-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kérdésre válaszolva házi szakértőnk most olyan szerkezetekről mesél, melyek más, hasonló szerkezeteknek „ágyaznak meg”. Arra látunk példát, hogyan terjedhetnek el olyan formák, melyek nem felelnek meg az adott nyelv általános vonásainak.
„Blogolvasó” újabb kérdést tett fel, ezúttal egy érdekes, bár talán periférikusnak, mellékesnek tekinthető jelenséggel kapcsolatban.
Egyes sorozatokban, amelyek nem összefüggő történetet képeznek (tulajdonképpen csak variációk egy témára), és elsősorban mozifilmek esetén, az egyes részeket az azonos cím utáni tőszámnevekkel különböztetik meg egymástól. Pl. Hegylakó 3 (kiejtve: három). Talán nem tévedek, ha ezt az angol nyelvű címekből való türkörfordításnak érzem. Az angol nyelvben persze máshol is találkozunk ezzel a jelenséggel, hogy a sorszámnevet a főnév utáni tőszámnévvel fejezik ki, pl. szerintem gyakoribb angolul a World War Two (világháború kettő), mint a Second World War (második világháború). A jelenség maga a filmcímek esetén ugyan nem zavaró, olyan értelemben, hogy nem érthető félre, hiszen mindenki tudja, miről van szó. Csak arra lennék kíváncsi, hogy ez a kifejezésmód vajon beleillik-e a magyar nyelv rendszerébe, azaz, hogy a főnév utáni tőszámnévvel fejezzük ki a sorszámot. Nem tudom, hogy ez nyelvészetileg mennyire helyes, de rövidebb módszert nem ismerek és nem is hallottam a megkülönböztetésre. Az emberek nem mondják azt, hogy Rambo, a negyedik rész, a Negyedik Rambo pedig elég szokatlanul csengene, hiszen jelenleg a Rambo négy a közhasználatú. Szabadna azt is megtudnom, hogy ez a jelenség mikor bukkant fel és tényleg angol hatásra keletkezett?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kezdjük egy helyreigazítással: egy internetes kereső szerint a World War Two (WWII stb.) csak kb. 8.6 milliószor fordul elő a neten, míg a Second World War mintegy 37 milliószor, tehát az esetek 80 %-ában inkább az utóbbit használják. (Érdekes, hogy az első világháború angol megnevezésében még jobban eltolódik az arány a First World War irányába, az esetek 90 %-ában ezt a szórendet használják.) Az angolban, akárcsak a magyarban, a módosítók és a determinánsok (pl. névelők, mennyiségjelölők) a névszói szerkezet elején, nem pedig a végén foglalnak helyet. Ezért az angol nyelv rendszeréből is kilóg a World War Two típusú szerkezet, és csak azokra az esetekre korlátozódik, amelyeket Blogolvasó is említ (és még néhányra).
Az angolban (és a németben) nagyon speciális esetekben korábban is létezett olyan szerkezet, amelyben a sorszámnevet úgy fejezték ki, hogy egy névszói szerkezet végére helyeztek egy tőszámnevet. De ez igen elszigetelt eset volt: a number one, number two (illetve Nummer ein, Nummer zwei stb.) szerkezetre gondolok. Ez nagyon régi, szokásos (talán latinoskodó) kifejezési módja annak, amit újabban egyszerűen a cím után tett tőszámnévvel fejeznek ki. Például hagyományosan így jelölik egy szerző azonos műfajú műveinek darabjait: angolul Symphony No. 5, németül Symphonie Nr. 5.
Hasonló furcsaság a magyarban is a Hegylakó 3 típusú cím. Elképzelhető, hogy újabb keletű is ez a szerkezet, mint az angolban. (A két világháború megnevezésének fent említett eltérő viselkedéséből arra következtetek, hogy az angolban is újításnak számít.) De nem biztos, hogy angol hatást kell mögötte sejtenünk, sokszor előfordul, hogy egymástól függetlenül változó nyelvek ugyanazt az eszközt választják valaminek a kifejezésére. Végülis mi mást tehettünk volna, mint hogy a Rambo 4-féle szerkezeteket használjuk? Maga Blogolvasó is rámutat, hogy legfeljebb a Rambo: A negyedik rész lehetne a versenytársa (mivel a Hegylakó No. 4 magyarul nem használatos), de az egy kicsit körülményes (ez voltaképpen azt jelentené, hogy alcímként kezeljük a széria sorszámát).
Találunk néhány „precedenst” is, olyan hasonló szerkezeteket, amelyek motiválhatták azt, hogy kínunkban ehhez a szokatlan szerkezettípushoz folyamodjunk. Például egy üzlettípus neve után szerepelhet a tulajdonos neve vagy más módosítója (a Fotó Háber egy 1963-as film címe), vagy egy márkanév után következhet a termék fajtájának fantázianeve (pl. Opel Kadett, Škoda Felicia). Ezek idegen mintára terjedtek el a magyarban, és ma már magyar márkákkal is képezhetők ilyenek: Opel Csepel. Bár ezeknek a szerkezeteknek igen szűk az alkalmazási körük, szinte „megágyaznak” a hasonló új alkotásoknak.
Hasonló a helyzet a számnevek használatával is. A sorszámnév helyett a névszó után rakott tőszámnév használata általános például a matematikában (és emiatt a fizikában, logikában stb.), azoknak a kifejezéseknek a kiolvasásakor, amelyekben alsó indexben szerepel a sorszám: x1, x2 stb., kiejtve: iksz egy, iksz kettő stb.
Arra megfelelő korpuszok hiányában nem tudok válaszolni, hogy pontosan mikor terjedt el az a fajtája ezeknek a szerkezeteknek, amelyekről Blogolvasó beszél. De talán nincs is különösebb jelentősége, maga a jelenség érdekesebb. Tehát az, hogy egyes nagyon szűk körben alkalmazott szerkezetek ellentmondhatnak a nyelv általános vonásainak (itt a sorszámnév vagy más módosító a szerkezetnek nem az elején, hanem a végén áll), és az, hogy ha valamilyen okból (idegen hatás, íráskép stb.) az ilyen eszközt az eseteknek egy szűk körében használni kezdik, az „meg tud ágyazni” annak, hogy a nyelvhasználók más megoldandó helyzetekben is ugyanahhoz az eszközhöz nyúljanak.