-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn hamarosan cenzúrázott verzióban jelenik meg az Egyesült Államokban: a rasszistának minősülő "nigger" szót rabszolgára (slave) cserélik, és más, kisebb változtatásokat is eszközölnek.
A sok tudósításban csak n-szónak nevezett, vagy le sem írt kifejezés a Huckleberry Finn-ben 219-szer, a Tom Sawyer kalandjai című regényben pedig négyszer fordul elő. A várhatóan februárban megjelenő dupla kiadásban mindannyiszor a rabszolga szó szerepel majd helyette.
„Hatalmas kár, hogy egyetlen szó akadályt képezhet egy csodálatos olvasmányélmény és számos olvasó között" – fogalmazott Alan Gribben, a Montgomery-i Auburn Egyetem angolprofesszora, az új kiadás ötletgazdája és szerkesztője.
A cenzúrázást természetesen sok bírálat éri. Egyesek Twain egy 1888-as levelére hivatkoznak, amelyben az író kifejti, hogy a helyes és a majdnem helyes szó között akkora a különbség, mint a szentjánosbogár és a villámlás (angolul lightning bug és lightning) között. Gribben érvelése szerint ugyanakkor a sértő szó miatt fennáll a veszély, hogy a regények azoknak az irodalmi klasszikusoknak a listájára kerülnek, amelyeket Twain humorosan úgy jellemzett: azok a könyvek, „amelyeket az emberek dicsérnek és nem olvasnak".
A Twain-szakértő Gribben elmondása szerint gyalázkodó e-mailek özönét kapta az elmúlt időszakban, ezzel azzal vádolják, hogy megszentségteleníti az irodalmi műveket. Nézete szerint ez önmagában bizonyítja, hogy az emberek kényelmetlenül érzik magukat a szó miatt. „Nem egy levélben említik a kifejezést. Valósággal táncolnak körülötte" – jegyezte meg.
A XIX. századi amerikai író egy másik szakértője, Stephen Railton, a Virginiai Egyetem professzora szerint Gribben tiszteletreméltó tudós, de az új szövegverzió „szörnyű ötlet". Railton szerint a regény nyelvezete Amerika múltját tükrözi, a cenzúrázott változat így nem hű ahhoz a korhoz, amelyben Twain írt. A kutató szerkesztésében egy változatlan szövegű verzió jelenik meg idén, amely külön magyarázó összefüggésekkel segíti, hogy az iskolai feldolgozás során körüljárhassák a rasszizmus és a rabszolgatartás kérdéseit. „Ha nem tudjuk ezt megtenni a tanteremben, akkor sehol sem tudjuk" – hangsúlyozta a tudós.
Mint a 69 éves Alan Gribben kifejtette, élete nagy részében maga is ellenezte volna a szöveg megváltoztatását, egy ideje azonban elkezdte a rabszolga szót használni a nyilvános felolvasásokon, és azt találta, hogy a közönség így elfogadóbb volt. Elmondása szerint később középiskolai tanárok panaszkodtak neki arról, hogy már nem tudják olvasmányként kijelölni a két regényt, és győzte meg végleg a módosított verzió szükségességéről. „Szeretnék választási lehetőséget biztosítani a tanároknak és mindenki másnak, aki kényelmetlenül érzi magát a 219-szer előforduló szó miatt" – hangsúlyozta.
Gribben a nigger szó száműzése mellett más, kisebb változtatásokat is tett a regényekben, így például a Tom Sawyer kalandjai gonosztevőjét „Injun Joe"-ról „Indian Joe"-ra nevezte át.
Az 1885-ben publikált Huckleberry Finn a negyedik leginkább betiltott könyvnek számít az amerikai iskolákban Herbert N. Foerstal Banned in the U.S.A. (Betiltva az Egyesült Államokban) című munkája alapján.