@Krizsa: Tök igazad van. Azonban itt két végletet írsz le, és tökéletesen illusztrálod, hogy ha valakit mindig csak dicsérnek, az azt fogja hinni, hogy csak ő a helikopter.

@szigetva: Ha a gyerekedet pici kortól azzal traktálod, hogy ő kicsi, szót kell fogadni, aztán az iskolában azzal, hogy hát fiam, nem vagy egy lángész, aztán azzal, hogy aki valami exra dologhoz ragaszkodik, az nem normális, mert "szembemegy".

Akkor egészen más lesz az eredmény, mint amikor az én apám csak a "nagyszerű" dolgaimat hangsúlyozta, símogatta érte a fejemet. Ledorongolta a rokonokat, akik szerint egy négyévesnek nem a falra kell a betűket firkálni. "A gyerek tanul, és úgy tanul, ahogy akar. S ha magának ez nem tetszik, akkor ne jöjjön ide." Én meg a nadrágjába kapaszkodva kinevettem a nagynénit. Most akkor mi az eredmény? Az apám nem hazudozott nekem, mert csak a valóságos eredményeimért dícsért, de azért nagyon.

A finnugor nyelvi származtatás az, ami nem áll valóságos alapokon. A magyarság származása-történelme pedig az, amit a csak a hivatalos NYELVÉSZET, és semmi más - vitt félre a jó fenébe.

@Jani haverja: >> Itt mindenki meg van győződve arról, hogy az albán nyelv egyrészt az ősi illír nyelv egyenesági leszármazottja <<

Ez könnyen meglehet, bár a trák is számításba jön.

>> a latin is sokat átvett ebből a nyelvből <<

Ez viszont már fordítva áll.

@Jani haverja: „Ezt nem tudom, hogy miért írtad” Pedig a kommented végén magad mondod meg.

@szigetva: Ezt nem tudom, hogy miért írtad. Az albánok jelenleg nagyon büszkék a jelenükre. Az utóbbi 10-15 évben messze Európa legdinamikusabban fejlődő országa. Mondjuk volt is honnan fejlődni, de ettől függetlenül egy átlag albán nem él rosszabb életszínvonalon, mint egy átlag magyar. A jövedelem igaz, hogy jóval kevesebb, mint Magyarországon, de itt minden jóval olcsóbb is, legfőképpen a szolgáltatások, de a termékek is.

Pl. itt a magyar Unicum is jóval olcsóbb, mint Magyarországon, mert kisebb rajta az adó. De a magyar Floriol étolaj is olcsóbb itt, mint Magyarországon.

Szóval van amiben egy magyar ember tűnik relatív jómódúbbnak az albánnál, de fordítva is van számtalan dolog. Pl. egy sima magyar (mondjuk) kőműves nem engedheti meg magának azt, hogy minden vasárnap elegáns étterembe vigye a családját ebédelni, itt meg simán.

Persze ezteket a történeteket valószínűleg nem most, hanem az Enver Hoxha kommunista diktatúrájának az idejében, és tudatosan terjesztették el a nép között, és akkor tényleg nem nagyon volt mire büszkének lenni, majdnem éhenhaltak itt.

@Jani haverja: „Még egy érdekesség: Itt mindenki meg van győződve arról, hogy az albán nyelv egyrészt az ősi illír nyelv egyenesági leszármazottja, azaz ha úgy vesszük, akkor Európa legősibb beszélt nyelve” Hát ez ismerős. Aki a jelenére nem tud túl büszke lenni, az a múltjára az. Arról meg mindenki azt mond, amit akar.

@LvT: Én erre nem tudok igazából mit mondani, nem vagyok nyelvész, még csak hobbi szinten sem. Én csak laírtam azt, amit itt hallottam az ismerőseimtől kötetlen baráti beszélgetések közben. Ezt írtam is előzőleg. Szóval amiket leírtam, azokat én semmiféle előzetes tudományos vizsgálatnak nem vetettem alá.

Még egy érdekesség: Itt mindenki meg van győződve arról, hogy az albán nyelv egyrészt az ősi illír nyelv egyenesági leszármazottja, azaz ha úgy vesszük, akkor Európa legősibb beszélt nyelve, valamint arról is meg van itt győződve mindenki, hogy a latin is sokat átvett ebből a nyelvből. Ok, ez már egészen valószínű, hogy mítoszteremtés, de ez a mai valóság itt.

@Jani haverja: >> először voltak az illírek. Az "i lirë" ( ejtsd: i lír) szabadot (mint a hímnemű főnév mellékneve) jelent a mai napig az albán nyelvben <<

Talán érdemes megjegyezni, hogy ez kedves népetimológia (csakúgy mint a kaukázusi Albánia ókori latin-görög neve), amely jelzi, hogy az albánok is tudnak mítoszt faragni maguknak.

Schütz István szerint azonban a kopulatív artikulus (a melléknév előtti névmás, azaz az <i> az <i lirë>-ben) csak a XV–XVI. sz.-ban alakulhatott ki {1}. Az XV. sz.-ból első fennmaradt első albán nyelvemlékben sincs még a jelző előtt névelő: vö. mai <Shpirti i Shenjtë> ’Szentlélek’ vs. akkori birtokos esetben álló <t'Spertit Senit>). Tehát az nem járható, hogy ebből az újkori albán alakból származtatnánk az ókori <illír> népnevet.

Továbbá magáról a <lirë> melléknévről – pontosabban annak <liroj> igei alakjáról – azt állítja Vladimir Orel etimológiai szótára, hogy a latin <liber> ’szabad’ – illetve igeként <liberare, libero> ’(meg-, fel-) szabadít’ – átvétele {2}. Azaz fordítva sem adódik az út, vagyis, hogy az illír népnév ekként maradt volna fönt az albán <lirë> szóban.

{1} mek.oszk.hu/03500/03577/html/#5 — 1.3.13. rész

{2} www.scribd.com/doc/117854777/Vladimir-Or...mological-Dictionary – 229. oldal

ha már albán véletlenekről van szó, ne menjünk el szó nélkül a kaukázusi szavardok élőhelye kaukázusi albánia, és az ide jött honfoglalók hatalmi központja regia albanae nevének hasonlósága mellett.

Köszönöm Fejes László! Egy ártatlan hozzászólásból jó kis cikk lett :-) Az alba=fehér adta magát, a gael-geal meg csak szimplán gyanús volt. Egyik bejött, a másik nem. A skót kampány fehér könyvét (White Book) nem is mertem megemlíteni. Az viszont nem derül ki, hogy hogyan kapcsolatos az ország a fehér színnel. Egy korábbi hozzászóló a doveri fehér sziklákat említette.

Albániához, mármint az ország jelenlegi nevéhez szeretnék hozzászólni.

Én úgy hallottam itt (Albániában) az itteni ismerőseimtől, hogy először voltak az illírek. Az "i lirë" ( ejtsd: i lír) szabadot (mint a hímnemű főnév mellékneve) jelent a mai napig az albán nyelvben, tehát az "un"jam i lirë" az azt jelenti, hogy "szabad vagyok", akár azt, hogy van időm pl., vagy azt, hogy mondjuk nem függök senkitől.

Szóval voltak az illírek. Ezek gyakorlatilag nomádok voltak. Egy törzsük letelepedett, és "arbanë-ok (ejtsd: árbánok), azaz földművesek lettek. Az ő nevüket meg félreértették Európában, mivel több ezer évvel előttük a Kaukázusban már volt egy "Albánia" nevű állam, így a tévedés miatt hívják ezt az országot "Albania"-nak, és nem "Arbania"-nak.

Egyébként az a falu, ahol az illírek először letelepedtek, a mai napig megvan itt Tirana mellett, és a mai napig "Arbanë"-nak (ejtsd: Árbánnak) hívják.

Üdv: egy családostól Albániában élő magyar