-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Spanyolország fővárosa az Európai Unió harmadik legnagyobb városa. Elnevezésének eredete máig nem teljesen világos.
Az ország közepén elhelyezkedő főváros a maga 3,2 milliós lakosságával Berlin és London után az Európai Unió harmadik legnagyobb városa. 1561. február 12-én nevezte ki II. Fülöp spanyol király az udvar székhelyévé, gyakorlatilag ettől kezdve – vagyis pontosan 450 éve – Spanyolország fővárosa.
(Forrás: Wikimedia commons)
Madrid – a helybéliek ajkán [madrí] – nevének eredetéről azonban máig nincs egyetértés a szakemberek között. A település nevének legelső dokumentált alakja a muzulmán megszállás alatti időből származó Madzsrít (arab írásban: مجريط), amelyet középkori spanyol nyelven Magerit – ejtsd: [mazserít] – formában írtak át. A legelterjedtebb hipotézis a név eredetére nézve egészen az utóbbi időkig Jaime Oliver Asín arabistáé volt, aki szerint ez az arab madzsra ’folyómeder’ újlatin -it (< latin -etum) képzővel ellátott alakja lenne. Az arab eredet ellen szól viszont, hogy valamennyi arab jövevényszó a spanyolban megtartotta az arab al- névelőt (pl. al-qāḍī > alcalde ’polgármester’), kivétel azok, amelyek már az arabba is másik nyelvből kerültek. Oliver Asín egyúttal azt tartotta, hogy a ma használt Madrid alak nem ebből származik, hanem az újlatin matrice (< latin matrix, matrice(m) ’anyaméh’, ill. – átvitt értelemben – ’ősanya’, ’eredet, forrás’) szóból. A város neve a 'forrás' jelentéssel kapcsolódhat össze, a rajta átfutó patakot hívták így. Asín szerint a két változat – a Magerit és a Madrid – egy ideig párhuzamosan élt; mindazonáltal, később elvetette ezt a feltételezést.
A mozarab az Ibériai-félszigeten a 8-11. században beszélt, erős arab hatást tükröző újlatin nyelv.
Pedig Oliver Asín talán nem is állt olyan messze a valóságtól: 1960-ban Joan Coromines katalán nyelvész kifejtette, hogy szerinte az arab Madzsrít nem más, mint a mozarab matrich [matrics] hangátvetéses módosulata, melynek végső eredete a latin matrice(m).
(Forrás: Wikimedai commons / Esetena)
Szintén léteznek kevésbé elterjedt, alternatív elméletek is, ezek egyike szerint az ókelta *magetorito ’nagy folyó’ spanyol fonetikai fejleményéről van szó; mások pedig a latin maioritummal 'major(ság)' hozták összefüggésbe. Az alternatív elméletek követői szerint ugyanis a latin matrice alak nem ad magyarázatot az arab madzsrítra, szerintük az ilyen hangátvetéses fejlemény az arabban valószínűtlen.
A leghihetőbb tehát továbbra is az marad, miszerint – így vagy úgy – a latin matrice népi módosulata. A szó egyébként máig létezik főnévként a spanyolban – matriz [matrísz], matrices – a latinnal azonos jelentésben.
Nincs más hátra, mint egy kis madridi hangulatot varázsolni! Az alábbi dalt Plácido Domingo adja elő, a jellegzetes chotis [csotisz] műfajt képviseli (ennek további érdekessége, eredetileg Közép-Európából, méghozzá Bohémiából, azaz Csehországból származik).
Agustín Lara: Madrid
(Plácido Domingo előadásában)Cuando llegues a Madrid, chulona mía
Voy a hacerte emperatriz de Lavapiés
Y a alfombrarte con claveles la Gran Vía
Y a bañarte con vinillo de JerezAmikor majd eljössz Madridba, szépségem
A Lavapiés császárnőjévé teszlek
A Gran Víára neked szegfűszőnyeget fektetek
S jerezi borocskával megfürdetlekEn Chicote un agasajo postinero
Con la crema de la intelectualidad
Y la gracia de un piropo retrechero
Más castizo que la calle de AlcaláEgy jómódú megvendégelés a Chicote bárban
A szellemiség habjával
S egy csábos bók bája
Tősgyökeresebb, mint az Alcalá utcaMadrid, Madrid, Madrid
Pedazo de la España en que nací
Por algo te hizo Dios
La cuna del requiebro y del chotisMadrid, Madrid, Madrid
Egy darabja ama Spanyolországnak, melyben születtem
Valamiért téged teremtett Isten
Az udvarlás és a chotis bölcsőjénekMadrid, Madrid, Madrid
En México se piensa mucho en ti
Por el sabor que tienen tus verbenas
Por tantas cosas buenas
Que soñamos desde aquíMadrid, Madrid, Madrid
Mexikóban sokat gondolnak rád
Utcabáljaid íze miatt
Annyi szép dolog miattAmit innen álmodunk rólad
Y vas a ver lo que es canela fina
Y armar la tremolina
Cuando llegues a MadridS meglátod majd, milyen az őrölt fahéj
S a lármakeltés
Amikor majd eljössz Madridba