Mint azt korábban megírtuk, a negro és a nigger szavak Amerikában a 19. század végére egyre vállalhatatlanabbá váltak. De ezek mellett létezett egy egészen más kifejezés is: a magyarra körülbelül ’színes’-ként fordítható colored. Ezt elsősorban feketékre vagy esetleg még indiánokra használták, más színesbőrű csoportokra – például ázsiai bevándorlókra – csak igen ritkán.

„Színesbőrű-váróterem” – amerikai buszállomás 1943-ban
(Forrás: Wikimedia Commons)

Csak külön harcolhattak

A colored kifejezés első írásos említései a tizenkilencedik században tűnnek fel. A negro, sőt a nigger helyett egyre inkább ez lett az állami hatóságok által előnyben részesített elnevezés. A fogalom eleinte a hadseregben nyert tért: először az amerikai polgárháború során jöttek létre az északi oldalon colored alakulatok, majd a szövetségi hadseregben is létrehoztak hasonló szegregált egységeket. Ezeket a javarészt fehér tisztek által vezetett alakulatokat az indiánok ellen is bevetették, akik bölénykatonáknak (buffalo soldiers) nevezték a fekete harcosokat – az elnevezés pontos eredete már nem rekonstruálható, a népi etimológiák szerint a fekete emberek bölénygyapjúra hasonlító hajára, illetve a harcosok bölényre emlékeztető elszántságára, szívósságára utal.

A 25. színesbőrű gyalogsági ezred 1890-ben
(Forrás: Wikimedia Commons)

A hadseregben csak a második világháború után szűnt meg a bőrszín szerinti elkülönítés: ekkor több colored alakulatot feloszlattak, mások vegyes legénységgel máig léteznek. Más területeken tovább fennállt az intézményesített szegregáció, a tömegközlekedésben például még az ötvenes évek második felében is sok helyen léteztek színesbőrű ülőhelyek és várótermek. Montgomeryben egy fekete nő, Rosa Parks nem volt hajlandó a buszon a színesbőrű helyre ülni, ezért letartóztatták és megbüntették. Az ügy nagy port kavart fel, és sikeres bojkotthoz vezetett: az utazóközönség háromnegyedét kitévő fekete lakosság nem szállt fel a járművekre, a busztársaság pedig hatalmas veszteséget halmozott fel. Végül 1956-ban betiltották az elkülönítést.

Az eredeti feljelentés. „Egy színesbőrű nő a busz fehér szakaszában ült, és nem volt hajlandó hátrébb ülni.”
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az indiánokat néhol a színesbőrűekhez sorolták, néhol pedig nem; az előbbi volt a gyakoribb. Az indiánok ahogy csak tehették, küzdöttek a színesbőrű besorolás ellen, mert ez az élet szinte minden területén hátrányt jelentett.

A jelentős cseroki indián lakossággal rendelkező Robeson megyében az indiánokat a fehérektől és a színesektől (azaz a feketéktől) egyaránt elkülönítették: háromféle iskola volt, háromféle nyilvános ivókút, sőt a fehér polgármester a vasútállomáson is három várótermet akart építtetni, de leszóltak neki fentről, hogy ne költekezzen ennyire.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kiment a divatból

A colored Amerikában jelenleg hasonló szerepet tölt be, mint Magyarországon az izraelita. Kimondottan szitokszóként nem igazán alkalmazható, nem mondják például azt, hogy „te mocskos színes” – erre a célra a niggert használják inkább. De a szó igencsak elavult és rossz emlékű, így mára már legfeljebb történelmi elnevezésekben szerepel.

A zsidókat ekkoriban ritkán tartották színesbőrűnek, habár a fehér lincseléseknek olykor ők is áldozatául estek. Ők inkább azért álltak a polgárjogi mozgalmak mellé, mert a fekete lakosság elnyomása arra emlékeztette őket, amit Európában a saját bőrükön tapasztaltak.

A leghíresebb szervezet, aminek a nevében a mai napig ott a colored szó, a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP), azaz a Nemzeti Társaság a Színesbőrű Emberek Előrejutásáért. A NAACP-t 1909-ben alapították amerikai feketék és zsidók arra a célra, hogy védje a fekete lakosság jogait. A fentebb említett Rosa Parks is a helyi NAACP titkára volt Montgomeryben. A NAACP tevékenysége szerteágazó: a kimondottan jogi jellegű segítség mellett ösztöndíjakat is biztosít, lobbizik a törvényhozásban, egészségügyi programokat támogat, sőt legújabban arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás a színesbőrű embereket jobban sújtja.

Külön ivókút színesbőrűeknek. Ma emlékkő áll a helyén.
(Forrás: Wikimedia Commons)

Dél-Afrikában máshogy van

Mára a colored szó a legtöbb angol nyelvű országban hasonlóan negatív jelentéstartalmúvá vált, mint Amerikában. Ez alól kivételt képeznek egyes dél-afrikai államok: a Dél-Afrikai Köztársaság, Namíbia, Zimbabwe, Botswana és Szváziföld. Ezekben az országokban az embereket három nagy csoportba osztják: fehérek, feketék és színesek (= brit helyesírással coloured). Azokat sorolják be a színesek közé, akiknek a felmenői között fehér és fekete emberek egyaránt találhatóak; ez az elnevezés maga nem sértő.

Az vidékenként változó, hogy a színesek pontosan milyen etnikai összetételűek: például Dél-Afrika keleti partvidékén elsősorban brit és zulu származásúak, a szintén Dél-Afrikában található Griquaföldön pedig khoiszan („busman”) és búr felmenőkkel rendelkeznek. A történelem során a színesekre gyakran mind a feketéktől, mind a fehérektől eltérő előírások vonatkoztak, például a Dél-Afrikai Köztársaságban az 1950-es években – a feketéktől eltérően – szavazhattak, de csak fehér képviselőkre.

„Coloured” nagycsalád a Dél-Afrikai Köztársaságból
(Forrás: Wikimedia Commons)

Színes jövő

A colored helyett újabban terjedőben van a person (többes számban people vagy persons) of color megnevezés, gyakran PoC-ként rövidítik. A PoC kifejezés nem pejoratív és önmegnevezésként is gyakran használatos. Mindenki lehet PoC, aki nem fehér; a colored szóval ellentétben ezt a kifejezést nem csak feketékre használják. Gondolnánk, hogy akkor egyszerűen a non-white, azaz ’nem fehér’ szóösszetételt is lehetne használni. Igen ám, csakhogy a person of color pozitívabb csengésű, nem a tagadásra épül, hanem alternatívát is felmutat. Így annak ellenére, hogy továbbra is a fehér az alapértelmezés, és aki nem fehér, az színes, mégis egyre többen használják a PoC kifejezést akár önmegnevezésként is. Kérdésünkre beszélők úgy magyarázták, hogy ez összefogja a különböző etnikai csoportokat, amelyeknek gyakran közösek az érdekeik. Ráadásul a világ bármely részén élő nem fehér emberek lehetnek persons of color. Habár a tekintetben ingadozást találtunk az amerikai beszélők között, hogy az Egyesült Államokon kívül pontosan ki is lehet person of color: például az arabok van, aki szerint ide számítanak, mások szerint nem.

Líbiai lázadók. Mennyire színesek?
(Forrás: Wikimedia Commons / Voice of America)

Az elmúlt évben épp ezek miatt az ingadozások miatt született meg az interneten a szintén a színekre utaló chromatic person/people, azaz ’kromatikus személy/ek’ elnevezés. Ide be lehet sorolni azokat az embereket is, akikkel kapcsolatban nehéz azt mondani, hogy színesbőrűek lennének, de az amerikai fehér többséghez sem tartoznak. Ez a kifejezés egyre terjedőben van, de még nem sok helyen használják, az interneten kívül pedig gyakorlatilag ismeretlen; meglátjuk, mennyire fog bevetté válni.

Bob Marley klasszikus slágere a bölénykatonákról

További olvasnivaló

Hátrányos megkülönböztetés Észak-Karolinában (az indiánokról, angolul)

Rosa Parks élete dióhéjban (videó, angolul)