@Fejes László (nyest.hu): köszi.

@bm: Valószínűbb, hogy a szláv eredete a szlovo ’szó’ szóval függ össze, tehát azok a szlávok, akik tudnak beszélni (szemben a némákkal, nyemci ’németek’). Bár vannak, akik ezt is tagadják, és inkább folyónévből eredeztetik (eredetileg a Thesszaloniki környéki szlávok neve volt csak). ru.wiktionary.org/wiki/%D1%81%D0%BB%D0%B...BE.D0.B3.D0.B8.D1.8F

"a szláv pravoszlávia (oroszul православия) is, mely tehát az ortodoxia tükörfordítása (utótagja a слава ’dicsőség’, tehát semmi köze a szlávokhoz!)"

valóban nincs közük egymáshoz? (vagy csak azt akarta mondani a cikkíró, hogy a pravoszláv nem a szláv szóból ered?)

arra gondolok, hogy pl. lehet fordítva, tehát a népnév is eredhet valahogy ebből az említett sokjelentésű слава szóból, illetve lehet közös eredetük is. de ezt csak így elképzelem, mint lehetőséget, fogalmam sincs róla, tehát a kérdésem valóban kérdés. :-)

?

Az "orto-pédia" gyakorlata a megelőzés és gyógyítás, már több ezer éves (több lehet mint 4-5 ezer éves) gyakorlat.

A nyelvi vonatkozásokat szerintem a "szituációkból" elindulva (is) fontos megnézni.

Ha megszűnik valamilyen szituáció az életünkben, kivesznek az adott helyzethez illő szavak is..:)

-A kínai agyag katonák lába is azért tűnik "ortopédnak", mert feltehetően valamilyen lábvédőt hordtak.

Ha harcok során valaki elvesztette akár csak az egyik lábát, vége volt, "elesett", és nagy valószínűséggel meghalt a harcmezőn. Ugyanígy volt ez más hadseregeknél is, legfeljebb nem maradt védő viseletükről "bizonyíték"..

-A modern bicikli "ped-ál" elnevezés is jó példa arra, hogy a láb méretéhez illő kis "pad-ozat" is megvéd attól, hogy lecsússzon lábfejünk a hajtókarról. A "pad" így is összefügghet a "ped"-el, vagyis a láb(fej)-el..

-A a korai és a mai gyógyászatban is az "orto-pédia" a megsérült, deformálódott testrészek korrigálását, esetleg tartós vagy gyógyíthatatlan deformáció esetén annak leplezését, hiány esetén pótlását jelentette, jelenti.

Legkorábban fakéreg és sással (mielőtt a vásznat "felfedezték" volna, vagy az állati bőrt felhasználták volna szíjként) rögzített faléc lehetett a megelőző-gyógyító segédeszköz.

/A magyarban ha volt korai "orto-péd" kifejezés, az az akkor gyakori szituációkkal kellett hogy összefüggjön..

A szituáció:

hord (=visel) valamit, ami véd (többnyire) a lábat- ha a láb "elveszett" (levágták harcban, vagy sérülés, fertőzés miatt) pótolják.

A védő eszköz vagy a pótlás régen leggyakrabban fából készült.

(Szerintem a tevékenységi kör ezzel egy időben, vagy később bővült ki más testrészek gyógyításával is..)

-Mivel a "pad/ ped" szóeleji "p" a magyarban (részben, nem minden szóban) "f"-é és talán "v" -é is vált, a

"fed/ véd"

szavaink szerintem szorosan a "ped/ pad/--pod"-hoz köthetők bővült jelentéssel, és "szituáció-barátok".

A "pad/ pad(o)lás, pót-lás" szavaink is alapvetően fából készült dolgokról szólnak..

-Az "orto" kifejezésben én a "hordta", "ord-as= farkas, vagy ellenség" elleni kapcsolatot is "belelátom", mivel emberek, de állatok elleni harcban is jól jött a végtagok fával történő, védő "körülbandázsolása"..

A valamikori késztetés-eredmény szópár ami a szituációhoz illő:

*horszt(a)---(az "r" kikopott, az "sz" "z"-vé lett) hozta/ hord(t)a

oro(s)zta / ord(í)t(ó), ord,----or(d)to

(hordta-- "h" és "d" kikopása után és ha "a=o"---"orto")

Talán az "ortodox" kifejezés negatív felhangja is ide köthető..

@Sultanus Constantinus: Szeretném azért szlavistaként megjegyezni, hogy a magyar <derék> ~ <derek-> szóból sok minden lehet a szlovákban, de <driek> ’törzs, derék’ nem: pedig ez utóbbi a hangalakja a szónak. A horvátban sem lehet belőle <drêk> ~ <drik> ’kocsiderék’.

Egyébként egyáltalán nem példa nélküli dolog, ha valami csak a szlovákban és a nyugati délszláv nyelvekben van meg, erre még egy műszó is van: pannonszlavizmus. Ugyanis a magyarok bejövetele előtt ezek a nyelvek egy areális egységet alkottak. Egyébként ilyen a szavunkkal összefüggésbe hozott szlovák drieť ’horzsol, dörzsöl’, horvát drijeti, szlovén dreti ’(el-, le-) nyúz; tép, elnyű’ ige is.

A szláv szó mögé az ősszláv *drěkъ alakot rekonstruálják, és lehet megőrzött régiségnek tartani, mert olyan közvetlen párhuzamai vannak, mint az ófelnémet troc ’teknő’, a továbbképzett óír drochet ~ mai ír droichiod ’híd’ (eredetileg ’gerendahíd’), de akár az orosz дреколье (drekolje) ’dorongok, husángok (fegyverként használva)’ gyűjtőnév is.

A kérdéskörhöz vö www.ff.uns.ac.rs/biblioteka/digitalna/izdanja_fakulteta/pdf/Visejezi , pp. 81–88.

Ui. véleményem szerint a pannoszláv drěkъ lehet a ’fa’ értelmű indoeurópai tő <*-iko> képzős származéka is: www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/X/P0350.html

@Janika: Én közben utánanéztem a magyar "derék" szó eredetének a Zaicz-féle Etimológiai szótárban. Nem sokra jutottam, hogy ismeretlen eredetű. Igaz, hogy a szláv eredet is felmerült, de mivel csak a szomszédos szláv nyelvekben és románban van meg, valószínűbb, hogy ezek vették át a magyartól és nem fordítva. Így szóba jöthetne akár a latin directus ~ derectus is. Viszont ez azért zárható ki, mert mint a szótár írja, a derék legkorábbi jelentése '(fa)törzs' volt, aminek semmi köze a latin szó jelentéséhez.

@LvT: >> Éppen ezért jó lenne update-elni <<

Úgy értem, jó lenne a szerzőnek update-elni a cikket.

@szigetva: >> Mondjuk azt sem értem, és a cikk sem beszél róla, hogy ha ’helyeslábúság’, akkor miért nem orthopodia (vö. tripod, chiropody, podiatry). <<

Éppen ezért jó lenne update-elni, mert a ’helyeslábúság’ pusztán tudós népetimológia (mert a művelt körök is elkövetnek ilyet). Minden fellapoztam orvosi etimológiai mű egyetért abban, hogy az <ortopédia> = <ὀρθός> (orthos) + <παιδεία> (paideia), azaz ’helyes [testtartásra való] nevelés’.

Régen ennek jobban a tudatában voltak, mivel a <logopédia> terminus is voltaképpen a <logoorthopaedia> ’ beszédre helyességére való nevelés’ kifejezés tömörítése.

Egyébként az ógörög szótárban találtam <ὀρθόπους> (orthopusz) melléknevet, amelyből lehetne <*orthopodia> főnév. Csak ennek jelentése ’meredek’, mint ’ép láb [-at kívánó]’ — www.perseus.tufts.edu/hopper/morph?l=orqopous&la=greek

.

>> Jaj már, a bi-, octo-, multi- latin, amiket én írtam, azok meg görögök. Latin multiped=görög polypod. <<

Ez egy hasznos ökölszabály, amely sokszor jól jön pl. a keverhető jelentésű latin <dis-> és a görög <dys-> előtagok megkülönböztetésében.

De van, amikor (különösen modernebb alakulatoknál) sérül, mint pl. a <dermabrasio> ’bőrhorzsolás, a bőr lekaparása’ esetén. Így mégiscsak szükséges lehet a tagok autonóm vizsgálata is.

Egyébként most látom, van egy olyan tudományág is, amely a láb deformációival foglalkozik, és az a "podológia". :)

Érdekes, hogy ha azt mondják valamire, hogy "Jajj de ortopéd", akkor az pont, hogy nem 'helyes, egyenes', hanem valami deformált dolgot szokott jelenteni.

@szigetva: ó jaj, a görög-latin :-) nem csoda hogy felbomlott a Római Birodalom, egyszerűen félreértették egymást :-)

@Janika: Jaj már, a bi-, octo-, multi- latin, amiket én írtam, azok meg görögök. Latin multiped=görög polypod.

@Sultanus Constantinus: Mert a cuadro- „latin”. Régen, akik tudtak latinul meg görögül, még figyeltek erre.

@Wenszky Nóra: Ez így már kézenfekvő, azonban amikor kisikolában a derékszöget tanultuk nekünk még azt mondták, hogy azért nevezik így, mert amikor ülünk, akkor a derekunk pont derékszögben van. A derék dolog, derekas munka is azért az, mert olyanról van szó, ahol a derekunkat is megmozgatjuk. A derék (testrész) és derék (helyes) csak a magyarban kapcsolódik így össze. Még nem érzem eldöntöttnek ezt.

@Wenszky Nóra: A spanyolban máig "recto" az 'egyenes' a köznyelvben (pl. sigue recto 'menj tovább egyenesen').

@Janika: A derékszög angolul is right angle 'jó/helyes/jobb szög', en.wikipedia.org/wiki/Right_angle .

Az angol rectangle 'téglalap' pedig a latin rectangulum 'derékszögű háromszög' szóból származik, aminek összetevői szintén a rect 'jó' és angulus 'szög'.

www.etymonline.com/index.php?term=rectangle

Ahogy elnézem itt a Wikipédián, elég sok nyelvben 'jó szög' a derékszög.