@El Vaquero: „hallottam, azt, hogy »koszló«. Mondom, mi az anyád van?” Az van, hogy nem olvasol elég nyestet. www.nyest.hu/hirek/etvagygerjesztoen-hangzik-a-koszlo-megkostolna

@El Vaquero: "igen, vauchert írnak, amit aztán a magyar ember vócsernek olvas ki"

nagyon helyesen, hiszen ez így van magyarul, hogy hogy ejtik angolul, az teljesen irreleváns. ahogy már korábban leszögeztük, a kiejtés évtizedek óta adott, ingadozás csak az írásmódban van

Ez a row food feliratos tábla nagyot üt. Nem csak a betűzési hibákról van szó, de az írásjelek nem tapadnak, vegyesen kisbetű, nagybetű, szókezdő nagybetű, aláhúzott, vastagított, 3 felkiáltójel, 5 felkiáltójel, triplavé, dupla ly, dupla szóköz, minden van benne, mi szem-szájnak ingere. Egyébként is süt róla az igényesség, szabatos, lényegre törő megfogalmazás, szép lamináltság. Mondom én, hogy smitpali feliratkészítőnek állt.

@unikornis: igen, vauchert írnak, amit aztán a magyar ember vócsernek olvas ki. Egyébként ha most eltekintünk a szokásos -er er-nek ejtésétől (dömper, szájder, ízirájder), a vó- azért nagyon súlyos hiba, nem csak egyszerűen a magyar hangrendszer szerinti egyszerűsítés, mert éppen az au betűkombináció az angol szavak egy részében /ɔː/ fonémára utal (főként r előtt, dinosaur, aura, de nem csak az előtt, pl. austere, haunt), és így az angol fonémarendszer összekeverése. Ha vuecsernek hívnánk, az épp olyan rossz lenne, de legalább kevésbé lenne félrevezető, ue-s ejtésű fonéma nincs az angolban, vagy ha tegyük fel lenne, akkor legalább az au betűkapcsolat nem jelöli soha. A magyar hangrendszerbe illeszkedne a va.u.csör is. Gondolom utóbbitól a magyar ember azért idegenkedne, mert nem akarja, hogy kutyaőrnek gondolják. Kicsit hasonlít az eset a thing-re, ennél sok ember azért nem is próbálkozik az f-es ejtéssel, hogy nehogy szellentés legyen belőle, míg a Tony-nál a tónis ejtés parasztos becézésnek tűnik, így mindenképp toni lesz belőle.

Egyik mostani kedvencem, angliai magyartól hallottam, azt, hogy "koszló". Mondom, mi az anyád van? Azt hittem, hogy ez valami szláv vagy ősi népi étel, esetleg, mikor a kosz foltja lovat formáz. Mondogatja nekem, hogy koszló, majonézes káposztasaláta. Mikor rájöttem, hogy coleslaw-ra gondol a baromja, majdnem elküldtem melegebb éghajlata. Az első l-t, mivel sötét, vokalizálják a dél-britek, így hallja helyben l nélkül, hosszú ó-s hang után törlődik az egyébként is o-ként vokalizált l, vagy beleolvad, így az all-ból ~ól helyett ~ó lesz, a rolls-ból ~rólz helyett ~róz (?rose), a cole-ből ~khól helyett ~khó , így lesz a coleslaw khó-szló. Igen ám, de mivel magyarosan újraszótagolja a szót a szerencsétlenje, kósz-ló, ezért a zárt szótagbeli rövidülés és a magyar fonotaktika miatt kosz-ló lesz nekik belőle. Hasonlóképpen járt el az egyik román is, a coachway rendszeresen kocsvé volt nála, bár azt legalább lehetett érteni, hogy mit akar jelenteni. Ennek a másik jelenségnek meg az a tanulsága, hogy sok magyaros félreejtés nem is csak magyar valójában, hanem nemzetközi. Állítólag az afrikaiak is a Jack Danielst dzséjdí helyett dzsídí-nek mondják röviden (jó, ezt mesélte olyan, aki rosszul is hallhatja, de ezek szerint a JVC nem csak nekünk problémás), meg lengyeltől hallottam már krisztiáno ronaldót. Megnyugtató, hogy sok hülyeség nem hungarikum.

@LvT: "Bakos már <vócser> alakban írta az Idegen szavak és kifejezések szótárának 1989-es kiadásában (lehet, hogy korábban is, de nekem ez a legrégebbi példányom)."

simán lehet, hogy a bakosban akár már korábban is így szerepelt, de - ugyan már nem vagyok képben - nekem az a benyomásom, hogy az utazási irodák még ma is inkább vouchert írnak

@Irgun Baklav: @Lobra: Mellékszál, de pont akkor váltott az UEFA az Európai Nemzetek Kupája (ENC) elnevezésről Európa-bajnokságra (European Championship), amikor 1968-ban bevezették a csoportkört - vagyis a névváltozást tényleges formátumváltozás is indokolta (legalábbis részben).

@Irgun Baklav: Pontos. Talán még valamit: nagyjából minden csapatsportágban ugyanilyen, vegyes lebonyolítás van a selejtezők után, és ugyanilyen joggal tekintheti magát bajnoknak az a csapat, amely elnyeri az ilyen vagy olyan (nevű) kupát. Amikor is a himnusz előtt gyakran a Queen-től a "We Are The Champions"-t játsszák vagy éneklik el.

@Lobra: Örülj, hogy nem Képlet-1 lett belőle :P ;)

@nadivereb: Sőt igazából mikor a vócsert beváltod, akkor meg egyből karszalagot kapsz, amit ugye mint olyat megint nem jegynek hívnak, hanem leginkább karszalagnak. Szóval a jegy itt egy színtisztán virtuális fogalomként funkcionál :)

@Lobra: E tekintetben szerintem Európa a hunyó, mert a többi kontinenstorna azért jellemzően szintén inkább kupa, mint bajnokság, pl. -Afrikai Nemzetek Kupája (Africa Cup of Nations)

-Óceániai Nemzetek Kupája (OFC Nations Cup)

-Ázsia-kupa (AFC Asian Cup)

-CONCACAF Gold Cup

És amint a lenti idézetből is látszik, Európában is az első (még tényleg tisztán kupa-formátumú) sorozat akkori hivatalos neve Európai Nemzetek Kupája volt. Mindenesetre a vegyes lebonyolítási rendszer miatt igazából majdnem mindegy, hogy hogy hívják.

Egy időben amúgy az európai futballklubok vetélkedései mind kupák voltak, és szerintem ezek közül a bajnokcsapatoké (European Champion Clubs' Cup) rövid neve volt European Cup. Ez amúgy időben jóval megelőzte az Európa-bajnokságokat, és gondolom ettől kellett megkülönböztetni a nemzetek kontinenstornáját.

@Irgun Baklav: Köszönöm a kiegészítést, korrekt. A fényében azonban még feltűnőbb, hogy a világszervezet kupának, a kontinentális pedig bajnokságnak nevezi hivatalosan a két, alapjában azonos módon lebonyolított sorozatot. És akkor jöjjön még ide (a többiről egyelőre nem beszélve) a szintén alapvetően azonos kiírással zajló Copa America...

@Lobra: Speciel az az Európa-bajnokság dolog nem ennyire egyszerű, ahogy ezt te beállított.

Az általánosan elterjedt rövid neve (márkaneve) valóban UEFA EURO 2016 volt, de még az UEFA is, amikor az Európa-bajnokságoKról általában beszél, akkor nem az (angolul amúgy is furán hangzó) "EUROs", hanem az "European (Football) Championship(s)" kifejezést használja:

"Contested every four years, the UEFA European Championship has been showcasing the continent's top talent since its inception as the UEFA European Nations Cup in 1960. It consists of a qualifying competition, play-offs and a final tournament." www.uefa.com/uefaeuro/about-euro/format/index.html

És lásd még a hivatalos szabályzatot is:

"Regulations of the

UEFA European Football Championship"

www.uefa.org/MultimediaFiles/Download/Re...2039281_DOWNLOAD.pdf

@Lobra: Az előbbihez hasonló megfontolás miatt a Champions League és a(z) Europa League sem szabatos megnevezés, mert mindkettő szintén vegyes rendszerű, azzal az eltéréssel, hogy a döntő kivételével mindkettőben visszavágók is vannak. Ezeknek a "fordítását" viszont elegánsan megoldottuk...

Egy (na jó, másfél) megjegyzés a focis témához: amit mi "labdarúgó világbajnokság" néven szoktunk meg, annak a nemzetközi neve FIFA World Cup (hozzátehetik még az aktuális évet), és aminek a neve nálunk most "labdarúgó Európa-bajnokság" volt, annak meg - bizonyság rá az összes nemzetközi plakát - egyszerűen UEFA EURO 2016. Ha szigorúan nézzük, akkor ezek vegyes rendszerű tornák: első szakaszuk fél-bajnoki lebonyolítású, mert nincsenek visszavágók, a második szakaszuk meg fél-kupa rendszerű, ugyanazért. Konklúzió: a -bajnokság, -bajnok szóhasználat nem hibáztatható.

Arra viszont semmiféle mentség nincs (szerintem), hogy a világszerte egységesen (de legalábbis helyesen lefordítva) használt Formula-1 rendezvénysorozatból nálunk Forma-1 lett.

@aphelion: Jó, ilyen idegen szavakban lehet "áu", ha nem lesz belőle inkább pl. [ökánt] (na persze nem angolul, hanem magyarul). Mindenesetre a [váucsör] már a [lísz] (> [lízing]) sorsára jutott, ebből egyhamar nem lesz visszaút.