@Fejes László (nyest.hu): Ez csak azért van így, mert nálunk a Corsák részhalmazai az Opeleknek; de ha lenne három másik autómárkának Corsa típusa, akkor teljesen elképzelhető lenne a másik kérdés is.

Ilyen szempontból tényleg névként viselkedik, annak analógiájára, hogy "Melyik Kovács? A Laci." / "Melyik Laci? A Kovács."

Egyébként tekinthetjük úgy is, hogy mind az Opel, mind a Corsa jelzője az elhagyott autó szónak, vagy pl. a nem elhagyott kombinak, és ebben az esetben is mindkét kérdés él.

@gligeti: Ne feledd, hogy az angolt azért eléggé erős újlatin hatás érte, elképzelhető, hogy annak tudható be.

angolul ez azért ölég gyakori, square one, ground zero, English 101, Elisabeth the Second, Alexander the Great, Windows 8, plan B, Operation Paperclip, Route 66, take 5, így hirtelen ezek jutnak eszembe.

Szerintem az is lehet, hogy a számneveknek ez a használata a magyarban szovjet-amerikai hatásra terjedt el a 60-as, 70-es években, a műholdak és űrhajók számozásának mintájára.

@Grant kapitány: "Van azért még néhány ilyen, pl. "day one" 54 millió találat,"

Persze, kicsit túloztam, amikor azt írtam, hogy az angolban is újdonság. Valójában elég sok ilyen van az angolban, csak erre nem akartam kitérni. Például "Chapter 5".

@ovninauta: "Én arra gyanakszom, hogy ez a kifejezésmód az olyan szerkezetekből rövidülhetett, mint "Rambó, 4. rész" > "Rambo, 4." > "Rambo 4", így nem is kell idegen nyelv hatását feltételezni."

Hümm. Az a baj, hogy a "Rambó, 4. rész"-féle kifejezések nincsenek adatolva. Azt, hogy valami valamiből ered, adatolással kell igazolni. És ezek a kifejezések nem a távoli múltból származnak, amikorról tényleg nehéz adatokhoz jutni. Szóval ilyen rövidülést nincs okunk feltételezni.

Azt már én is akartam írni, hogy szerintem a neveknek ehhez semmi közük. A névhasználat egyszerűen egyezmény és megszokás kérdése, eredetileg nem is létezett keresztnév és vezetéknév, csak egy név volt (és vannak népek, ahol ez máig így van). A mai rendszer gondolom az ősi "X fia/lánya Y-nak" szerkezetekből alakult ki, amikor elkezdték elhagyni belőlük a birtokosjelzőt. Az csak egy köznyelvi félreértelmezés, hogy ez egy jelzős szerkezet, ami gondolom onnan jön, hogy Gipsz Jakab - "Milyen Jakab?", amikor helyesen azt kellene kérdezni, hogy "Mi Jakab?", ugyanis a vezetéknév nem a keresztnév jelzője.

@Roland2: Miért kell feltételezni, hogy a nevek csak „minőségjelzős” szerkezetekből alakulhatnak ki? Nyugaton elsősorban a de, von stb. elöljárószós birtokos szerkezet hatása érvényesült meg a latint majmolták stb. Semmiből nem állna nálunk is megcserélni, ha hivatalosan megtennék, úgy mondaná a rádió, a tv, így írnák az újságok, hamarosan az informális népnyelvre szorulna vissza a mai sorrend.

@Avatar: Csakhogy jelenleg,itt nálunk csak Opel Corsát lehet kapni,ill ez a legelterjedtebb, a Corsa név hallatán a legtöbb magyar ( és valszeg európai ) az Opelre gondol.

@Fejes László (nyest.hu): a németben és az angolban ( és több nyelvben) is a jelző megelőzi a jelzett szót,de akkor annak mi lehet az oka,h. a családneveket mégis a keresztnév után rakják ?

@Fejes László (nyest.hu): "de fordítva nem: „Melyik Corsa? – Az Opel.”"

Mért nem? Van más Corsa is:

Ferrari 166 Spyder Corsa, Chevrolet Corvair Corsa, Maserati MC12 Corsa, Toyota Tercel (japán belpiacon Toyota Corsa).

És az angol Opel Corsát meg Vauxhall Corsának hívják...

en.wikipedia.org/wiki/Corsa

Ki követte el ezt a Rimbaudos szóviccet? :DDDDD

@ovninauta: "Én arra gyanakszom, hogy ez a kifejezésmód az olyan szerkezetekből rövidülhetett, mint Rambó, 4. rész > Rambo, 4. > Rambo 4, így nem is kell idegen nyelv hatását feltételezni."

Nem, a filmcímeknél ez szimplán a plakátokkal, borítókkal is magyarázható: azt általában külföldön szerkesztik, és konkrétan az van ráírva, hogy "Rambó 4". Más esetekben már érdekesebb.

@Fejes László (nyest.hu): "Márpedig a magyarban a jelző megelőzi a jelzett szót."

Azért van hátravetett jelző is, nem? A Wiki ebben az esetben elég jól fogalmaz: "A magyarban főként címekben vagy más kiemelt helyzetben (pl. feliratban) és nominális mondatokban fordul elő."

( hu.wikipedia.org/wiki/Jelz%C5%91i_%C3%A9rt%C3%A9k%C5%B1_hat%C3%A1roz )

Az indoeu nyelvekben talán gyakoribb a hátravetett jelző, mint a magyarban, ezért lehet ott jobban elfogadott a "Válasz 150" forma.

Amúgy az utolsó bekezdés úgy is értelmezhető, hogy igazuk van a nyelvőröknek: "Tehát az, hogy egyes nagyon szűk körben alkalmazott szerkezetek ellentmondhatnak a nyelv általános vonásainak ... meg tud ágyazni annak, hogy a nyelvhasználók más megoldandó helyzetekben is ugyanahhoz az eszközhöz nyúljanak."

Én arra gyanakszom, hogy ez a kifejezésmód az olyan szerkezetekből rövidülhetett, mint "Rambó, 4. rész" > "Rambo, 4." > "Rambo 4", így nem is kell idegen nyelv hatását feltételezni.

Mindenesetre megjegyzem, hogy az újlatin nyelvekben ez a fajta kifejezésmód teljesen általános, ugyanis ezek a nyelvek nagyon nem szeretik a sorszámneveket, az első 10 kivételével gyakorlatilag nem is használatosak (sőt, a 20. vagy 30. felett a művelt beszélők kivételével nem is ismerik őket).

Ellenben az "első/második világháború" esetében szerintem már nem arról van szó, hogy kategória és kategóriamódosító számnév (az angolban talán igen), hanem egész egyszerűen rögzült kifejezésekről, történelmi eseményekről, amelyeknek ez a NEVÜK. Egy spanyol példával élve, ebben a nyelvben a sorszámnév minden további nélkül állhat a jelzett főnévi csoport előtt és után is, ennek nyelvtanilag semmi akadálya (pl. vigesimosegunda edición ~ edición vigesimosegunda '22. kiadás'), viszont kizárólag a Segunda Guerra Mundial 'második világháború' alak a helyes, olyan nincs, hogy *Guerra Mundial Segunda, és olyan sincs, hogy *Guerra Mundial 2, tehát rögzült elnevezésről van szó.

@Roland2: A típusnév a melléknévhez hasonlóan megszorító, azaz jelzőszerű: kérdezhetjük, hogy „Melyik Opel? – A Corsa.”, de fordítva nem: „Melyik Corsa? – Az Opel.”... Márpedig a magyarban a jelző megelőzi a jelzett szót.

@Roland2: Pontosabban nem hangzik idegenül,szokatlanul ez a névadási forma a magyarban.

"..vagy egy márkanév után következhet a termék fajtájának fantázianeve (pl. Opel Kadett, Škoda Felicia). Ezek idegen mintára terjedtek el a magyarban.." Miért lenne szokatlan jelenség az a magyarban,h. pl. autóknál a gyártmány neve után rakjuk a típus nevét ? Hiszen a magyarban a családnevek is megelőzik a keresztnevet: ha úgy vesszük , a Kadett,az Astra,a Corsa,stb. az Opelhez ( Opel termékcsaládhoz, egy céghez, 'családhoz' tartoznak ) tartozik. Nem inkább a francia,német,angol,stb. nyelvi szokásoktól különbözik ez a névadási forma ( mert ezekben a nyelvekben a keresztnév után áll a családnév, mégis így nvezik el a termékeket ) ?