A Dél-afrikai Köztársaságnak ma 11 hivatalos nyelve van, és ezzel a hivatalos nyelvek számát tekintve Bolívia és India után a harmadiknak számít a világon. A 11 hivatalos nyelv közül kettő a volt fehér gyarmatosítók európai származású nyelve, és kilenc helyi bantu nyelv. A két germán nyelvcsaládhoz tartozó nyelv az afrikaans – azaz a holland korábban búr néven ismert régies változata –, illetve az angol. A niger-kongói nyelvcsaládhoz tartozó bantu nyelvek pedig az egész Fekete Afrika legelterjedtebb nyelveinek számítanak.

A kilenc dél-afrikai bantu nyelvet a kölcsönös érthetőség alapján négy kisebb csoportra lehet osztani. A négy csoport: a nguni ághoz tartozó négy nyelv, a szotho-cvána (sotho-tswana) ághoz tartozó három nyelv, valamint a conga (tsonga) és a venda nyelvek. A nguni ág és a szotho-cvána ág nyelvei többé-kevésbé kölcsönösen érthetők. A nguni ág négy nyelve a zulu, a xhosza, a szvati (swati) és a ndebele. A szotho-cvána ág három nyelve az északi szotho (más néven pedi vagy szepedi), a cvána és a déli szotho. Az angollal és az afrikaanssal együtt ezek adják tehát Dél-Afrika 11 hivatalos nyelvét. Ez a 11 nyelv többnyire földrajzilag is elkülönül egymástól. Lásd a térképet lejjebb!

A két leggyakrabban használt nyelv: az angol és a zulu

A médiában és a politikában az angol fordul elő a leggyakrabban – holott ezt az ország lakosságának mindössze 8 százaléka beszéli anyanyelveként, és további 22 százaléka érti és beszéli. Az angolt első és második nyelvként használók főleg a városokra korlátozódnak. Közéjük tartozik az az 1 millió indiai származású lakos is, akiknek őseit még a gyarmati rendszer idején telepítették oda. Otthon többnyire ők is az angolt használják, még ha értik és beszélik is szüleik, nagyszüleik indiai nyelveit.

A lakosság már vébé-lázban ég
(Forrás: Wikimedia)

A vidéki lakosság legnagyobb részének, a teljes ország mintegy 45 százalékának ezzel szemben valamilyen nguni nyelv az anyanyelve. A 48 milliós lakosságból ez nagyjából 20 millió embert jelent, de további 6 millió használja közvetítő nyelvként a nguni ághoz tartozó zulu nyelvet is. A zulu egyben a legelterjedtebb nyelv az országban. Területileg ezt inkább a dél-keleti részen, Durban és szélesebb környékén beszélik a fekete lakosok. A xhoszát, az ország második legelterjedtebb nyelvét főként ettől délre használják. A szvati pedig elsősorban Szváziföldtől északra gyakori, és az angol mellett egyben Szváziföld egyik hivatalos nyelve is. A ndebele nyelvnek pedig elsősorban Zimbabwében vannak közeli rokonai.

Dél-Afrika domináns nyelvei
(Forrás: a Wikimedia ábrája alapján)

„Cvánák országa”

Az afrikaans az ország teljes nyugati részének leggyakoribb nyelve. Itt nem csak a fehérek beszélik, hanem a nem fekete színes bőrűek is, akik a fekete őslakosok és az európai gyarmatosítók leszármazottai. Ezek a színes bőrűek teszik ki Dél-Afrika lakosságának 9 százalékát. Dél-Afrikában ugyanis adminisztratív eszközökkel (például a statisztikákban mért adatok révén) tesznek különbséget még ma is a különböző bőrszínű lakosok között. Fokvárosban 40 százalékos az afrikaans anyanyelvűek aránya, míg az egész országban összesen 7 millióan beszélhetik a régi hollandból kialakult nyelvet.

A szotho-cvána ág nyelvei inkább a szárazföld belsejében, az ország északi részén dominánsak. Az ország egy negyedének valamilyen szotho-cvána nyelv az anyanyelve. A közeli rokonságú nyelvek közül a déli szotho egyben a Dél-Afrika által teljesen közrefogott Lesotho hivatalos nyelve is az angol mellett. Ehhez hasonlóan a cvána is a szomszédos Botswana nemzeti nyelve, és egyben legelterjedtebb nyelve is a hivatalos angol mellett. (Botswanában a lakosság egyre erősebben lobbizik, hogy a nemzeti cvána nyelv az angollal egyenértékű hivatalos nyelv legyen.)

Ezekben a déli bantu nyelvekben igen gyakoriak bizonyos elöljárók, azaz prefixumok. Például a „bo-” (vagy változata) előtag országot, a „ba-” embereket, a „sze-” pedig nyelvet jelent.

Busmanok munka közben
(Forrás: Wikimedia)

A további nyelvek

Az ország további két hivatalos nyelve a conga és a venda. A congát Dél-Afrika Mozambikkal közös határának mindkét oldalán beszélik, a venda pedig az ország legészakibb, Zimbabwével határos részén élő lakosság anyanyelve.

Nyelvészeti szempontból különlegesnek számít az ország középső tartománya, Gauteng. Tulajdonképpen az egész Gauteng egy nagy agglomerációnak tekinthető: itt található Pretoria, Johannesburg és a szinte kizárólag feketék lakta Soweto is. Az ország összes többi térségével ellentétben ezen az ötöd Magyarországnyi területen az ország mind a 11 hivatalos nyelve képviselteti magát, nagyjából az össznemzeti szintű arányoknak megfelelően.

Az apartheid

Az apartheid a faji elkülönítés (szegregáció) politikája, amelyet a Dél-afrikai Unióban illetve utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség. (wikipédia)

Dél-Afrika ezeken kívül nyolc további nyelvet ismer még el. Ezek sokkal kevésbé elterjedtek, és használatuk kicsi közösségekre vagy a speciális szükségletű lakosságra korlátozódik. Ezek közé tartozik például a dél-afrikai jelnyelv. Az aranybányászathoz kötődő területeken kialakult továbbá egy zulu, angol és afrikaans keveréknyelv, a fanagalo, bár ennek használata ma már visszaesőben van. Három további nyelv a déli bantu nyelvek rokona. A lobedu a szotho-cvána nyelvek közé tartozik, az északi ndebele és a phuthi pedig a nguni nyelvek közé.

A három maradék nyelv nem bantu, hanem khoiszan, ami a terület legősibb, ma is élő nyelvcsaládjának számít. Ezek a csettintgető hangjaikról híres nyelvek leginkább az „Istenek a fejükre estek” című 1980-as filmből lehetnek ismerősek a világ számára. A khoiszan nyelveket Dél-Afrika sivatagos területeinek csodálatos vadászó-gyűjtögető népei beszélik, akik mára sajnos már kiszorultak hagyományos kultúrájukból és megélhetésükből. Dél-Afrikában csak igen kis számban élnek, és három nyelvüket ismeri el az ország alkotmánya. Ezek a kxoe, a khoekhoe (nama) és a szan. Ezek közül a nama Namíbia nemzeti nyelve is, és negyedmilliós anyanyelvi beszélőjével egyben a legnagyobb a khoiszan nyelv is.

A futball vébéhez kapcsolódó nyelvészeti beszámolónkat a vébé városainak és az ország nyelveinek részletesebb ismertetésével folytatjuk majd.

Források:

FIFA: http://www.fifa.com/worldcup/index.html

http://www.joburg.org.za/content/view/5026/266/

http://www.news24.com/SouthAfrica/News/Lawyer-wins-language-battle-20100316

http://www.goal.com/en/news/2848/travellers-guide/2010/02/03/1773511/goalcom-travellers-guide-to-south-africa-three-language-mini

wikipédia