A napbarnított kannibál esete

A világsajtó még sokáig fogja ünnepelni Barack Obama amerikai elnökké választását, és sokan taglalják majd ennek jelentőségét. Obamával kapcsolatban természetesen az az egyik legkülönlegesebb dolog, hogy nem fehér. A rasszizmus létezése társadalmi tény: három vezető lengyel politikust – köztük a külügyminiszter Radoslaw Sikorskit is – rajtakapták, hogy kannibálos viccet mesélnek Obamáról, és valószínűleg Berlusconi olasz kormányfő is tényleg humorosnak gondolta, amikor Obamát „napbarnítottnak" nevezte. A rasszizmus látszólag olyan felfogás, amelyet egyénenként racionálisan elutasíthatunk vagy felkarolhatunk, de talán kevésbé ismert, hogy egy önkéntelen nyelvi oldala is van.

Obama: fekete, sötét vagy színes bőrű?
(Forrás: Michael Reynolds/EPA)

Nyelv és rasszizmus

Ha igaz, hogy a nyelv bizonyos értelemben eredendően hajlamos a rasszizmusra, akkor az emberi tudatlanságon és rosszindulaton kívül egy magasabb szintű akadállyal is szembe kell nézniük azoknak, akik a rasszizmus enyhítésén, esetleg megszüntetésén fáradoznak. A címben szereplő kérdés természetesen csak vitaindító jellegű. Ami az első részét illeti: az angol nyelvben a nigger, illetve a negro szó annyira terhelt a rabszolgatartás történelmi hagyatékával, hogy használata teljeséggel kizárt; csak afroamerikaiak használják időnként maguk között egyfajta szarkazmussal, mintegy történelmi egybetartozásuk kifejezésére. Bár hasonló történeti-kulturális háttér a magyar nyelvvel kapcsolatban nem létezik (noha a roma lakossággal kapcsolatos közbeszéd felvet hasonló kérdéseket – a szerk.), az angol nyelv univerzalitása miatt nekünk is kerülnünk illik a néger kifejezést.

Barack Obamát már a neve is hátrányos helyzetbe hozza: egzotikus, arabos hangzása és származása sokakból automatikusan negatív reakciót vált ki. Amire itt szeretnénk választ találni, hogy lehet-e a bőr színének, egy egyszerű színnek, olyan nyelvi vonzata, ami szociális szempontból bárkit is hátrányos helyzetbe hozhat. Már a téma felületes átgondolása után is úgy tűnik, hogy az európai nyelvekben a fekete és a sötét szónak eleve negatív metaforikus jelentése van. A cikk a továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – az angol, és kisebb mértékben a magyar nyelvre koncentrál. A nagy értelmező szótárak a szavakat környezetükben mutatják meg, és már ebből a szókapcsolat-gyűjteményből lehet következtetni egy-egy szó metaforikus jelentéskörére.

Baljós árnyak

Az első tény, ami bármely közismert és megfelelően részletes angol értelmező szótár idevágó szócikkének vizsgálata során szembetűnik, hogy a black ('fekete') és a dark ('sötét') egymásnak erős szinonimái, főleg a colored ('színes, színes bőrű') kifejezéshez képest. (Vizsgálatunk során az angol The Concise Oxford Dictionary hatodik kiadását és az amerikai Merriam-Webster's Dictionary internetes változatát használtuk.)

A fekete szó jelentése és használata három fogalom köré csoportosul:

I. piszkos, koszos,

II. fenyegető, haragos,

III. halálos.

A legtöbb szókapcsolat, amelyben a black szó szerepel, a magyar nyelvben sem ismeretlen, és az európai dualista felfogás szerint egyértelműen rosszat jelent:

fekete mágia, feketepiac, fekete nap (tragédia, gazdasági válság, bankcsőd, terrorizmus stb.), feketelista, fekete halál (pestis), fekete bárány, fekete özvegy, fekete lyuk (angolul magánzárkát is jelent), fekete mise; továbbá blackmail ('zsarolás'), Black Maria ('rabszállító autó') vagy black eye ('monokli').

Talán csak a feketekávé szókapcsolatnak nincs önmagában negatív jelentése, de méregerős, mint tudjuk. És ha ez nem lenne elég, a fekete a gyász színe is a legtöbb európai országban.

A sötét szó sem szerepel sokkal jobban, fogalmi körei hasonlóan lehangolók:

I. szomorú, borús, komor,

II. gonosz, baljóslatú, bűnös,

III. homályos, kifürkészhetetlen,

IV. tájékozatlansággal, tudatlansággal kapcsolatos.

Talán egy fokkal árnyaltabb, mint a fekete; az elénk táruló kép nem annyira megsemmisítő. A szókapcsolatok is inkább a melankolikus vagy a szánalmas jelentéskör felé hajlanak:

sötét felhők, sötét gondolatok, sötét oldal, sötét szándék, a sötétség hercege (a Sátán), sötét középkor; továbbá dark horse ('ismeretlen képességű vetélytárs').

Itt ugyan nincs rá lehetőség, hogy érdemben megtárgyaljuk, de az amerikai költészetben, prózában és a hétköznapi nyelvben is hasonló metaforikus jelentések figyelhetők meg. Levonhatjuk a következtetést, hogy

a FEKETE > ROSSZ és a SÖTÉT > ROSSZ

markáns és alapvető konceptuális metaforák az amerikai és az angolszász kultúrában. Következésképpen a sötétség és a feketeség fogalmai általában és eredendően félelmet, idegenkedést, ellenszenvet és elutasítást váltanak ki.

Érett gyümölcs, erotika, Obama

Röviden és a tudományosság igénye nélkül is eltűnődhetünk arról, hogy mindez miért és hogyan alakult, alakulhatott így. Az emberi civilizáció kialakulásának legnagyobb részében a sötétséggel járó csökkent látási lehetőségek komolyan korlátozták a külső világról a legtöbb információt szolgáló érzékszervünket, a szemünket. Környezetünk értelmezése és a benne történő tájékozódás során ugyanis erősen a látásunkra hagyatkozunk. A csökkent látási viszonyok jelentősen rontják annak az esélyét, hogy eseményeket és veszélyeket előre lássunk. Ezáltal túlélési esélyeink is romlanak, mivel a sötétség többnyire veszélyt jelent. Ez ma sincs másképp, sokunknak van különböző mértékű sötétségfélelme. Nem meglepő, hogy az éjszaka a sötétség egyik metaforája és fordítva, a sötétség az éjszaka metonímiája.

Bárhogy alakult is ki, a „fekete/sötét > rossz" fogalmi kapcsolat erős és ellenálló. A konceptuális metaforák általában bizonyos rugalmasságot mutatnak, idővel képesek változni.

Az afroamerikai kultúra vezetői és művészei is próbálták megváltoztatni a fenti fogalmi összefonódást. A 19. századi régi blues-szövegekben még egyáltalán nincsenek ellenpéldák a sötét-rossz kapcsolatra, de a 20-as évek Harlem Renaissance költői ezen már tudatosan próbáltak módosítani. Verseikben a black és a dark új, pozitív töltésű szókapcsolatokban jelennek meg. A sötétséget például az erotikával és a gyümölcs érettségével próbálták asszociálni. Műveik ebből a szempontból jelentősen eltérnek a fehér költők verseitől, de a kezdeményezés az azóta eltelt 80 év alatt sem fejtett ki akkora hatást, hogy az alapvető metaforikus kapcsolat megváltozott volna.

A címben szereplő kérdésre visszatérve tehát a fekete és a sötét bőrű kifejezés is önkéntelen negatív nyelvi konnotációkat rejt magában, amitől csak pár lépés a tudatalatti negatív megkülönböztetés. A színes bőrű szókapcsolat kifejezett előrelépés az előzőekhez képest, és nincs automatikusan rossz metaforikus vonzata sem, de továbbra is a bőrszín szerinti megkülönböztetésnél marad. A legpedánsabbaknak tehát a lehetőségekhez képest a legsemlegesebb afroamerikai kifejezés használatát javasoljuk. Jobb lenne, ha szóba sem kerülne egy amerikai elnök, Barack Obama származása, de sajnos még van örülnivaló abban, hogy az Egyesült Államok afroamerikai elnököt választott.