-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az egyik legösszetettebb területe a Földnek. Ezernyi nyelv, nyelvenként átlagosan alig néhány ezer beszélővel. Összeállításunk az észak-ausztráliai sziget nyelvi kavalkádjáról.
Új-Guinea szigete nyelvészetileg az egyik legösszetettebb területe a Földnek. Több mint 1000 nyelvet beszél a 7 millió helyi lakos, amelyeket 26 különböző nyelvcsaládba osztanak be a nyelvészek. Ezek többsége csak itt és a környező kisebb szigeteken található meg, és sok köztük az izolált nyelv is.
A legnagyobb nyelvsűrűség
A fent említett adatokból következik, hogy a másfél Franciaországnyi területen átlagosan 7000 emberre jut egy nyelv, azaz nagyjából minden törzsnek külön nyelve van. Ennél nagyobb nyelvsűrűség csak a sokkal kisebb, 200 ezres lakosú melanéz Vanuatuban van, ahol kb. 100 nyelv lelhető fel (azaz 2000 fő/nyelv az arány).
A nyelvészek véleménye megoszlik arról, hogy hány nyelv is van a világon. Az egyik legnagyobb nyelveket rendszerező és osztályozó gyűjtemény az weben is elérhető Etnológus: A Világ Nyelvei nevű katalógus, amit egy keresztény nyelvészeti szervezet bocsát ki. A katalógus jelenleg körülbelül hétezer nyelvet és dialektust tart számon a világon. Eszerint a szám szerint a világ lakosságának új-guineai egy ezreléke beszéli a világ nyelveinek az egy hetedét. Ennek a hatalmas változatosságnak az oka Új-Guinea földrajzi változatossága. A sziget többségét hegyek és dzsungelek borítják, ami jelentősen megnehezíti a közlekedést és a kommunikációt, és az európai gyarmatosítás is csak nagyon későn, 1828-ban kezdődött. A lakosságnak ma is csak 12%-a városi lakos, a többség törzsi társadalmakban él, és a törzsi közösségek megőrzését Új-Guinea alkotmánya is védi. Úgy becsülik, hogy 44 helyi törzs a mai napig nem vette fel a kapcsolatot a külvilággal. Új-Guinea nyelveinek csak mintegy negyedét tanulmányozták eddig behatóbban. A legtöbb nyelv nyelvészeti besorolását is rendkívül hiányos adatok – néha csak a névmások – alapján próbálják meg megítélni, ezért még sok pontatlanság lehet a rendszerezésükben.
Új-Guinea nyelvei és a sziget benépesülése
Az új-guineai nyelveket két csoportba osztják, ausztronéz és pápua nyelvekre. Ez utóbbi egy gyűjtőfogalom, amely nem nyelvészeti rokonságra utal, hanem a nem ausztronéz nyelvek halmazát jelöli. Új-Guinea benépesülése 50 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett, és a pápua őslakosok legkésőbb 21 ezer évvel ezelőtt jutottak el ide, az utolsó nagy jégkorszak idején, amikor egy földnyelv kötötte össze a szigetet Ausztrália kontinensével. A sziget egyike azon kevés helyeknek, ahol függetlenül alakult ki a mezőgazdaság, ráadásul 9000 évvel ezelőtt. Az édesburgonya, a táró, a cukornád és a banán egyes fajtáit is itt háziasíthatták először, és a forgóvetést is hamarabb találták fel itt, mint Európában. Az ausztronéz törzsek csak sokkal később, kb. 3500 évvel ezelőtt érkezhettek a szigetre, és főleg a tengerpart mentén élnek. A jelenlegi lakosok és nyelvek túlnyomó többsége ma is pápua. Bár Délkelet-Ázsiából már 5000 éve járnak tengeri kereskedők a szigetre – többek között a csak itt őshonos paradicsommadár tolláért –, egészen a 19. századig jórészt ismeretlen maradt a sziget az európaiak számára. A Balim folyó völgyében élő, kőköri mezőgazdasággal foglalkozó kb. 50 ezer danit csak 1938-ban fedezték fel, ez volt a legutolsó ilyen nagy felfedezés.
Bár az adatokból látszik, hogy a helyi nyelvek többségét nagyon kevesen beszélik, négy nagyobb, 100 ezernél is több főt számláló őslakos nyelv is akad a szigeten: az Enga, a Melpa, a Nyugati Dani és az Ekari. Ezek mind a sziget legnagyobb nyelvcsaládjához, a Közép-Új-Guinea nyelvekhez tartoznak. Ezek közül a Melpa a kettes számrendszerű számolásáról híres, a Nyugati Dani pedig arról, hogy mindössze két színt – meleg/világos (fehér, sárga, piros) és hideg/sötét (fekete, kék, zöld) – különböztet meg. A közép-új-guineai nyelvcsalád a nyelvek száma szerint a harmadik legnagyobb nyelvcsalád a Földön. A több mint 500 ide sorolt nyelvével még a 450 nyelvet felölelő indoeurópai nyelvcsaládot is megelőzi. Elterjedésük valószínűleg az intenzív hegyi mezőgazdaság gyors terjedéséhez köthető. A pápua nyelvek két fontosabb szakértője is – Joseph Greenberg és Stephen Wurm – úgy gondolja, hogy még a nagyon távoli Mianmar partjainál fekvő és Indiához tartozó Andamán-szigetek nyelvei is rokoni kapcsolatban állnak egyes nyugat-pápua nyelvekkel.
Új-Guinea hivatalos nyelvei
Új-Guinea szigete területileg jelenleg két országhoz tartozik, nagyjából fele-fele arányban. A nyugati része Indonézia két legkeletibb tartománya, míg a sziget keleti része és a környező szigetek Pápua Új-Guinea 1975 óta független államát alkotják. A helyi nyelvek egyikét sem beszélik megfelelően nagy számban vagy területi elterjedésben ahhoz, hogy hivatalos nyelv lehessen. Indonéziában a malájból kialakított bahasza indonéz a hivatalos, Pápua Új-Guineában pedig az angol és mellette két pidzsin nyelv – az angol alapú tok pisin (talk pidgin), és a helyi ausztronéz motu nyelven alapuló hiri motu. Pápua nyelveknek hivatalos státusza csak Kelet-Timorban van (például a fataluku, és a makaszai), de ezek itt sem teljes jogú hivatalos nyelvek.
Bár az angol is hivatalos nyelv, becslések szerint csak nagyon kevesen beszélik anyanyelvi szinten vagy rendszeresen. A pidzsin hiri motu nyelv még az európai gyarmatosítás előtt terjedt el. A mostani főváros, Port Moresby környékén élő ausztronéz motu törzs tagjai kereskedéssel is foglalkoztak, és a part mentén messzire eljutottak áruikkal. Más pidzsin nyelvekhez hasonlóan a hiri motu is egy kereskedelmi közvetítő nyelv hiányának pótlásaként született. A hiri motu szókincsének 90%-a a motu nyelvből származik. A motu nyelv egyik érdekessége, hogy bár csak öt magánhangzót használ, a szavai nagyon erősen magánhangzó-orientáltak, gyakran több bennük a magánhangzó, mint a mássalhangzó. Korábban a harmadik legelterjedtebb nyelv volt Pápuában, de jelenleg csökkenőben van a beszélőinek száma a másik hivatalos pidzsin nyelv, a tok pisin javára.
Kreol vagy pidzsin: tok pisin az új nemzeti nyelv
A statisztikai adatok nagyban eltérnek az anyanyelvi beszélők számának becslésében. A Wikipedia 1 millió, míg az Etnológus 120 ezer anyanyelvi nyelvhasználót említ. A tok pisin szókészletének többsége angol eredetű, de nyelvtanával kapcsolatban eltérnek a vélemények. Nem egyértelmű, hogy egyszerű nyelvtana a helyi nyelvekből fejlődött-e ki, vagy a kreolosodás eredménye. A pidzsin és a kreol nyelvek abban különböznek, hogy a pidzsin alapvetően kommunikációs célokat szolgál különböző anyanyelvű és általában különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek között, és általában minimális nyelvtani szabályokkal rendelkezik, míg a kreol nyelvek pidzsin nyelvekből fejlődnek ki, amikor a pidzsint második nyelvként használó szülők gyermekei már első nyelvként sajátítják el azt. Ilyenkor a gyerekek automatikusan új és szigorúbb nyelvtannal ruházzák fel a nyelvet, amitől az kötöttebbé válik. Ezen kritérium alapján a tok pisin már egyértelműen egy önálló (kreol) nyelvnek tekinthető. Különböző szinten, második vagy harmadik nyelvként, az ország lakosságának többsége használja, azaz akár 5-6 millió ember, és így az egyik legnagyobb számban beszélt kreol nyelvnek számít. Ez természetesen azzal is jár, hogy nagyon sok kisebb helyi nyelv fokozottan veszélyeztetetté válik.
Források:
Wikipedia