„Az afrikaiak emigránsok. Az arabok emigránsok. Az ázsiaiak emigránsok. Ugyanakkor az európaiak expatek, mivel ők nem lehetnek ugyanazon a szinten, mint más etnikumok. Ők felsőbbrendűek. Az emigráns (’bevándorló’) az alárendelt fajok számára fenntartott kifejezés.” Ezt írja Mawuna Remarque Koutonin, a SiliconAfrica.com szerkesztője a Guardian által is leközölt blogposztjában. Az angol lap március 13-án hozta le az írást, amit rövid időn belül rengeteg portál és blog vett át. A közvélemény egy része elfogadta ezt a magyarázatot, illetve a kifejezést, mint a fehér európai felsőbbrendűség nyelvi megnyilvánulását.

Nem sokkal később azonban egy másik történet kapcsán került elő a szó – méghozzá Magyarország és az Egyesült Királyság viszonylatában. A történet a bevándorlás- és bevándorlóellenes, euroszkeptikus brit UKIP párt (egyesek szerint karizmatikus, mások szerint egyszerűen populista) vezetője, Michael Farage komikus perceivel kezdődött, amit a pártelnök egy igen szótlan gyári munkás társaságában töltött.

A beágyazott videón Farage megtekint egy gyári munkást, aki láthatóan zavarban van. A pártvezető egyik kísérője, oldandó a feszültséget rákérdez: „szavazna ön a UKIP-re?” – a kérdésre azonban csak egy hamiskás félmosoly a válasz, amit első pillanatban mindenki egy angolos „nem”-nek fog fel. Eltelik még néhány másodperc, mire mindenkinek leesik: a UKIP vezére egy külföldi munkás mellett állt meg egy szóra, aki nem sokat ért angolul – ennek köszönhető a zavart mosoly, illetve az interjút készítő újságírónak adott rövid, egyszavas válaszok.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Farage nagyot hibázott, mert a kedves, mosolygós, dolgos magyar úr pont az a karakter, amit a kampánycsapat valószínűleg a háta közepére kívánt volna. Most mondják azt, hogy ez az emigráns menjen haza a fenébe? Végül Farage több interjúban is kénytelen volt elmondani, hogy nem minden emigránssal van baj, és az a fő gond, hogy egyszerűen nehéz angol szakmunkást találni.

Két emigráns, egy csapásra! Harry Houdini és Tony Curtis

A magyar közvélemény egy része viszont – akár csak Koutonin –  nyelvészkedni kezdett. Hogy van az, hogy a magyar az emigráns, a Magyarországon dolgozó angol viszont expat? Hogy lehet, hogy a brit kórházban dolgozó magyar orvos egy emigrant doctor, míg egy itt tanító angol anyanyelvi tanár egy expat teacher?

A videót követő sajtótudósításokban megfigyelhető szóhasználat legalábbis rácáfol Koutonin elméletére: a kifejezést bizony elterjedten alkalmazzák fehérekre is. A fehér magyar munkást ugyanis sehol, senki nem nevezi expat-nek, viszont szinte mindenhol előkerül az emigráns (’bevándorló’) kifejezés.

Emigráns szülők gyermeke. Nicolas Sarkozy

Ha az expat szó pontos definícióját keresünk, akkor nem lesz szerencsénk – igazából magyar megfelelőt sem nagyon találunk, és ez jórészt a szó és jelentése körüli bizonytalanságoknak köszönhető. Sokan fordítják a kifejezést ’kiküldetésben lévő’ értelemben, de ez – mint látni fogjuk – kevesebb, mint félmegoldás. 

Az expat az expatriate szóból rövidült, ami a latin expatriare ’a szülőföld elhagyása’ szóból származik. Az expatriate kifejezés eredeti jelentése szerint elsősorban száműzetésre utalt, azonban a múlt század elejére már inkább olyan személyekre alkalmazták, akik külföldön telepedtek le. Egyes magyarázatok szerint a történelmi Brit Nemzetközösség azon állampolgáraira alkalmazzák, akik önszántukból külföldre utaznak és ott hosszabb időre letelepednek. Mindezek mellett az üzleti életben elterjedten használják nemzetközi cégek azon munkavállalóikra, akik szülőhazájukon kívül vállalnak céges kiküldetést.

Ki mert volna vele ujjat húzni? Lugosi Béla

Arról, hogy az emigráns és az expat kifejezések közötti viszony még mindig viták tárgya, nem csak a közelmúlt blogposztjai és a felkorbácsolt indulatok tanúskodnak, de az angol Wikipedia expatriate szócikkének sorsa is jól példázza. A szócikk meglehetősen dinamikusan változott az idők során, tekintélyes vitaoldalt tölt meg a két kifejezés közötti viszonyról folytatott szerkesztői vita. Maga a szócikk például 2011-ben még tartalmazott egy olyan bekezdést, ami a társadalmi-gazdasági helyzethez is kötötte, hogy ki expat és ki emigráns: „tehát a képzett szakembereket, akik egy másik országban dolgoznak, általában expatriate-nek nevezik, míg a kétkezi munkásokat, akik azért költöztek egy másik országba, hogy pénzt keressenek, emigránsoknak hívhatják.” A bekezdés azóta eltűnt az oldalról.

A vitaoldalon felmerült az is, hogy az expat nem tartozik hűséggel a fogadó országnak, míg az emigránsnak legalább annyi joga van új, választott hazájában élni, mint annak az expat­-nek, aki nemrég tért haza. Mások szerint csak azokra vonatkozik a kifejezés, akiket a cégük, munkahelyük küld külföldre. „Penelope Cruz az Egyesült Államokban él és nem a cége küldte. Ő miért nem emigráns?” – teszi fel a kérdést az egyik szerkesztő. „Mert gazdag és gyönyörű” – hangzik a válasz.

Definíciókat kedvelő olvasóink kedvéért azért mi megpróbálunk összegezni. Az expat ezek szerint olyan, nagy valószínűséggel a Brit Nemzetközösségből származó, jó eséllyel a cége által kiküldött, esetleg fehér bőrű ember, aki valószínűsíthetően önszántából költözött külföldre és lehetséges, hogy nem tartozik hűséggel a fogadó országának. Az emmigrant pedig mindenki más, aki külföldön él és dolgozik.

És ha a végül az olvasónak még mindig nem lenne világos, hogy csak Michael Farage szerint emigráns-e az Angliában gürcölő magyar orvos, akkor íme, a Leedsi Egyetem digitális korpuszának segítségével összeállítottunk egy listát arról, hogy kikre alkalmazza az angol internet legjellemzőbben az emigráns (’bevándorló’) kifejezést (a vizsgált gyűjtemény 2004-ig tartalmazza a Brit Nemzeti Korpuszt, így vegyük figyelembe, hogy 11 év alatt azért változhatott a világ). Bizony, a magyar meglehetősen relevánsnak tűnik az emigráns szó vonatkozásában – ha a nációk relevanciájának listáját nézzük, ráadásul az is kiderül, hogy az első helyezettek túlnyomóan európaiak, íme sorrendben a legrelevánsabb nemzetiségek: lett, magyar, jamaikai, marokkói, lengyel, ukrán, román, íráni, zsidó, kubai, török. 

Szófelhő a legrelevánsabb kifejezésekről

Mennyire rossz ez nekünk? Annyira talán nem - a kontextus, a szövegkörnyezet ugyanis meglehetősen semlegesnek tűnik. Zömében ugyanis nem gazdasági bevándorlókkal kapcsolatos szövegeket találtunk. Legegyszerűbb, ha véletlenszerűen kilistázunk néhány példát:

Szülei, magyar emigránsok, egy fémáruboltot vezettek…
…Tony Curtis (eredeti nevén Bernards Schwartz, született magyar emigráns szülőktől)…
…lenyűgözi a 49 éves Nicolas Sarkozy, aki magyar emigránsok gyermeke…
…a reklámguru Steve Hilton. A magyar emigránsok gyermeke, akit lenyűgözött…

A válasz tehát: a magyarok emigránsok, és kész.