Budapesti városrészneveket bemutató cikksorozatunk befejező részéhez érkeztünk. Most olyan helynevek kerülnek terítékre, melyek nem híres személyekhez, növényekhez vagy állatokhoz kapcsolódnak, és nem is olyan magától értetődő az eredetük, mint például a Kőbánya névé.

A Selyemgombolyító Óbudán
(Forrás: Wikimedia Commons / Vadaro)

Kezdjük túránkat a budai oldalon. Aki a népszerű augusztusi Sziget Fesztiválra utazik, a szentendrei HÉV-ről leszállhat a Filatorigát nevű megállónál is. Azt még csak értjük, hogy a Duna mellett miért van gát, de mi lehet az a filatori? A válaszhoz Óbuda ipartörténetébe kell beásni magunkat. Az 1700-as évek elején kezdődtek az első kísérletek hazánkban a selyemhernyó meghonosítására és selyem előállítására. Óbudán az olasz Bartolomeo Zanesi létesített feldolgozóüzemet: A filatorium ’fonó (hely)’ szó a latin filare ’fon’ szóból képzett főnév.1780-ban indult a munka a selyemcérnázóban, azaz a filatoriumban. Ennek közelébe 1786-ban építtette Agostino Mazzocato olasz textilipari vállalkozó a ma is álló Selyemgombolyító épületét. Bár hazánk egy bő évszázad alatt Európa harmadik legnagyobb selyemtermelőjévé vált, az óbudai úttörő vállalkozás egy szűk évtized alatt tönkrement. A területet azonban Filatori Felder ’fonómezők’, majd Filatoridűlő néven ismerték ezután is.

Irány: dél

Ha a Ráckeve felé tartó HÉV-re szállunk, a Pesterzsébeten végigrobogó szerelvényből nyugat felé tekintve a Gubacs városrészt látjuk. A honfoglalás után már említik ezt a településnevet az okmányok. Eredete vitatott – vagy a növényeken különböző kártevők hatására képződő gubacsokról kapta a nevét, vagy személynévből ered, melynek töve a szláv *gǫba ’ajak, száj’ szó lehetett. Gubacs település teljesen elpusztult, nevét ma három városrész is őrzi: Gubacs, Gubacsipuszta és Gubacsidűlő.

Gubacsok tölgyfán – a gubacsdarázs műve
(Forrás: Wikimedia Commons / Sandy Rae / CC BY-SA 3.0)

Gubacsot elhagyva pedig Soroksárra érünk. A II. világháborúig jelentős arányú sváb lakossággal rendelkező település neve a sark~sarok ’szöglet’ és a sár szavak összetétele. Az itteni valamikori mocsár szögletében jött létre a falu – ez magyarázza az elnevezést.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna nevének helyes leírása nem egyszerű. A szabályzat szerint akkor, ha egy földrajzi névben kevésbé fontosnak tartott, zárójelbe tett tag is van, akkor a nyitó zárójel előtt szóközt kell írni, míg utána kötőjellel kell kapcsolni az utótagot (FNH 3 36). Aki ezt az írásmódot nehezen tudja megjegyezni és mégsem akar véteni az akadémiai szabályok ellen, annak javasoljuk, hogy a hivatalos név helyett használja a gyakori RSD rövidítést vagy egyszerűen a köznyelvi Kis-Duna nevet. Aki pedig nem fél, hogy egy egész települést magára haragít, hívja a Duna-ágat Soroksári-Dunának vagy Ráckevei-Dunának.

Sorokksárral és Gubaccsal szemben, a Ráckevei (Soroksári)-Duna túlsó partján terül el Csepel. A valamikori önálló Csepel település nem csak a XXI. kerület névadója, hanem az egész szigetet is Csepel-szigetnek hívják. A Csepel név először 1019-ben fordul elő egy kódexben, eredete vitatott. Lehet, hogy egy cseplye ~ csepely ’bokros, cserjés hely’ főnévből keletkezett. Más magyarázat szerint személynévből jött létre a helynév. Ennek forrása lehet a török çepel [csepel] ’szennyes, mocskos’ szó vagy valamilyen szláv eredetű név.

A legnépszerűbb magyarázat azonban a Gesta Hungarorum A Duna szigete című fejezetében olvasható. Eszerint Csepel kun lovászmester volt Árpád vezér seregében abban az időben, amikor Árpád elhatározta, hogy a szigetet megteszik vezéri szigetté. A legenda ma ismét reneszánszát éli – a fehér ló megjelenik az új kerületi címerben is. És újabban a kerület ezzel, a hivatalos zászlón is megjelenő jelmondattal üdvözli a kerületbe lépőket: „Csepel – Árpád földje – a magyar ipar bölcsője”.

A tébolydától a szükséglakásokig

Más, a honfoglaláshoz kapcsolódó helynevek is vannak a fővárosban – két törzs nevét is megtaláljuk. A Megyer törzs neve nem csak a korábbi cikkünkben említett Békásmegyer és Káposztásmegyer nevében bukkan fel, hanem így önmagában is a IV. kerület egy részét jelenti. A Nyék törzs nevét pedig az Ördög-árok melletti, ugyanilyen nevű városrész őrzi. Egy ideig a terület Leopoldfeld ’Lipótmező’ névre hallgatott, később neveztek el újra Nyéknek a valaha itt található faluról. A Lipótmező nevet pedig az Ördög-árok déli oldalán lévő városrész kapta. Ám nem II. Lipót királyra emlékeztet az elnevezés, mint a Lipótváros esetében, hanem a telektulajdonos Göpp (Göbl/Götz) Lipót molnárra. Az övé volt ugyanis az 1820-as évektől az a telek, amin 1868-ban felépült a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, ma is népszerű nevén a Lipót vagy Lipótmező. Az intézetet meglehetősen viharos körülmények között 2007-ben központi utasításra bezárták, azóta üresen áll.

Fővárosi sétánkat egy újabb fesztivállal zárjuk. Ifjabb olvasóinknak valószínűleg nem mond semmit a VIT betűsor, de a korábban születettek emlékezhetnek a rövidítés feloldására: a Világifjúsági Találkozóra. Az imperializmus elleni harcot hirdető baloldali ifjúsági mozgalom, a DIVSZ (Demokratikus Ifjúsági Világszövetség) 1947 óta 17 találkozót szervezett szerte a világban. A legutóbbit 2010-ben Johannesburgban tartották, a következőre pedig idén novemberben Lisszabonban kerül sor. A 11. találkozót 1978-ban rendezték, a kubai Havannában. Ezzel egy időben avatták fel a valamikori Állami lakótelep szükséglakásai helyén felépített új lakótelepet Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen. Az új, 5600 lakásos lakótelepet a 17. VIT-nek otthont adó Havannáról nevezték el.

Lakótelep Havannában
(Forrás: Wikimedia Commons / Angelo Lucia / GNU-FDL 1.2)

A városrészek nevét bemutató sorozatunktól és a Havannateleptől a DIVSZ indulójával búcsúzunk, melynek ellentmondásos első sorára biztosan sokan emlékeznek: „Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövőért megyünk...”.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.

A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. (AkH.)

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.

Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede (1998) A földrajzi nevek helyesírása. (FNH.)

Ráday Mihály (szerk.) (2003) Budapest teljes utcanévlexikona.

94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól. (Fővárosi Rendelettár)

Takáts Rózsa: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez I-II.

Bolla Dezső: Csepel története.

Hajdu Mihály: A Csepel-sziget helynevei.