-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Már a cikk címe is beugratós kérdés. Kiderül, hogy a jelenségek leírása néha nagyon könnyű, ám a magyarázatuk már nem olyan egyszerű. Már ha egyáltalán van.
Lola nevű olvasónk igen érdekes és messzire vezető kérdést tesz fel:
Böngészem az asszonynevek felvételi formáit, de egy kérdésemre még mindig nem találok választ, ezért is fordultam Önökhöz. Ha -e-re végződik a leendő férj neve, az változik-e a felvétel során? Gondolok itt pl. Fekete Sándorra, akinek neje Feketené lesz vagy Feketéné? Van erre valami hangtani szabály, vagy csak „ízlés szerint” működik?
Maga a konkrét kérdés inkább azért meglepő, mert személyes nyelvi intuíciónk szerint csak a Feketéné helyes. A gugli ugyan a keresre elsőre több mint 2500 találatot ad a Feketenére, de alaposabb utánajárással kiderül, hogy ez valójában csupán száz találatot jelent. Ezzel szemben Feketénére több mint százezer találat van (és ez a szám az alaposabb vizsgálat során sem módosul). Mindez azt mutatja, hogy ha a Feketené létezik egyáltalán, nagyon periferiális.
Mi a helyzet a keresztnevekkel? Úgy tűnik, hasonló a helyzet: a magyar weben 37 Endrenére jut több mint 55 ezer Endréné.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Korábban már Kálmán László írt arról, hogy az e ~ é váltakozáshoz hasonlóan működik az a ~ á váltakozás.Ebben az összefüggésben tehát azt is érdemes megvizsgálni, hogyan viselkednek az a végű tövek a -né előtt. Úgy tűnik, Vargané szinte pontosan annyi van, mint Feketené, Vargáné viszont több mint 130 ezer. A Bélanék száma sem éri el a százat, a Gyulanék száma is alig, míg a Bélánék száma 170000 körül van, a Gyulánék száma pedig a 200 ezret is meghaladja. Az arányok igen sokat mondanak, ráadásul feltételezhetjük, hogy az e-s, a-s alakoknak egy része csupán elírás.
Ezzel az első kérdést meg is válaszoltuk, ám az igazán érdekes dolgok még csak ezután következnek. Nyelvtani és nyelvtörténeti szempontból ugyanis egyáltalán nem természetes, hogy a tővégi a és e megnyúljon a -né elem előtt.
Azt bizonyára sokan tudják (vagy ha nem tudják, könnyen kitalálják), hogy a -né elem a nő szóval függ össze. Az uráli eredetű tő alakja valamikor a honfoglalás után *neγ lehetett (a γ itt a [g]-hez hasonló, annak a helyén képzett mássalhangzót, de nem felpattanó zárhangot, hanem réshangot jelöl). A *γ később különböző helyzetekben magánhangzóvá vált vagy kiesett. A *neγ alakban ü-szerűvé vált, és kettőshangzót (diftongust) alkotott az e-vel: *neü – ebből lett aztán a nő. A *neγem, *neγed, *neγe stb. birtokos ragos alakok sorsa kissé másként alakult: ezekben a *γ vagy j-vé vált, vagy kiesett, és a magánhangzók között így létrejövő rést (szakszóval hiátust) egy j töltötte ki: így jöttek létre a nejem, nejed, neje stb. alakok. A nő ma használt nőm, nőd, nője alakjai csak később jöttek létre, a toldalékolatlan nej alak pedig még később. (Hasonló folyamat játszódott le a fő ~ fej esetében is.) Az ilyen folyamatokat, amikor ugyanazon szó különböző alakváltozatait eltérő jelentésekben kezdik használni, jelentéshasadásnak nevezzük.
A -né talán az egyik alakváltozatból született. Nem kizárt, hogy a *neγ-nek volt *nei folytatója is, és ebből lett egy né alakváltozat. Az is lehet, hogy a nej elvonása már korábban is megtörtént, és ebből jött létre a né alakváltozat. Akárhogy is, ez a né elvesztette önálló használatát, és csak a ma ismert kötött helyzetében kezdett megjelenni.
A né tehát eredetileg önálló szó volt, és van okunk feltételezni, hogy eredetileg összetételszerű kapcsolatot alkotott azzal a férfinévvel, amelyhez kapcsolódott. Csakhogy az összetett szavak összetételi határain soha nincs olyan nyúlás, mint amilyet a mai -né előtt talpasztalunk. Az almamag mellett nincsenek olyasmi kapcsolatok, mint az *almámag lenne. Mi több, a toldalékoknál sem kötelező a nyújtás (almaként, és nem *almáként), egyes esetekben ingadozás van (alfaszor ~ alfászor), máskor viszont a két alak egészen mást jelent, bár a toldalékok alakja azonos (utcai – utcái).
(Forrás: Wikimedia Commons / Böhringer Friedrich / CC BY-SA 2.5)
Nincs meggyőző magyarázat arra, miért kezdte el a -né kiváltani az a és az e megnyúlását. Talán arról van szó, hogy viszonylag ritkán kapcsolódott ilyen tövekhez, és a többi használati körében az olyan toldalékokhoz tűnt hasonlatosnak, melyek kiváltják a nyúlást. Ennek részletei azonban nem világosak.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint „a képző sokáig megőrizhette önállóságát”, és ezt egy olyan szerkezettel kívánja igazolni, melyben a név előtt álló jelző nem a feleségre, hanem a férjre vonatkozik: egy nehaÿ kenderes ianosne (olvasd: néhai Kenderes Jánosné) formáról van szó, mely aláírásként szerepel – a néhai tehát csak Kenderes Jánosra vonatkozhat. (Ma a szerkezetet úgy értelmeznénk, hogy a feleség az, aki elhunyt.) Ez azonban kevéssé meggyőző példa, hiszen a doktor Kenderes Jánosné forma akkor használatos, ha a férj doktor – ha a feleség rendelkezik doktori fokozattal, Ha a férj és a feleség is doktor, akkor ezt a doktor Kenderes Jánosné doktor névformával szokás jelölni, ami persze elég rémisztő szerkezet, de nyelvészetileg nem jelent további érdekességet. akkor Kenderes Jánosné doktor forma használatos: ami persze meglehetősen furcsa, hiszen nem -né-s nevek után sosem kerül a doktor. (Legalábbis mint tudományos fokozat megjelenése, a Kenderes doktor pl. csak orvos lehet, jogász vagy PhD nem).
A TESz. ugyan egyszerűen képzőnek nevezi a -né elemet, pedig elég sajátosan viselkedik a képzők között. kapcsolódhat ugyanis teljes névhez (Kenderes Jánosné), vezetéknévhez (Kenderesné), de nem kapcsolódhat vezetéknév nélküli keresztnévhez (*Jánosné). Ez azért meglehetősen furcsa a magyar toldalékok között – igaz, hasonló esetet azért találunk. A -(j)Ú képző csak olyan főnevekhez kapcsolható, melyekhez melléknév vagy számnév csatlakozik (nagy szemű, tizenhárom lábú), vagy olyan főnévhez, amely összetett (tojásfejű), de nem kapcsolódhat melléknévi vagy számnévi jelző nélkül álló egyszerű főnévhez (*a szemű juhász, *a lábú szék, *a fejű sárkány – de nincsen *nagyú vagy *tizenháromú sem).
(Forrás: múlt-kor)
Azt, hogy a puszta Jánosné-féle formák nem használatosak, semmi általánosabb elv nem indokolja – egyszerűen nyelvszokásról van szó. A nyelvtan lényegében ilyen nyelvszokásokból áll össze: az általánosabb szabályokról akkor szoktunk beszélni, ha a különböző elemekhez vagy szerkezetekhez kötődő szokások hasonlóak (Lola az ízlés szót használja, de az ilyen értelemben vett ízlésünket az határozza meg, hogy milyen szokások uralkodnak a beszélőközösségben.). Hangtani szabályokról itt azért sem beszélhetünk, mert az csak a látszat, hogy az általánosabb szabályokból következnek az apróbb jelenségek – a valóságban épp a fordítottjáról van szó. Ha nem így lenne, nem viselkedhetnének úgy toldalékok, mint a -né.