-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az orbanviktor.hu szerint a magyar kormányfő, aki hivatalosan a magas szintű fórum megnyitójára, illetve az expó záróünnepségére érkezett Sanghajba, azt is mondta, hogy a magyaroknak mindig öröm Kínában lenni, állítását pedig többek között azzal támasztotta alá, hogy a magyaroknak ázsiai gyökerei vannak, és az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy „a hunok földje”. (index.hu/MTI)
Az utóbbi kijelentés azóta eltűnt a miniszterelnök honlapjáról. Mindenesetre ez egy jó alkalom, hogy megemlékezzünk: honnan is ered a Hungary név?
A név a török onogur (’tíz nyíl’, más magyarázatok szerint ’tíz ogur/oguz’) elnevezésre vezethető vissza. Ez egy különböző népekből álló törzsszövetség volt – a nomád törzsszövetségek nevére egyébként is jellemző, hogy gyakran a ’valahány valami’ szerkezetet követi. A magyarok talán tagjai voltak e törzsszövetségnek, de az is lehet, hogy egyszer csak ott bukkantak fel, ahol korábban az onogurok voltak, és így ragasztották rájuk a nevet. (A letelepedett európaiak nem igazán igazodtak ki az időnként rájuk törő nomád népek között: a hasonló életmódot folytató, gyakran változó politikai viszonyok között nem is alakultak ki mai értelemben vett népek, csak alkalmi politikai szövetségek. A nyelvnek pedig még messze nem volt nemzetalkotó szerepe.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)
Tudta-e?
A csehben és a szlovákban más a neve Nagy-Magyarországnak, mint Kis- (a szentmentalisták kedvéért Csonka-) Magyarországnak. Nagy-Magyarország neve a magyarok külső elnevezéséből származó cseh Uhry [uhri] vagy Uhersko [uherszko], szlovák Uhorsko [uhorszko], míg Kis-Magyarországé a belső elnevezésből származó Maďarsko [magyarszko].
Ez a név aztán elterjedt szerte Európában, egyik legősibb formájában a németből ismerjük: Ungarn (az n már német képző). A legtöbb szláv nyelvbe a szó úgy került, hogy az n kiesett, helyette az u vált nazálissá (orrhangúvá). Ennek köszönhetően az ország neve a csehben Uhry, Uhersko és a szlovákban Uhorsko. (A csehben és a szlovákban a g mindig h-vá vált, gondoljunk például a cseh főváros cseh nevére: Praha.) A lengyelben a nazális megmaradt, de az u-ban található ajakkerekítéses mozzanat egy önálló v-vé vált, miközben a magánhangzó u-ból e lett: Węgry (kb. [vengri]). (Ez nem kivételes fejlődés, a lengyelben több példa van rá, vö. lengyel węgiel [vengjel], orosz ugolj, cseh uhlí, szlovák uhlie stb. ’szén’.) Ez került át az oroszba Vengrija alakban (bár ez tulajdonképpen a vengr ’magyar’ szóhoz illesztett, latin eredetű nemzetközi országnévképző).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az olasz h funkciói
Az olasz helyesírásban a h vagy csupán hagyomány alapján írandó bizonyos szavakban, vagy „elválasztó” funkciója van: arra szolgál, hogy bizonyos egymást követő betűket ne úgy ejtsünk, ahogy egyébként ejtenénk. Így pl. az i és az e előtt a c [cs]-nek, a g [dzs]-nek ejtendő, ezért ha a [ki], [ke], [gi] vagy [ge] hangkapcsolatot szeretnénk jelölni, ezek írásmódja chi, che, ghi, ghe lesz. Ezért szerepel h az Ungheria szóban is: ellenkező esetben [undzseria]-nak kellene olvasni.
Látható, hogy ezekben nyoma sincs a szó eleji h-nak, akácsak pl. a skandináv nyelvekben vagy az olasz Ungheriában [ungeria]. Ha azonban az olaszban írnának is h-t a szó elejére, az sem jelentene semmit, hiszen az olaszban a h mindig néma, sosem ejtik. Hasonló a helyzet azonban a franciában, ahol országunk neve Hongrie [ongri]: itt azonban írják a h-t. A galibát éppen ez okozta: miután a franciában eltűnt a h, nehéz volt számon tartani, hogy mikor kell írni és mikor nem (hasonlóan a magyar j és ly problémájához): olykor akkor is írták, amikor nem kellett volna. Itt talán játszottak némi szerepet a hunok is: mivel a magyarok és a hunok egyaránt keletről érkező lovasnép voltak, könnyen keverhették őket. Arról azonban mégsincs szó, hogy a hunok nevét alkalmazták volna a magyarokra, már csak azért sem, mert az elnevezés nem változott, csak az írásmódja. A francián kívül írják, de nem ejtik a h-t a spanyolban és a katalánban sem. Amikor ez a szó átkerült további nyelvekbe, pl. az angolba, ahol volt [h], úgy vélték, hogy az írásban szereplő h ejtendő is: így alakult ki az angol Hungary név. Ugyanez a helyzet a hollandban is.
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1.2)
Hoffmann Rózsa – nagyon találóan – kiemelte, hogy „az interneten keresztül ömlik az információ feldolgozhatatlan mennyisége, de az információk kritikájára alig készült fel a társadalom”.
Látható tehát, hogy a Hungary elnevezés nem jelenti azt, hogy a ’hunok földje’. A miniszterelnököt megtéveszthették az olyan internetes források is, mint például az Online Etymology Dictionary Hungary szócikke. Persze nem biztos, hogy a kínaiak előtt bölcs dolog éppen ősi ellenségükkel, a hunokkal való kapcsolatunkat hangsúlyozni akkor, amikor ennek semmi alapja nincs. De ez a kérdés már legyen egy politikai portál problémája...
Középpontban a nyelv
A kormányváltás óta igen népszerűvé váltak a nyelvészeti kérdések. Először Szőcs Géza jelentette be, hogy genetikai módszerekkel kell megvizsgálni a finnugor nyelvrokonságot, beiktatásakor pedig Schmitt Pál beszélt arról, hogy fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét (és díjat is alapítana az e téren jeleskedők számára). Orbán Viktor nyelvfilozófai kérdésekben merült el. Hoffmann Rózsa a jó erkölcs és a helyesírás között vont párhuzamot, majd az alkotmánybíróság nyilatkozott meg helyesírási kérdésekben. Eközben azok, akik a diplomához szükséges nyelvvizsgakötelezettség eltörlése mellett harcolnak, megpróbálják átvenni az alkotmánybíróság szerepét.