Az Addicting Info webportál tíz érdekes tényt szedett össze a karácsonyról. Bár ezek egy része az angolszász kultúrára vonatkozik, a lista a magyar olvasók számára is érdekes lehet.

1. Tilos a k...

A puritánok úgy vélték, hogy a karácsonyt az emberek találták ki, ünneplését nem Krisztus rendelte el. Hm, ebben lehet valami... mindenesetre ők úgy gondolták, ez elég ok ahhoz, hogy ne ünnepeljék. Nem szerették a karácsony körüli mulatozást sem – az angolszász kultúrában ugyanis, szemben a magyarral, a karácsony inkább vidám, mint meghitt. Így aztán az Egyesült Államokban a karácsonyt csak az anglikánok ünnepelték, a többi protestáns nem. Csak 1870-ben került be hivatalosan is az ünnepek közé.

2. Tilos a k...fa

A karácsonyfa-állítás eredetileg pogány szokás, a napforduló ünnepéhez tartozott. A korai egyház éppen ezért tiltotta. Az Addicting Info szerint a legkorábbi adatok a karácsonyfa-állításról 1510-ből Rigából  származnak: eszerint egy fát állítottak fel a főtéren, feldíszítették majd elégették. (A hírekben szereplő karácsonyfatüzek viszont nem e hagyomány folytatását jelzik.) Az angol Wikipédia szerint azonban már 1441-ből vannak adatok, és nem csupán Rigából, hanem Tallinnból is. A szokás azonban feltehetően nem a lettekhez vagy az észtekhez kötődik, hanem az északi németekhez: a karácsonyfát a kereskedőcéhek állították, és később is a városi németség körében volt jellemző a szokás.

Az Addicting Info szerint a karácsonyfa-állítás csak az 1640-es évek vége felé vált szokássá. Nem világos, mely területekről beszél: a Wikipédia szócikke szerint a szokás Németországban is csak az 1870-es években vált általánossá annak köszönhetően, hogy a francia–porosz háború során a barakkokban és katonai kórházakban mindenhol fát állítottak. Az európai nemesség körében azonban a divat már a 19. század elején elkezdett terjedni. Észak-Amerikából 1781-ből származik az első említés karácsonyfáról, az is Kanadából – az Egyesült Államokból csak 1850-ből. Oroszországban a forradalmat követően azonnal betiltották, és csak 1935-ben tért vissza – újévi fa képében.

Johansen Viggo: Boldog karácsony
(Forrás: Wikimedia Commons )

3. Kerékidő

Az Addict Info szerint az angol yuletide ’karácsony’ szó yule eleme a wheel ’kerék’ szóval függhet össze. Igaz, megjegyzik, hogy ebben a nyelvészek sem biztosak. Nos, annyira nem, hogy a mérvadó angol online etimológiai szótár nem említi sem a yule, sem a wheel alatt. Ezt az etimológiát egyébként egy korábbi cikkünk alatt egy kommentelőnk is említette, és rögtön cáfolta is. (A germán pogány ünnepről, amelynek ez volt az elnevezése, illetve a mai továbbéléséről külön cikkben emlékeztünk meg.)

4. Dalok

Az első karácsonyi énekről a 4. századból maradtak fenn adatok: a Jesus refulsit omnium (Jézus mindenek fényessége) című himnuszt Poiters-i Szent Hilár írta. A reneszánsz könnyedebb énekeket is hozott, az első angol karácsonyi dalról pedig 1410-ből származik feljegyzés. Az egyik legrégebbi, ma is közkedvelt karácsonyi dal az O Tannenbaum (Ó, fenyőfa) című német dal, a legnépszerűbb dalnak pedig a Csendes éj tekinthető (ez is német nyelvterületről származik). A legrégebbi, ma is ismert, magyar karácsonyi dal feltehetőleg a Csordapásztorok, mely egy 1651-es énekeskönyvben bukkan fel.

5. Időpont

A Jézus születésének pontos időpontjáról szóló vita egyidős a kereszténységgel. A Biblia szerint a közelben éjjel pásztorok legeltettek, márpedig az adott helyen és időben ez csak tavasztól őszig volt szokás: decemberben zárt istállókban tartották az állatokat, hogy megvédjék őket a hidegtől és az esőtől. Ma úgy tartják, hogy Krisztus legvalószínűbb születési ideje i. sz. 6 márciusa. 

6. A Télapó születése

A Télapó/Mikulás több történelmi és mitológiai alak keveredése, elsősorban Szent Miklós alakjára épül,  mint azt olvasóink jól tudják. Mai alakja nagyrészt Thomas Nast rajzolónak köszönhető: 1860-ban a Harper’s Weekly folyóiratban először említette a Télapónak olyan jellemzőit, mint hogy az Északi-sarkon lakik (ezt többen vitatják), hogy van egy-egy listája a jó és rossz gyerekekről, és hogy a kéményen át közlekedik. Később ezt a képet építette tovább a Coca-Cola is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

7. Ajándékok

A karácsonyi ajándékozás hagyománya a közkeletű tévedéssel szemben nem onnan ered, hogy a három király(ok) ajándékot vitt(ek) Jézusnak. Az ajándékozás már a római saturnalia, a karácsony elődjének tekinthető napforduló-ünnep része volt.  Egyébként a Biblia nem említ három királyt: napkeleti bölcsekről beszél (perzsa papok vagy babilóniai csillagászok lehettek), számukat sem említi. A hármas szám onnan eredhet. hogy három ajándékot hoztak: aranyat, tömjént és mirhát. Neveik (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) is csak a későbbi hagyományban alakultak ki.

8. Fagyöngy

Az angolszász kultúrában szorosan kötődik a karácsonyhoz a fagyöngy is. Ez a kelta és az északi (skandináv) hagyományból származik. Egy északi mítosz szerint Baldur istent egy fagyöngyből készült nyílvesszővel ölték meg, anyja, Frigga pedig fehér bogyókat gyűjtött, és ezekkel hozta vissza az életbe. Frigga megáldotta a fagyöngyöt: aki alááll, csókot kapjon. A kelta druidák (papok) aranysarlóval vágták a fagyöngyöt, és egy ruhába ejtették, mielőtt földet érne. A levágott ágakat az ajtók fölé akasztották, ezek védték a házat és áldást hoztak lakóira.

Fagyöngy egy ír karácsonyi képeslapon (1880 körül)
(Forrás: Wikimedia Commons / Shirley Wynne)

9. Képeslapok

Az első karácsonyi képeslapot 1843-ban kezdte forgalmazni John Horsley Londonban – darabját egy pennyért adta. A képen egy család volt látható, amint éppen az ünnep tiszteletére emeli poharát – ez aztán a puritánokat kellőképpen ki is akasztotta. Ettől függetlenül a képeslapok nagyon népszerűek lettek. Amerikában 1860-ban jelentek meg, és az Egyesült Államokban még ma is hárommilliárd karácsonyi üdvözlőlapot küldenek el évente.

10. Rének

A Télapó rénszarvasai Sleipnirtől, az északi mondák nyolclábú szarvasától eredeztethetőek. A szarvasok neveket először Clement Moore 1823-as A Visit from St. Nick (A Mikulás látogatása) című költeményében kaptak – ez később 'Twas the Night Before Christmas (Karácsony előestéjén történt) címen vált ismertté. A rének nevei: Dasher, Dancer, Prancer, Vixen, Comet, Cupid, Donder (ma inkább Donner) és Blixem (ma inkább Blitzen). A ma Magyarországon nevéről leginkább ismert rén, a vörös orrú Rudolf (Rudolph) csak 1939-ben csatlakozott Robert L. May versében – híressé igazán tíz évvel később vált, amikor Johnny Marks megzenésítette és Gene Autry előadásában a karácsonyi hét nagy slágerévé vált. 1980-ig a második legjobban fogyó sláger volt, 25 millió felvételét értékesítették.

Láthatjuk hát, hogy a karácsonyi hagyományok egy része jóval Krisztus születése előttről származik, más részük jóval későbbi. Nem érdemes tehát azon vitatkozni, milyen is az autentikus ünnep. A hagyományok széles skálájából mindenki azt ragadja ki, mely neki kedves – és maga is teremthet újakat. Ehhez mindenkinek sok sikert kívánunk!