-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A futóboltban érdemes tudni, milyen cipőt jöttünk venni.
Vannak olyan esetek, amikor bizonyos szavak egészen másképp hangzanak, egészen mást jelentenek, de ha a történetüket vizsgáljuk, kiderül, hogy azonos eredetűek. Ilyenekről többször is írtunk már. Vannak aztán olyan szavak, amelyeket egészen más jelentésben, sőt kontextusban használunk, mégis nagyon hasonlóan hangzanak. Ilyenkor általában nem gyanakszunk arra, hogy bármi közük lenne egymáshoz. Persze vannak kivételek. Ilyen például Krisztián nevű olvasónk, aki azt kérdezi, van-e összefüggés a szupinált cipők és a latin nyelvtanokból ismert supinum között.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szupinálás fogalmával akkor találkozhatunk, amikor futócipőt választunk magunknak. Előtte érdemes elmennünk egy vizsgálatra, ahol megnézik, milyen lábunk van. Ha azt állapítják meg, hogy lábunk szupinál, az azt jelenti, hogy lábunk a kívánatosnál kijjebb hajlik a normálisnál, ha pronál, akkor beljebb.
Annak megfelelően érdemes futócipőt választani, hogy lábunk miképp áll: a különböz lábtípusokat másképp célszerű alátámasztani. A kifejezéssel nem csak futócipőkkel kapcsolatban találkozhatunk. A szupináló lábra való cipőt hol szupinálónak, hol szupináltnak hívják, de találunk példát szupinálra is (a vegyes helyesírású – vagy [s]-sel ejtett? – supinál(t)ról inkább ne is szóljunk).
A latin supino azt jelenti, hogy ’hátrahajlít, visszahajlít’, ezzel függ össze az angol supine [szúpájn] ’hanyatt fekvő; tétlen, közönyös’, supinate ’tenyeret felfordít’, supinator ’kart kifelé forgató – hanyintó! – izom’ stb. De mi köze lehet egy nyelvtani kategóriának a visszahajtáshoz?
Nos, ehhez meg kell értenünk, mi is az a supinum ([szupinum]-nak szokás ejteni, de általában latinusan írják). A supinum jelentése alapján leginkább a magyar főnévi igenévnek felel meg, de annak is csak bizonyos funkciójában: amikor célt fejez ki.
dormitum it ’aludni megy’
spectatum ludos venit ’a játékokat látni jön’
Haedui legatos ad Caesarem mittunt rogatum auxilium.
’A haeduusok követeket küldenek Caesarhoz segítséget kérni.’Legati venerunt pacem petitum. ’Követek jönnek békét kérni.’
Gladiatores adierunt pugnatum. ’A gladiátorok harcolni jöttek.’
Nuntii gratulatum et cubitum venerunt.
’A hírnökök gratulálni és aludni jöttek.’
Van egy másik szerepe is, ilyenkor azt mutatja meg, milyen tekintetben vagy értelemben értendőek a mellette szereplő melléknevek:
mirabile dictu ’csodás mondani’
visu horribile ’borzasztó látni’
Haec res facilis est cognitu.
’E dolog könnyen megtudható (= könnyű tudni).’
Alakját tekintve a supinum tulajdonképpen egy igéből képzett főnév, mely csak két esetben fordul elő: az előbbi esetben alakja a tárgyesetének (accusativusnak), utóbbiban határozó esetnek (ablativusnak) felel meg. Egyes magyarázatok szerint nevét onnan kapta, hogy habár főnévi végződést kap, „visszahajlik” az igére – bármit is jelentsen ez.
Források
M. Nagy Ilona – Tegyei Imre: Latin nyelvtan a gimnázium számára
Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára