-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk kérdezi, miért írjuk a „latens” szót a-val, a „pátens”-t viszont á-val. A kérdés jogos, a válasz: csak.
Bianka nevű olvasónk küldte nekünk a következő kérdést:
A helyesírási szótár szerint a „latens” (látens) szót „a”-val kell írni. A hozzá nagyon hasonló, szintén latin eredetű „pátens” szót azonban „á”-val. Mi ennek a magyarázata?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Valóban nem tűnik következetesnek. Az idegen (eredetű) szavak helyesírása sem tartozik a könnyen átlátható területei közé a helyesírási szabályzatnak. A tulajdonnevek esetével korábban már foglalkoztunk, most akkor a latens pátens jegyében lássuk az idegen eredetű közneveket!
A közneveket A magyar helyesírás szabályai (AkH.) közszavaknak hívja.
Először is azt kell megnéznünk, hogy az idegen eredetű szó forrásnyelve latin ábécével íródik-e. Ha nem, akkor többnyire fonetikusan írjuk az átvett szót. Ha latin betűs írású nyelvből veszünk át, akkor bonyolódik a helyzet.
A szabályok alapján itt bizony abban kéne döntenünk, hogy „meghonosodott-e” már az adott szó vagy sem. Ami meghonosodott (hisztamin, izotóp, szelektív stb.), azt fonetikusan írjuk; ami nem honosodott meg (myocarditis, neoplasma stb.), azt az eredeti írásmód szerint. Világos azonban, hogy a „meghonosodásnak” fokozatai vannak, ráadásul nincsenek objektív kritériumai.
Ezen kívül számít az is, hogy „általános használatú-e” a köznév vagy sem; ha nem, akkor tartjuk meg az eredeti írásmódot (couchette, lady). Ennek alapján semmilyen szakkifejezést nem írhatnánk magyarosan, hiszen azok aligha „általános használatúak”. Ennek az eldöntésével is az a gond, hogy nem objektív, nem dönthető el egy adott szóról, hogy beletartozik-e ebbe a csoportba vagy sem.
Az is számít még, hogy egy vagy több tagból áll-e az átvett kifejezés. Ha több tagból áll, akkor megtartjuk az eredeti írásmódot (sine qua non, en bloc). Ez legalább egyértelmű, de sajnos olvasónk kérdésében egytagú kifejezések szerepelnek.
Mindezek alapján annyit szűrhetünk le, hogy a szabályzatot összeállítók nyelvérzéke szerint a latens nem „általános használatú”, míg a pátens az. Ezzel indokolható a hivatalos írásmód különbsége. Vagy valamilyen latens helyesírási pátens működik ebben az esetben, ami nincs benne a szabályzatban. Tanulság: Ha valóban helyesen szeretnénk írni, a legjobb, ha felkészülünk a legrosszabbra!