Olyan ez a történet, mint az a meglepetésparti, amit annyira sikerült titokban tartani, hogy óvatosságból még a meghívottaknak sem szóltak. Megérkezik az ünnepelt, de a hatalmas asztalnál csak egyedül üldögél, csupán az egyre idegesebb pincérek méregetik. És jó okkal. Április elsején indul a Nyelvstratégiai Intézet. És ez nem áprilisi tréfa!

Intézet a semmiből

Százmillió forintból állít fel intézetet a kormány – nyelvstratégiát fognak itt kutatni. Vagy meghatározni. Vagy előírni. Erről adott hírt az MTI március negyedikén a Magyar Közlönyre hivatkozva.

A Közlönyben a 55/2014. (III.4.) Korm. számon megjelentetett rendelet meglehetősen vázlatosan taglalta, mik lesznek az intézet céljai vagy feladatai. Egyebek mellett a magyar nyelvi örökséget fogják itt feltárni, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerésére kerül majd itt sor, gondozzák, ápolják és fejlesztik is itt majd a kultúrát és/vagy a nyelvet (más lapra tartozik, de igen izgalmas kérdés, hogyan fejleszti majd a nyelvet egy intézet). A terv szerint lesz hazánkban egy középtávú nyelvstratégia, amit itt kidolgoznak, szakmailag felügyelnek, sőt irányítanak is majd. Foglalkoznak majd itt olyan dolgokkal is, mint például a nyelvi értékvesztés ellen ható feladatok megvalósítása, akármit is jelentsen ez. 

Az Intézet ügyében megfogadták a régi szovjet tanácsot: „Ne fecsegj!” – senki sem tud (vagy mond) semmit...

A felsorolt 14 cél egy részébe kis fantáziával bele tudunk képzelni egészen értelmes tevékenységeket is, egy másik része viszont némileg ködös és értelmezhetetlen, néhol pedig egyenesen tudománytalan. Megjegyzendő az is, hogy a meghatározott 100 millió forint akkora összegnek számít ezen a területen, amekkorát nem szoktak – csak úgy – nyelvészekhez vágni hazánkban. Ezért arra gondoltunk, megkeressük az illetékest, hogy részletes felvilágosítást kérjünk az ügyben.

Hiszen ha április 1-én tényleg megalakul ez az intézmény, akkor pár héttel az indulás előtt olyan apróságok már nyilván tisztázódtak, hogy hol jön létre, hogy kivel egyeztettek, kit bíztak meg a megszervezésével. Nyilván vannak már bizonyos stratégiai célok is, s talán az is kiderül, mire költhető el ez a 100 millió forint, ha már eleve 20 ember várja tettrekészen az elsejei munkakezdést. 

Kormányszóvivői feladatok kimaxolva

Mivel a Közlönyből feketén-fehéren kiderül, hogy az Intézet a miniszterelnök irányítása alatt áll, sőt: az alkalmazandó 20 fő a Miniszterelnökség kebelén belül tevékenykedik majd („az  Intézet 20  fős létszámát 2014. április 1. napjától a Miniszterelnökség létszáma tartalmazza”), továbbá az irányítását a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el, hát megkerestük a kormányszóvivői irodát.

A kormányszóvivői stáb egyik tagja (akitől ezúton is szeretnénk elnézést kérni azért, amiért másnap – a „válaszok” kézhezvétele után – hangosan és néhol nyerítve hitetlenkedtünk a telefonban – tényleg nem az ő hibája, hogy így alakult) telefonon arról tájékoztatott bennünket, hogy nem tudnak szóban tájékoztatni bennünket. Mint kiderült, a szóbeli tájékoztatással már többen is visszaéltek. De megnyugtatott, hogy ha aznap délelőtt elküldjük a kérdéseinket, megkeresik az illetékeseket, akik válaszolni fognak rájuk, jó eséllyel még aznap.

Nem akartunk nagyon hosszan kérdezősködni, ezért röviden csak a következő kérdéseket tettük fel:

1. Hol áll fel az [...] Intézet?
2. Kiket bízott meg/bíz meg a kabinet az Intézet felállításával?
3. Kikkel egyeztetett és kikkel kíván egyeztetni a kabinet a stratégiai célok kialakítása érdekében?
4. Mik az Intézet stratégiai céljai?
5. Mire szolgál pontosan a 100 millió forint összegű támogatás?
6. Tervezi-e a kabinet, hogy a már létező nyelvi irodákat, intézeteket, kutatóhelyeket, ismeretterjesztő intézményeket külön támogatja, vagy ebből az összegből kívánja az intézeten keresztül támogatni? Esetleg nem kívánja támogatni őket?

Mivel tudtuk, hogy kérdés lenne bőven még, továbbá a kormányszóvivői hivatal munkatársa úgy tájékoztatott, hogy kérésünk esetén szívesen leszerveznek számunkra egy szóbeli interjút is, hozzáfűztük ezt is:

Örömünkre szolgálna, ha a Nyelvstratégiai Intézet felállításával megbízott kormányzati felelőssel esetleg külön interjút is tudnák készíteni.

Másnap estére érkezett meg kérdéseinkre a hivatal válasza. 

Az Intézet: Paks2

A lényeg: önnek, kedves olvasó semmi köze ehhez az ügyhöz. A szakmai fórumoknak sem. Amit akart a kormány, azt már elmondta a kormányrendeletben, akit érdekel, az nézegesse azt. További információ nincs. Csak később. Majd. Addig türelemmel tessék várni, majd kiderül, ki nyerte a lottóötöst, ki kapta a százmilliót és mire.

De íme a válasz a fent feltett kérdésekre:

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásával kapcsolatos kérdésire a Kormányzati Információs Központ az alábbi választ adja Önnek:

A Kormány 2014. február 19-én döntött arról,  hogy a magyar nyelvi örökség föltárása, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerésével, ápolásával, gondozásával, valamint fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására – 2014. április 1-jei hatállyal - létrehozza a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet. (a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról szóló 55/2014. (III. 4.) Korm. rendelet)

A Intézet létrehozásával összefüggő intézkedésekről – így az előkészítéssel kapcsolatos feladatokról,  valamint határidőkről  -  a Kormány  1098/2014. (III. 4.) számú határozatában rendelkezik.

Figyelemmel arra, hogy az Intézet 2014. április 1-jével jön létre, a további részletekről a későbbiekben tájékoztatjuk Önt.

Tehát: az évi 100 milliós keretből gazdálkodó állami intézményről semmit sem tudhatunk három héttel az indítását megelőzően, azt leszámítva, hogy lesz. 

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A parti jó eséllyel elmarad

Semmi sem indokolja ezt az eljárást. Olyan intézményről van szó, ami a jelek szerint közérdekű feladatot lát el. A titkolózás, a fű alatti előkészítés, az információ önkényes és indokolatlan visszatartása csupán egyetlen dologra lesz jó: a szakma és a közvélemény eleve előítélettel fogadja majd az intézményt, annak munkáját. Még akkor is, ha az esetleg értelmes és hasznos dolgokkal foglalkozik majd a jövőben és értelmesen és hasznosan költi majd a pénzünket.

A kormányzatnak alapvető érdeke, hogy elfogadja (még akkor is, ha egy választási kampányban nehezebb ezeket a szempontokat szem előtt tartani): állampolgárai nem szembenálló felek, még akkor sem, ha egy részük ide, más részük oda szavaz. A szakmai közvélemény nem szükségtelen rossz. A kritika nem feltétlen személyes támadás. Az ellenvéleményről tudomást szerezni kimondottan hasznos lehet. A titkolózás struccpolitika: a mégoly nemes szándékú kezdeményezést is megfojtja.

Alakul tehát a csúnya meglepetésparti. Akit meghívhattak volna, az már most megsértődött, az ünnepelt pedig feszenghet a drága ajándékokkal, amikre senki sem lesz kíváncsi. Helyesebben egy dolog mindenkit érdekel majd: miért pont ezeket az ajándékokat kapta, és miért pont a mi pénzünkből kellett őket megvenni. Boldog április elsejét, Nyelvstratégiai Intézet!