-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Olvasónk azt gondolhatta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Házi szakértőnk szerint viszont a kettő használata szorosan összefügg egymással – még ha ennek okát nem is helyesli.
Bence nevű olvasónk egy érdekes szó sorsáról, előéletéről kérdez:
A csúnyája (vagy csunyája?) szó etimológiájára szeretnék fényt deríteni.
Ami a csúnya szó két változatát illeti: a „hivatalos”, akadémiai helyesírás csak a hosszú ú-s változatról tud, mert a tájnyelvi változatokról következetesen nem vesz tudomást. Én vidéken nagyon sokszor hallottam már rövid u-val, és a magyar irodalom is tele van ezzel a változattal.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a csúnya szó feltehetően ótörök eredetű, egy különböző török nyelvekben megtalálható šunaq, šonaq, čunaq, čonaq alakú, ’csonka’ jelentésű szóból származik (a tővégi q lekopása szabályosan megtörtént az ehhez hasonló szavakban). (Hasonlít ugyan a csonka szóra, állítólag nincs kapcsolatban vele, bár annak az eredete bizonytalan.) A ’rút’ jelentés abból adódhat, hogy ami csonka, hiányos, az sokszor torz, így nem szép.
Lehet, hogy Bence azt gondolta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Pedig kapcsolódik hozzá, és ez nem is olyan furcsa. Valószínűnek tartom, hogy eredetileg ún. dajkanyelvi szó lehetett, vagyis olyan, amit felnőttek akkor használnak, amikor gyerekekhez beszélnek. (A dajkanyelv nem összetévesztendő a gyereknyelvvel, ami a gyerekek egymás között használt kifejezéseire utal.) A felnőttek nyilván megpróbálják a gyerekek fejébe verni, hogy nemi szervüket rejtsék el. Ezért sok nyelvben találunk hasonló kifejezéseket a nemi szervekre: ezek igyekeznek „megideologizálni”, hogy miért nem szabad mutogatni őket.
Így például németül a Scham ’szégyen, szemérem’ szó használatos ’nemi szerv’ értelemben is (ahogy egyébként a régies magyar nyelvben magának a szemérem szónak is volt ilyen értelme, sőt, a szeméremtest ma is használatos az orvosi nyelvben ’külső női nemi szerv’ értelemben). Pedagógiailag nem tartom ezt jó ötletnek, mert felnőttkorra is megmaradhat, hogy valaki csúnyának vagy szégyellnivalónak tartja a „csúnyáját”, de a régi szokások nem mindig felelnek meg a pedagógiának.