-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kelet-Timor már lassan 10 éves, de az ország fejlődését nagyban korlátozza a helyi nyelvek sokasága. Az országba érkező nemzetközi tanácsadók és segíteni vágyók rendszerint nem ismerik a helyi kommunikáció legfontosabb nyelvét, a tetum nyelvet.
Kelet-Timor már majdnem 10 éve független, de az országról leginkább csak annyit tudunk itthon, hogy az valamikor portugál gyarmat volt. Ezért is hivatalos nyelv az országban jelenleg a portugál, egy helyi közvetítő nyelvvel, a tetummal azonos státuszben. Kelet-Timor 1633-tól 1975-ig volt portugál gyarmat, ez alatt az idő alatt a portugál volt az adminisztráció és az oktatás nyelve is. Az ország egy hétig volt független 1975-ben, amikor a szomszédos és jóval nagyobb Indonézia brutálisan megszállta a területet és több mint 25 éven át erőszakkal elnyomta a függetlenségi mozgalmakat, míg a világhatalmak ölbe tett kézzel nézték az egészet. Csak amikor 1999-ben 250 tüntetőt öltek meg az indonéz katonák a fővárosban Diliben, csak ez után nőtt meg annyira a nemzetközi nyomás, ami három évvel később tényleges függetlenséghez vezethetett. Az Indonéz kormányzás alatt a hivatalos nyelv az indonéz volt. Ezért aztán hiába beszélik viszonylag sokan az indonézt, nem szívesen használják a nyelvet a hozzá kötődő véres közelmúlt miatt. Az indonéz ennek ellenére munkanyelv az alkotmány szerint – hivatalos tárgyalási nyelv – az angollal közösen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Látszólag tehát négy nyelv is rendelkezésre állhatna a helyi lakosok és a nemzetközi segélyszervezetek között a kommunikációra, de különböző hátrányaik miatt egyik nyelv se tudja megfelelően ellátni ezt a szerepet. Az angol kézenfekvő lenne ugyan, mert a segélyszervezetek többségének a közeli Ausztráliában vannak helyi bázisaik, és így személyzetük angol is általában anyanyelvű. A gond természetesen, hogy a helyi lakosság egyáltalán nem beszél jól angolul. Azt a kevés timori hivatalnokot pedig, akik jól tudnak angolul, teljesen leterheli, hogy az összes kommunikációt rajtuk keresztül próbálja meg lebonyolítani mindkét fél. A szervezetek rendszerint egynyelvű angol levelezést folytatnak Kelet-Timorral, remélve, hogy valaki majdcsak megérti.
A portugál ugyan hivatalos nyelv, de gyarmati asszociációja ellenére közel se annyira népszerűtlen, mint az indonéz, mert a portugál volt az ellenállás titkos nyelve az Indonéz uralom alatt. A statisztikák azonban nagyon eltérőek arról, hogy mennyire is ismerik a helyiek a portugált. Egy 2006-os ENSZ riport szerint a lakosság 5 százaléka érti, ezzel szemben a helyi nyelvészeti intézet azt állítja, hogy a timoriak negyede tud portugálul. Az országban segédkező többnyire ausztrál tanácsadók persze nem beszélnek portugálul. Nagy praktikussága lenne, ha a Kelet-Timoron munkát vállalókat nyelvi képzésben részesítenék beutazásuk előtt. Ebben az esetben azonban hasznosabb lenne a tetum nyelv oktatása, ami az igazai helyi közvetítőnyelv, az utca emberének a nyelve. Az ausztrál hadsereg és a külképviselet is feltételként kéri alkalmazottaitól Kelet-Timor nyelveinek tanulását, de ebben egyelőre még egyedül állnak. A lényegesen kevesebb pénzből gazdálkodó civilszervezetek számára az ilyen többhónapos képzések kivitelezése nemcsak logisztikai akadályokba ütközik.
(Forrás: wikimedia commons / J. Patrick Fischer )
A tetum nyelv egyébként egy ausztronéz nyelv, és így távolról az indonéznek is rokona. A portugál gyarmati idők a tetum alatt sok szót átvett a portugálból, és még egy-egy nyelvtani elemet is (például a többes szám időnkénti jelölését, vagy melléknévképzést). Az ország egymilliós lakosságából szinte mindenki ismeri a tetumot valamilyen szinten, de az alkotmány 15 további helyi nyelvet ismer még el nemzeti nyelvként. Ezek többsége az ausztronéz nyelvcsaládhoz tartozik, de a bunak és a fataluku nyelvek például a tőlük teljesen eltérő pápua nyelvek közé tartoznak. Néhány nyelvet nem is lehet teljesen értelmes úgy besorolni, hogy pápua vagy ausztronéz, olyan mély a keveredés szintje. Ilyen például a naueti.
(Forrás: wikimedia commons)
Az ország nyelvi helyzetét kicsit megismerve érthetővé válik, hogy miért adott végre hangot a kelet-timori kormány diplomáciai nyelvi frusztrációjának. A múlt héten az ország minisztereinek tanácsa felszólította az ENSZ és az EU illetékeseit, hogy ezentúl maximálisan támogassák a portugál és/vagy tetum nyelvű hivatalos kommunikálást országukkal.
Forrás:
The Interpreter: Closing the language divide in Timor-Leste