkettedik században a korabeli európai egyetemekhez mérhető intézmény működött a városban.) Az európai utazókat valószínűleg a tuareg elnevezés a latin nigerhez hasonló hangzása ihlette meg, és innen eredt a folyó általunk is használt neve.

A timbuktui Djinguereber mecset a világörökség része.
(Forrás: Wikimedia Commons / KaTeznik / CC BY-SA 2.0 France)

Fekete mórok

A rövid kitérő után térjünk vissza a spanyolokhoz és portugálokhoz! A tizenötödik század második felére a negro szó mindkét országban nem csak sötét bőrszínű embert jelentett, hanem a ’rabszolga’ szinonímájaként is használták. Portugália dél-amerikai gyarmatain eleinte az őslakos indiánokat is negrónak nevezték. Az afrikai fekete muszlimokat pedig „fekete mór”-nak (mouro Negro) hívták, és eltérő hitük miatt különösen negatívan ítélték meg őket.

Az angolok is átvették a szóhasználatot – amikor a tizenhatodik-tizenhetedik század fordulóján I. Erzsébet királynő megkísérelte kiutasítani a birodalomból a fekete lakosságot, a negars és Blackamoors (’fekete mórok’) szavakkal illette őket. (A negar alakváltozat valószínűleg a francia nègre hatására jelent meg az angolban.) A fekete emberekre általánosságban ekkor még angolul is szinte csak a negro vagy negar jövevényszavakat használták, nem a ’fekete’ jelentésű black-et. Ez a jelenség más nyugat-európai nyelvekben is megfigyelhető volt, például a franciában, ahol a noir (’fekete’) helyett a nègre vált bevetté. Valószínűleg azért történt így, mert a portugál negro további jelentéstartalommal is bírt: nem csak azt jelentette, hogy valaki egyszerűen sötét bőrű, hanem az afrikai emberek társadalmi helyzetére is utalt a nyugati társadalmakban. A negro rabszolga, alsóbbrendű, alárendelt volt.

Rabszolgakereskedő hirdetménye 1769-ből
(Forrás: Wikimedia Commons)

Nem az ígéret földje

Az amerikai angol nigger szó a negarból alakult ki, de emellett a negro is elterjedt Amerikában. A gyökereit vesztett fekete lakosság önbesorolásra is csak ezeket a kifejezéseket tudta igénybe venni, így ekkor még nem számítottak egyértelműen szitokszónak, de ettől nem váltak semlegesebb jelentéstartalmúvá sem. Sok helyen olvashatjuk, hogy a tizenkilencedik századi Amerikában a nigger nem volt kimondottan durva kifejezés, például az angol Wikipédia is tartalmaz hasonló állításokat. Általában arra szokás hivatkozni, hogy több fehér szerző is különösebb rasszista felhangok nélkül használta a szót. Ehhez képest 1837-ben Hosea Easton fekete lelkipásztor a következőket írta:

A nigger szégyenteljes kifejezés, azért használják, hogy kifejezzék az alsóbbrendű fajnak tekintett feketék iránti gyűlöletüket. Maga a szó ártalmatlan lenne, ha pusztán azt a célt szolgálná, hogy segítségével az egyik csoportot el lehessen különíteni a másiktól; de nem ezzel a szándékkal használják... 

Valószínűleg ő a saját bőrén jobban érezte, mi mennyire pejoratív, mint egy fehér irodalmár... Ugyanebbe az irányba mutat a számos, a nigger szót egyértelműen negatív jelentésben tartalmazó korabeli szólásmondás, mint például a „nigger a farakásban” (Nigger in the woodpile) – ez azt a helyzetet jelöli, amikor valaki elhallgat valamilyen, a helyzet értékeléséhez nélkülözhetetlen negatív tényt. Valószínűleg onnan ered a szólás, hogy a rabszolgaság elől északra menekülő emberek fát szállító vagonokon rejtőztek el. Mára már ez a kifejezés szinte teljesen kiveszett az angol nyelv összes dialektusából, ha idősebb közszereplők olykor-olykor szájukra veszik, utána heves bocsánatkérésre kényszerülnek. Így járt például az EU-ellenes nézeteiről ismert angol főnemes és jobboldali politikus, Robert Dixon-Smith, aki azzal védekezett, hogy fiatalabb korában ez a szólás Nagy-Britanniában is általánosan elterjedt volt.

Rasszista amerikai karikatúra 1860-ból, farakással
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az illusztráción Abraham Lincoln - ekkor épp republikánus elnökjelölt, majd későbbi elnök - egy olyan "republikánus platform" feliratú farakáson ül, amelyben egy fekete férfi rejtőzik. Mindeközben egy népszerű republikánus publicista azt fejtegeti a "Fiatal Amerika" nevet viselő járókelőnek, hogy a párt egyáltalán nem akar küzdeni a rabszolgaság ellen. (Valójában kiálltak a rabszolgaság eltörlése mellett, de a kampányban ezt igyekeztek minél kevesebbet említeni, nehogy elriasszák a fehér szavazókat.) A járókelő azonban észreveszi, hogy "nigger van a farakásban".

A tizenkilencedik század végére a nigger szó egyre vállalhatatlanabbá vált – azon el lehet vitatkozni, hogy a szó jelentése változott-e meg, vagy a politikai környezet. A nigger = rabszolga képzettársítás mindenesetre a mai napig olyan erősen él az amerikai köztudatban, hogy amikor a közelmúltban egy kis kiadó megjelentetett Mark Twain Huckleberry Finnjéből egy cenzúrázott kiadást, a nemkívánatos szót egyszerűen a ’rabszolga’ jelentésű slave-re cserélték. Nem biztos, hogy jó döntés volt: több fekete értelmiségi is hangosan kikelt a változtatások ellen, mondván, a fehérek szebbnek akarják feltüntetni a közös múltat, mint amilyen ténylegesen volt. A blogoszférában heves vita dúlt, és többen azt is kiemelték, hogy nekik mint fekete gyerekeknek nagyon rosszul esett, amikor egy kötelező olvasmányban folyamatosan őket becsmérlő szavakkal szembesültek, ráadásul a fehér osztálytársaik elröhögték az egészet. (Valószínűleg egyszerűbb lenne, ha rasszizmus témában valamilyen modernebb regényt olvastatnának az iskolákban, de nem csak Magyarországon szokás rég elavult kötelezőkkel gyötörni a diákokat...)

A tizenkilencedik-huszadik század fordulóján mindenesetre egy újabb megnevezés kezdett el terjedni Amerikában, de erre már csak a következő részben fogunk kitérni!

További olvasnivaló

Leo Africanus

Sweet, J. H.: The Atlantic Context of Racial Slavery: Spanish and Portuguese Influences on Racial Slavery in British North

America, 1492-1629.